A programsorozat házigazdája, Nánay István a megnyitó után elmondta: a 2009-ben 24 éves esemény eddig összesen 72 szerzőt jelentetett meg saját kiadványában, a Nyílt Fórum Füzetekben - köztük nem egyet többször is. Idén három író egy-egy művét tartalmazza a kiadvány, ezek megvitatása külön programpont volt most is. Vörös István például már ismerős ebben a közegben, nem először szerepel a Nyílt Fórum Füzetekben, Az ördögszáj előtt A lélekevők (2004) jelent meg a kiadványban. Almássy Bettina Megfulladok! című munkája a Goethe Intézet és a PanoDráma After the Fall drámaíró műhelyében született, annak nyertese. Alapvetően különbözik a másik két darabtól abban, hogy már találkozott a színházzal: felolvasószínház született a szövegből. És ez elég sokat elárul. Hiszen, ha úgy vesszük, a dramatikus művek főpróbája a felolvasószínház, amikor kiderül, hogy a színház szempontjából mennyire működik, mennyire jó a mű.

Maruszki Balázs - Forrás. poszt.com

Az idei Vilmos-díjat Maruszki Balázs Végevégevégemindennek című drámája érdemelte ki a résztvevők szavazatai alapján. A darab kiindulópontja a Jelenések könyve volt. A mű előzménye egy megegyező tematikájú regény volt, ezt írta át drámává a szerző, miután 2008-ban elnyerte az Örkény István drámaírói ösztöndíjat. Apokaliptikus darab a Végevégevégemindennek, mely a 2006. augusztus 20-i tűzijáték tragikus hangulatából kiindulva egy reality vetélkedőbe helyezi szereplőit. Az akkori események, illetve a hozzá kapcsolódó asszociációk lassan bekerülnek a magyar irodalmi köztudatba - hogy csak a dráma területénél maradjunk, ez a téma Térey János Asztalizene című művében is megjelent már. Ahogyan azt Radnóti Zsuzsa elmondta, a Maruszki-darab azon szűk körbe tartozik, mely politikusnak mondható abból a szempontból, hogy a közelmúlt közéleti, társadalmi eseményeire reagál. Ugyanakkor a Végevégevégemindennek paródiaként is olvasható, ami azonban nem kérdőjelezi meg politikusságát. A darabról folytatott diskurzus minden hozzászólója egyetértett abban, hogy a mű rengeteg színházi értelmezési lehetőséget rejt magában, a jövőbeli előadás rendezőjének hálás feladat ezzel az alapanyaggal dolgozni.

Radnóti Zsuzsa - Forrás: poszt.com

A Nyílt Fórum felolvasószínházi produkciói az évek során hagyományt teremtettek: 2009-ben a négy napos program előtt és után is (gyakorlatilag egy napot leszámítva) minden nap volt felolvasószínház a POSZT-on. Ezekre nemcsak a szakma, hanem a közönség is ellátogatott, ahogyan a felolvasókat követő beszélgetéseken is többé-kevésbé jelen voltak. Ez a civil, nézői érdeklődés nagy segítség az alkotók számára, hiszen itt kiderülhet, hogy egy dramatikus szöveg két-három próba után, egy rendező és egy dramaturg keze alatt képes-e a színház részeként megszólalni.

Prága, főopályaudvar - Forrás: poszt.com

A Nyílt Fórum első felolvasó produkciója Kiss Judit Ágnes Prága, főpályaudvar című darabja volt. A három közül ez volt a legkevésbé szcenírozott, mozgás gyakorlatilag nem volt a színpadon, a színészek egy asztalnál egymás mellett ültek. A darab már címében hordozza fő helyszínét. Egy (közép-európai) fővárosi pályaudvar melletti boltot és annak alkalmazottait látjuk: a kapuzárási pánikon éppen túleső, mindenkit irigyen és féltékenyen irányítani akaró üzletvezető Alzbetát (Söptei Andrea), a mindenki által lesajnált idős Darja nénit (Horváth Zsuzsa), Ankát (Nyakó Juli), akire még épp az eltespedés előtt talál rá az új, titkos szerelem és az iskolából frissen a munkába csöppenő Janát (Erdélyi Tímea). Női darab ez, melyben a három generáció mindegyikéről kiderül, hogy nem képesek önmagukban, egyedül, férfi nélkül lenni, naivságukhoz tíz körömmel ragaszkodnak - egymást pedig, talán a túlontúl ismerős hasonlóság miatt, lassan meggyűlölik.

Filó Vera - Forrás: poszt.com

Filó Vera visszatérő szereplője a Nyílt Fórumnak, idén A játék című művét rendezte meg Forgács Péter felolvasószínházként. A darab főhőse Marci (Lajos András), aki saját történetét, életét és az erről szóló saját drámáját (a szöveget) írja - bizonyos helyeken Panni (Nagy Ilona), Marci szereleme is besegít. Posztmodern aktusra épül a mű, a szöveget állítja a középpontba, mely folyamatosan írja és újraírja magát. A történetet az állandó írásra való reflektálás mellett a Nagymama (Marjai Virág) alakja teszi abszurddá, akiről sokáig csak annyit tudunk, hogy két életet él egymással párhuzamosan. És bár kezdetben a jelek arra utalnak - eltiltotta tizenhét éves unokáját a televíziótól -, hogy főállású pornószínésznő, kiderül végül, hogy, kora ellenére, a Nejlon Lányok nevű banda frontembere. A színpadon kilenc szék van egymás mellett, ezek jelölik a szerepeket. A három figura között hat hely áll jóformán üresen, Polgár Péter mindig az épp megszólaló szerepbe ül le.

Mindkét előadás arról győzött meg, hogy a szövegek megfelelő alapanyagként szolgálhatnak egy egész estés előadáshoz, humoruk, frissességük egyértelműen tetszést aratott a nézők körében.

Legénybúcsú - Forrás: poszt.com

Kiss Noémi Legénybúcsú című darabjának felolvasószínházi előadása volt a legproblematikusabb a három produkció közül. Egy, az ukrán-magyar határon álló kocsmában gyilkosság történik: egy legénybúcsú során a véletlenül (vagy direkt) arra járó menyasszonyt megölik. A helyszínre érkező nyomozó a tanúk emlékeiből kirajzolódó történetekből próbál következtetni a gyilkos kilétére. Flashback-szerűen követik egymást a visszaemlékezések, melyek, természetesen, egymásnak tökéletesen ellentmondanak. A nyomozó véletlenszerűen kiválasztja az ügy gyanúsítottját, direkt vagy sem, épp a gyilkost. A halott menyasszony pedig visszatér. Amellett, hogy a történet a 20. század végén készült krimiken és Poirot-n szocializálódott (mozi)nézőnek sablontörténet csupán, a darabbal szemben színház-szakmai kifogások is voltak. Ahogyan a felolvasót követő beszélgetésen kiderült, az előadás rendezőjének, Bal Józsefnek és a dramaturgnak, Radnai Annamáriának is a szereplők motivációjával volt leginkább problémája, valamint a szürreális, előkészítetlen és lezáratlan véggel.

A Legénybúcsú jól megragadja a felolvasószínházi előadás legfőbb lényegét és problematikáját, miszerint miközben az alkotók megpróbálnak a lehető legnagyobb alázattal a textus felé közeledni, sokszor maga a színház követeli meg azt az értelmezői szerepet, melyet a rendező és a dramaturg karöltve képvisel. Hiszen a szöveg itt már nem vagy nem csak irodalom, máshogyan működik és máshogyan hat - ha képes rá.

A Nyílt Fórum Füzetekben 2009-ben megjelent művek:

Almássy Bettina: Megfulladok

Maruszki Balázs: Végevégevégemindennek

Vörös István: Az ördögszáj

A Nyílt Fórum felolvasószínházi produkciói:

Kiss Judit Ágnes: Prága, főpályaudvar

Dramaturg: Radnóti Zsuzsa

Rendező: Almási Tóth András

Szereplők: Erdélyi Tímea, Horváth Zsuzsa, Mertz Tibor, Nyakó Juli, Poroszlay Kristóf, Söptei Andrea

Filó Vera: A játék

Dramaturg: Faragó Zsuzsa

Rendező: Forgács Péter

Szereplők: Lajos András, Marjai Virág, Nagy Ilona, Polgár Péter

Kiss Noémi: Legénybúcsú

Dramaturg. Radnai Annamária

Rendező: Bal József

Szereplők: Rancsó Dezső, Hámori Gabriella, Debreczeny Csaba, Szilágyi Annamária, Szalay Marianna, Kerekes Viktória, Egyed Attila, Molnár Csaba, Sághy Tamás