Ellenfény - Virtuális Könyvtár - Virtuális Könyvtár - Magyar Bábszínházak - Ciróka Bábszínház - Faragott Misztérium

Faragott misztérium

József mondá Máriának - Ciróka Bábszínház

A karácsonyt köszöntő előadások között egészen különleges hely illeti meg a Rumi László rendezte kecskeméti előadást. Jézus születésének történetét ugyanis teljesen más nézőpontból és másfajta formában meséli el, mint amit megszoktunk.
Sándor L. István | 09. 12. 26.

A Ciróka Bábszínház előadásában ugyanis József meséli el az eseményeket, így az ő szemszögéből látjuk, amit történt. Érzékeljük a fiatal férfi izgatott készülődését, ahogy a jegyesével való egybekelését várja. Látjuk a döbbenetet, amikor megtudja, hogy Mária gyermeket vár. Gyönyörű képben jelenik meg, ahogy Józsefet is megszólítja az angyal, és sugallatot ad arról, hogy ki lesz a gyermek, aki születni fog. És érzékeljük, ahogy némi vívódás után József elfogadja az új helyzetet, szeretettel és gyöngédséggel fogadja küldetését, amely a várandós Máriához és a majdan születő kisdedhez kapcsolja őt.

Ahogy József történetét követjük, kívülállókból - talán kételkedőkből - mi is beavatottakká válunk. Az előadás felütésében megütött profán, evilági szemlélet - amely a népi betlehemes játékoknak is sajátja - mindvégig megmarad az előadásban, miközben egyre mélyebbre hatolunk a Megváltó születésének misztériumában. De a játékosság mindvégig megmarad, miközben jónéhány mozzanat áhítatot (vagy épp félelmet) kelt, így a gyereknézők is végig tudják járni az előadás kínálta utat.

 

 

jozsef-monda-marianak1

 

József nézőpontjával való azonosulást könnyíti az is, hogy remek játékos kelti életre a figurát. Pontosabban Fülöp József kettős feladatot lát el: egyrészt színészként (mintha a hús-vér József lenne) narrálja a történetet, másrészt animátorként mozgatja a Józsefet megjelenítő bábot, aki az elmesélt történetek szereplője. Fülöp Józsefnek nem okoznak gondot a váltások, az elbeszélői helyzetből szerepbe, a színészi játékból bábjátékba történő oda-vissza lépések. Ráadásul személyisége varázsával még arra is képes, hogy személyessé tegye ezt a mitikus történetet.

Józsefet remek „betlehemes kompánia" kíséri (Apró Ernő, Péntek Zsuzsanna, Szegedi Barbara, Tímár Zoltán), akik különböző szerepeket megjelenítve mesélik el József és Mária hiába való szálláskeresésének betlehemi történetét, ők jelenítik meg az istálló állatait, akik közé végül megszületik a kis Jézus, eljátsszák a három pásztort és a három királyt, akik köszönteni indulnak a kisdedet. (Időnkét Fülöp József is belép a betlehemezők közé, így lesz Apró Ernő és Tímár Zoltán mellett a remek pásztorjelenet harmadik szereplője.)

A csapatot három zenész egészíti ki, akik izgalmas muzsikával kísérik a történetet, amelyben a magyar népi dallamok balkáni ritmusokkal kapcsolódnak össze. Karácsonyi dalok vezetnek a történetben és időnként hangsúlyos dramaturgiai szerepet is kapnak: az előadásban többször is megszólaló angyal mindig énekelve közli üzeneteit a zenész Szirtes Edina hangján.

 

jozsef-monda-marianak-2

 

József szerepe nem csak mesélőként meghatározó a Ciróka Bábszínház előadásában. A játék abból az alapötletből indul ki, hogy József, az egyszerű asztalos-ácsmester maga készíti el az összes bábut, amellyel elmesélheti történetét. De nem csak a mívesen faragott fabábok dicsérik a „keze munkáját", hanem a játék teréül szolgáló figurásszekrény is, amely amellett, hogy gyönyörű látványt nyújt, igazi átváltozásokra, valódi varázslatokra képes. (A bábokat és a figurásszekrényt Balla Gábor készítette.)

Nagyszerű előadás látható karácsonytájt Kecskeméten. Csupán két apró kritikai megjegyzés kívánkozik ki belőlünk. Az egyik inkább csak egy hiányérzet: kár, hogy József nézőpontja a történet előre haladtával egyre inkább háttérbe szorul, és Jézus születése után (amelyet egy ikonszerű Madonna-kép jelképez), József maga el is tűnik a történetből. A második megjegyzés inkább csak egy kérdés: egy hat éves kortól ajánlott előadásban szükség van-e a betlehemi gyerekgyilkosságok megjelenítésére? A kérdést akkor is fontosnak érzem, ha egyrészt látom, hogy milyen egyszerű és megejtő játékkal képes az előadás érzékeltetni azt, hogy a halott csecsemők angyalokká válnak. Másrészt annak a dramaturgiai kényszere is érződik, hogy ebben a történetben szükség van egy ördögi figurára, és ezt a funkciót Heródes be tudja tölteni, és abban a mázas köcsögfejben, amely megjeleníti a gonosz királyt, tényleg van valami ördögi. De a gyerekgyilkosság rettenetét nem tudja feloldani, hogy isteni büntetésként végül dirib-darabokra törik a Heródest játszó korsó.

 

 

 

 

József mondá Máriának

 

Írta: Kaszás Villő

A bábokat és a figurásszekrényt készített: Balla Gábor

Asztalosmunkák: Sári Miklósné, Havas Péter

A bábok és a játszók öltözete: Fekete Dóra

Színpadra állította: Rumi László

Szereplők: Fülöp József, Apró Ernő, Péntek Zsuzsanna, Szegedi Barbara, Tímár Zoltán

Muzsikusok: Szirtes Edina, Földes Gábor, Varga Kornél