Jeles András harmadik szombathelyi rendezése mintha egy kibomló sorozat darabjaként illeszkedne az előző két bemutatóhoz; és nem csak azért, mert mindhárom előadás egy-egy prózai irodalmi alkotásból („történetből”) táplálkozik. A kérdések nem változnak – mi a színház, mi az ember, mi a halál, mi az élet –, csak most a kérdésfelvetés módja radikálisabb, a színházi nyelv összetettebb. (És közben néz a Hatalmas.)

Az elmúlt évek egyik legjobb és legmegrázóbb regénye volt a Tisztogatás. A finn írónő, Sofi Oksanen rendhagyó módon előbb kezdett el drámát írni, s csak utána tért át a regényre – utóbbinak itthon is nagy a sikere, nemzetközi karrierje pedig egyenesen lélegzetelállító. A drámát azonban most először állították színre Magyarországon.