Kötéltánc szenvedély

Az V. Monotánc Fesztivál második napja

Improvizáció, szenvedély, testtudat humorral. A Bethlen Téri Színházban idén ötödik alkalommal rendezték meg a Monotánc Fesztivált 2012. május 16–18. között. A monodrámák analógiájára megnevezett műfaj az alkotók személyes vallomásait dolgozza fel. A háromnapos fesztivál második napját a szenvedély uralta.
Sárosi Emőke | 12. 05. 21.

Kántor Kata és a Bélaműhely Origo című előadása csoportos szólóként definiálja önmagát. A zenészek nem mindennapi hangszereikkel (gettómarimbula, kormánytilinkó, teknőkoto, óriáscajon), aktív játszótársakként vesznek részt a színpadi történésekben, az emberben rejlő végletes hangok és erők hangszórói. Nem mindennapi előadásuk viszont a táncosnő balesete miatt – monotánca kezdetén kiugrott a térde – narráció maradt. Fájdalmak között stilizáltan próbálta eltáncolni a lehetetlent, sírással küzdve a forgások és ugrások között sajátos koncepciójából néhány foszlányt elmesélve adott villanásnyit szenvedélyes világából.

 

origo-kantor-kata

Fotó: Dusa Gábor (archív)

 

Az élet improvizációját a TranzDanz Jövőtánca fokozta tovább. A Jövőtánc nem-színházi helyszínen, a Jedermann Kávézóban működő műsorsorozat 2010 decembere óta, amelyben a közönség számára egy-egy új, vagy még kevéssé ismert szólóprodukcióval mutatkoznak be a hazai kortárs tánc meghatározó előadóművészei. Nincsenek világítási effektusok, díszletek, jelmezek, nem válik szét színpad és nézőtér, a jellegzetesen improvizatív produkciók a nézők között, a helyszín sajátos adottságait kihasználva születnek meg. Itt most Katona Gábor (tánc) és Bede Péter (szaxofon) a színház kávézóján keresztül, a jelmeztáron át a folyosót is kihasználva mutatta be zene és tánc szenvedélyes ősi kapcsolatát. Az ősiséget a természetközeli befejezés zárta a kertben. Az ablakon kiugró táncos rituális közelségbe került a földdel, megidézve ezzel a táncművészet és az élet örök múlandóságát.

Az ösztönvilág mélységeibe repít az Andaxínház Rejtőzködők című előadása, amelynek alcíme ’a vágytól vergődő vagina vívódásai’ lehetne. Az elérhetetlen szoborszerű férfiért (Grecsó Zoltán), a vágy megérinthetetlen tárgyáért folytatott, célt nem érő küzdelem az előadás konfliktusa. A Nő (Góbi Rita) mindent megtesz a kiteljesedésért. A vágytól remegő, állatiasan felkínálkozó, erkölcsi gátakat leromboló primer nőstény és a taktikázó női hisztéria széles spektrumát felvonultató szenvedély ambivalenciája a koreográfia. Mindent felad a férfiért, bepillantást enged félelmeibe, testébe-lelkébe a bensőséges hangulat megteremtése érdekében, hiába. Felfedezi saját testét, így az öngyógyítás gyönyöre feloldja a hiányt, és a szenvedély elvész, a márványszerű férfitest a funkciótlan, érdektelen kellék szintjére süllyed. Az élet színpada csak a nőé, hektikus, szélsőséges figuraként túlél mindent.

A kortárs táncszínházra és a művészetre reflektál a Zadam Társulat In'N'Out előadása, a fesztivál közepén, a második nap zárásaként. A beavató színházak hangulatára emlékeztet Zambrzycki Ádám szerepének kettőssége: alkotó és alkotott, rendező és táncos egy személyben. A táncos bravúrja után saját rendezőjeként – a nézőknek magyarázva – kezdi értelmezni, elemezni a látottakat. Tökéletes testtudattal, maximális technikai tudással beszél a táncművészet helyzetéről, értelmezési nehézségeiről, hiányosságairól. Iróniájának és öniróniájának köszönhetően saját maga az előadás részeként feszegeti a kritika állandó kérdéseit: a drámaiatlanság és az önmaga börtönében raboskodó hatástalan művész problematikáját. A záró motívum – kötéltánc – a művész egyensúlyozása „minőség és mennyiség, művészet és árucikk, show-business és önkifejezés” között.

Az improvizáció, a feszülő szenvedély és az önmagát humorral és kritikával szemlélő táncos individuum eltérő szegmensei a táncművészet palettájának – az V. Monotánc Fesztivál második napja gondolkodásra és szakmai diskurzusra inspirálta a nézőket.

 

ORIGO

 

Jelmez: Fodor Viola

Fény: Tamás Gábor

Zene: Bélaműhely

Koreográfus, előadó: Kántor Kata

 

Jövőtánc

 

Előadók: Katona Gábor (tánc), Bede Péter (szaxofon)

 

 

Góbi Rita: Rejtőzködők

 

Zene: Ágoston Béla, Szegő Dávid

Fény: Payer Ferenc

Koreográfus-rendező: Zsalakovics Anikó

Előadók: Góbi Rita, Grecsó Zoltán

 

In'N'Out

Fény, technika: Molnár Péter

Koreográfus, előadó: Zambrzycki Ádám

Helyszín: Bethlen Téri Színház