Hogy a ruha teszi-e az embert, vagy az ember a ruhát – Réti Anna koreográfiáiban e kérdés nem pusztán játék a szavakkal. Darabjaiban rendszerint ruhadarabok asszisztálnak a szereplőknek a személyiség megmutatásában – olykor áthallással, máskor teljes fizikai valójukban. Réti Anna legújabb bemutatója, a Vis-a-vis találkozások A-val a táncosnő második szólója, melyet majd’ öt évvel a nagysikerű, mai napig játszott Lélek pulóver nélkül premierje után készített.

Április közepén láthattuk a SIN Kulturális Központban Nagy Zoltán művének premierjét. A tánc-mű forrásai Akutagawa Rjúnoszuke A vihar kapujában c.  novella- gyűjteményének megindító képzetei és képisége. Itt találkozott a koreográfus a szolgaság mélyebb értelmezésével, amely lehetőséget kínált neki és táncosainak arra, hogy a maguk eszközeivel a katarzis „szolgálják”.

Juhász Kata egész estés szólója az első olyan darabja, melynek nemcsak koreográfusa, de előadója is. Ugyan a darab az első tervek alapján nem szóló lett volna (eredetileg három táncosra készült), végül Juhász Kata mégis úgy döntött, egyszereplős alkotást csinál. Joggal várható tehát az igazán személyes hangvétel és témaválasztás. Ugyanakkor a cím két irodalmi alkotásra is utal: egyrészt Karinthy A rossz tanuló felel című novellájára, másrészt Frank Wedekind Lulu című darabjára.

Alkotóinak névsorára pillantva a Gelsomina című előadás akár egy feledhetetlen, kivételes élménnyel is megajándékozhatott volna. Kántor Kata, Tonhaizer Tünde, Márkos Albert, Szűcs Edit: a maguk „szakterületén” kiváló produkciók, biztos minőség garantálói. Az igen hullámzó minőségű, kissé kócos táncmű a filmtörténet egyik legismertebb karakterét, Fellini Országúton-jának női főszereplőjét „gondolja tovább”.

Mondják, minden műalkotás kérdésszerkezetű, értéke éppen az általa felvetett kérdés mélységében, érvényességében áll. Hód Adrienn Kapcsolódjunk és bömböltessük 2. című előadása – már csak kísérleti jellegénél fogva is – sok kérdést vet fel. Talán túlontúl sokat is.