Áldozattörténet

DESZKA fesztivál - Drámaírók És Színházak Kerekasztala: Az ördög sziklája - Vojtina Bábszínház

Immár második éve nagy hangsúllyal vannak jelen a DESZKA fesztiválon a gyerekelőadások. Érthető ez, hiszen a gyerekeknek készült színházi produkciók nagy része „kortárs dráma": mivel nincsenek újra és újra műsorra tűzhető gyerekdarabok, a gyerekszínházi bemutatók többsége az adott előadás számára készült adaptáció vagy színházi szöveg. Fontos, hogy ezekre a darabokra és alkotókra is megfelelő figyelem irányuljon.
Sándor L. István | 10. 03. 10.

Galuska László Pál már több gyerekdarabot készített. Ezek közül egyet Csató Kata állított színpadra (Markalf, az álmok ura - Bóbita Bábszínház, Pécs), hármat pedig Kovács Géza rendezett: a Suttogó füzesek (Mesebolt Bábszínház, Szombathely) és a Titkok birodalma (Kövér Béla Bábszínház, Szeged) után most Debrecenben, a Vojtina Bábszínházban állította színpadra Az ördög sziklája című mesét.

A darab egy távoli kis faluban játszódik, a nevek alapján valahol délvidéken. Négy gyerek áll a történet középpontjában: három fiú, Andris, Ivica, Hászim és a hozzájuk csapódó kislány, Mirella. Eleinte nem akarják bevenni őt a „bandába", később azonban - ahogy kamaszodnak, és ahogy halad előre a történet - vetélkedésük tárgyává válik a lány. De ezt a problémát már a darab indítása is előre vetíti: Mirella ráveszi a fiúkat, hogy varázsoljanak. Akire száll a szétfújt pitypang bóbitája, az lesz a vőlegénye. De a fehér virág - miután mind a három fiút megkísérti - messze repül, túl az ismeretlenbe. Nem tudni még, hogy távoli vőlegényt jósol a lánynak vagy egy másfajta sorsot.

 

 

ordog-sziklaja-vojtina-1

 

A mai bábszínházban természetes a mesélés, a narráció beiktatása az előadásba. Ez könnyed, gyors történetmondást tesz lehetővé. Ehhez képest meglepő, hogy Galuska László Pál valójában hagyományos darabot írt, amelyben minden dialógussá, jelenetté fogalmazva jelenik meg. Ez némileg lassítja a történet kibontakozását, és több olyan szálat is elindít, amelyre később tulajdonképpen nem lesz szükség. Eleinte ugyanis életképeket látunk a falu életéből, amiből az derül ki, hogy a fiúk sokféle csínytevésre képesek: nemcsak almalopásra, hanem arra is, hogy kísértetjárással tartsák rettegésben a kert gyümölcseit ádázul őrző tulajdonosát. (Ebből bohózati helyzetek alakulnak ki: a kerttulajdonos rájön, hogy becsapták, de a „tolvajok" után nyomozó rendőrt nézi betolakodónak, és alaposan elnáspángolja.)

 

 

ordog-sziklaja-vojtina-2

 

A történet valójában akkor kezdődik, amikor egy idegen bukkan fel a faluban, egy afféle trafikos-mutatványos, aki sokfelé járt már, és titkos manipulációval mindenütt viszályt szított, egymás ellen fordította a keresztényeket és a mohamedánokat, a fiatalokat és az öregeket, a barátokat és családtagokat. Most is ez a terve, de az örökké az utcán lődörgő, és folyton résen lévő bandatagok megakadályozzák, hogy működése eredményes legyen.

Ekkor kezdődik a harc, amelyben az is kiderül, hogy senki nem az, aminek látszik: a mutatványosról kiderül, hogy valójában ő az ördög, aki a jóslatoknak megfelelően időről időre előbújik a sziklája alól, hogy rászabadítsa a rontást a világra. De kicsúfolt vénséges vén öregasszonyról is kiderül, hogy ő az egyetlen, aki tudja a titkot, amivel legyőzhető a gonosz. A fiúk majdnem sikerül a tervet végrehajtaniuk, de aztán a hatalmát féltő mutatványos egymásnak ugrasztja őket, hogy Mirellán veszekedve elfelejtkezzenek a „küldetésükről". Végül a lány önmagát áldozza fel, hogy a világot felemésztő viszályt visszaűzze az ördög sziklája mögé, a mélybe.

A gyerekcsínyekből lassan kibontakozó áldozat történetet Kovács Géza rendezése plasztikusan, átélhetően állítja színpadra. Ebben nagy mértékben támaszkodhat Boráros Szilárd terveire. Az átváltozásra képes díszlet hol a falu házait, épületeit idézi meg, hol sajátos bábparavánná alakul át. A falu szereplőit ugyanis pálcás bábok jelenítik meg, de a mitikus alakokat óriásbábokként látjuk. Ez a vásári játékot idéző forma egyúttal arra a tradícióra is utal, amelyre az előadás szemléletmódja épül: a megidézett gonosz a játékkal legyőzhető, a világot fenyegető sötét erőknek van ellenszere. Ezt a tudását a bábszínház ezúttal egy áldozat történet bemutatásával erősítette meg.

 


Az ördög sziklája

 


Írta: Galuska László Pál

Zeneszerző: Csík János

Zenei közreműködő: Csík zenekar

A bábokat és díszletet tervezte: Boráros Szilárd

Rendezte: Kovács Géza

Játszók: Balogh András, Bassola Richárd mv., Fekete Dávid, Hajdú Péter, Hell Krisztina, Megyeri Béla, Nagy Mónika, Papp Melinda, Reschofsky György


Bemutató időpontja: 2009. április 19.

 

 

Egyéb írás az előadásról:

Ungvári Judit: Felnőttmese