• Zsótér Sándor
Egy őrült nap
Egy őrült nap Eugène Labiche-Marc Antoine Michel: Egy olasz szalmakalap - József Attila Színház
Eugène Labiche és Marc Antoine Michel 1851-ben írt bohózatát mutatta be a József Attila Színház. Zsótér Sándor rendezése az Egy olasz szalmakalapból jókedvű játékot formál, s ebben remek színészek vannak segítségére, a Forte Társulat és a József Attilia Színház egységes csapatként játszó gárdája. 
Mátyás Edina 11.04.04.
Egy őrült nap
Egy őrült nap Eugène Labiche-Marc Antoine Michel: Egy olasz szalmakalap - József Attila Színház
Eugène Labiche és Marc Antoine Michel 1851-ben írt bohózatát mutatta be a József Attila Színház. Zsótér Sándor rendezése az Egy olasz szalmakalapból jókedvű játékot formál, s ebben remek színészek vannak segítségére, a Forte Társulat és a József Attilia Színház egységes csapatként játszó gárdája. 
Mátyás Edina 11.04.04.
A művész lelke
A művész lelke Haydn: Orfeusz és Euridiké, avagy a filozófus lelke - Magyar Állami Operaház Budapesti Tavaszi Fesztivál
Orpheusz művészi tehetségének köszönhetően lehetőséget kap a halott kedves feltámasztására, de tökéletlensége miatt képtelen arra, hogy visszahozza a halálból. Orpheusz így kétszer veszíti el Eurüdikét. Haydn utolsó operája Zsótér Sándor rendezésében került színre a Tavaszi Fesztiválon. A címszereplő vendégművészeket szerette a közönség, ám a bemutató nem aratott osztatlan lelkesedést.
Kelemen Orsolya 09.04.05.
Tökéletes más-világok
Tökéletes más-világok Két bekezdés Zsótér Sándor görög tárgyú rendezéseiről
Egy interjú alkalmával azt nyilatkozta, hogy a „színházi műhely”, „csapat” művies megfogalmazástól legszívesebben „kifutna a rétre”. Zsótér Sándor körülbelül 1990 óta úgy rendez, hogy az előadásban részt vevő színészek teljes egymásra hangolódásban, egymásra figyelésben és az illető mű-világban való egyenértékű létben fogalmazzák meg az éppen aktuális színpadi valóságot. Paradox módon a létrehozókat bevonja, önmaga szerves részévé teszi az életre hívott előadás. Valahogy minden alkalommal, minden társulatban az előadások erejéig újra és újra megteremtődnek ezek a Zsótér-féle kötelékek. És ez nem értékítélet (ettől egyébként is tartózkodni szándékozom); az előadások egyedi, semmihez sem hasonlítható, racionális és irracionális pillérekre egyaránt támaszkodó világa legtöbbször akkor is megteremtődik, amikor a nézők vagy a kritika nem talál vele közös pontot.
Sebestyén Rita 08.08.06.
Az ironikus gesztusszínháztól a teátrális absztrakcióig
Az ironikus gesztusszínháztól a teátrális absztrakcióig Euripidész: Bakkhánsnők – Kamra Brecht: A szecsuáni jóember – Vígszínház
Zsótér Sándor munkáiban mindig sajátosan egyéni színházi észjárás ismerhető fel. Ez különleges helyet biztosít számára a magyar színházi életben. Nem csak azért, mert ezek a szemléleti, formai jellemzők – a változatosságuk ellenére is – azonnal felismerhetővé, összetéveszthetetlenné teszik előadásait (ami kevés magyar rendezőről mondható el). Azért is, mert Zsótér színpadi gondolkodásmódja lényeges pontokon különbözik azoktól a stíluseszményektől, szemléleti jellemzőktől, amelyek – a hazai tradíciókból is következően – a magyarországi előadások többségét jellemzik.
Sándor L. István 08.08.05.
Táncosok, színészek, operisták
Táncosok, színészek, operisták Beszélgetés Zsótér Sándorral
Zsótér Sándor munkáiban gyakran meghatározó szerepe volt az akcióknak, mozgásoknak. A rendező újabban gyakran dolgozik táncosokkal is, akikre kifejezetten színészi feladatokat bíz. A tavalyi évadban operát is rendezett, énekesekkel is dolgozott. Legutóbbi munkája során szerzett tapasztalatairól beszélgettünk a rendezővel.
Sándor L. István 08.08.05.


Virtuális Könyvtár
Magyar bábszínházak
Magyar bábszínházak Magyar bábszínházak
Összeállításunk a hivatásos és független magyarországi bábszínházak előadásait szemlézi, alkotóinak portréit mutatja be.
Magyar gyerekszínházak
Magyar gyerekszínházak Magyar gyerekszínházak
Kötetünk a legfontosabb magyar gyerekszínházi műhelyeket mutatja be.