A kritika kritikája

Zambrzycki Ádám - Gergely Attila: Out 'n' Initation

Mély öniróniával fűszerezve, a kritika és önkritika igényével készült Zambrzycki Ádám és Gergely Attila előadása, melyben munkásságuk meghatározó pillanatait is felvillantják, önmagukat is módszeresen górcső alá veszik. Mindezt egy stand up comedy önfeledten szórakoztató keretén belül teszik, de a szórakoztatás ezúttal nem öncélú: az alkotás és kritika, az előadás és értelmezés rendszerének mutat tükröt. A sokrétű, kiváló humorú Out 'n' Initation a kritika kritikája.
Ádám Kata | 09. 04. 22.

A kereskedelmi tévéadók valóságshow-szerű vetélkedőire utalva a felvételiztető zsűritag szerepében fogadja Zambrzycki Ádám a nézőket, miközben nevelő-ítélő közhelyekkel dobálózik. A kritikai zsargon jól bevált fordulatait halmozza egymásra, és látványosan nem mond semmit. Bevezetője szerint még gyorsan elmegy átöltözni, addig is a színpadi fény a nézőteret világítja. A show elkezdődik.

Az egy pillanattal ezelőtt még zsűritag máris a fénykör közepén csacsacsázik piros zokniban, fekete lakkcipőben. Az első „darab", a vadul grimaszoló, szándékosan túlkarikírozott csacsacsa tiszta bohóckodás. Ahogy a bemutatónak vége, a zsűri „értékel": „Amit most csinálsz, az jó. Ahogy belakod a teret ... a körbemenős résznél, ott nagyon belakod." A második „szám" következik. A piros térdzokni az előadó homlokára tekeredik, majd ahogy leveszi, kötél gyanánt szolgál önmaga akasztásához. Az előző „darab" komikus hangjai még fülünkben csengenek, a második produkció szuicid hajlamú szájtépős, szenvedő-vonagló alakja inkább szánalmas, mint drámai. Az ítéletet a Gergely Attila alakította zsűritag fogalmazza meg: „Van mondanivaló, ezt látni. Talán egy picit sok. Neked ma este ezért én három pontot adok." És három ujjal mutatja is az eredményt, a gyengébbek kedvéért.

 

 

out-n-initation2

Forrás: fotohaz.hu/fotoarena

 

Zambrzycki és Gergely ötlete kiválóan karikírozza az azonnali értékelések azon jellegzetességét, mikor az ítélés aktusa maga is előadói aktus, külön produkció, látványosság lesz. A zsűritagok legalább olyan előadók, mint a megítélt produkciókat bemutatók. Így a kritika közvetítésének hogyanja lesz az, ami tökéletesen irrelevánssá teszi a kritikai tartalmat.

Folytatódik a vetélkedő, kurjongató magyar tánc következik. A tánc csak jelzésértékű, nincs sok virtuskodás a produkcióban, ennek ellenére, vagy éppen ezért elnyeri a zsűri tetszését. Az ősi magyar gyökerekből táplálkozik, mégis olyan eu-s. Ez a nemzetközi dolog nagyon kell most. A tradicionalitás és nemzetköziség problémáján túl ugyanebben a jelenetben kerül szóba a művészetek egymás közötti átjárásának kérdése: hogy kimegy egy táncos a színpadra és táncol - ez ma már kevés. „Nem tudnál közben trombitálni? Vagy valami kártyatrükköt?" - kérdezi a jóakarattól és hozzáértéstől duzzadó zsűritag.

 

 

out-n-initation3

Forrás: fotohaz.hu/fotoarena

 

A következő jelenetek a Gergely Attila koreografálta Én-ek... ...a tű fokán című előadásból vett idézetek. Először egy kihúzott fehér szövedékből „kibábozódó" metamorfózis-jelenetet látunk.  „Ez a születési processzus..." - kommentálja a zsűri a professzionalitás látszatát keltő idegenszavakkal. -„ ... érezhetően felépül egyfajta feszültség." Az előadói teret átveszi a Hulk figura-szerű, boszorkányosan átváltozó-megszülető kacagó szörnyecske, majd a Frenák-féle Fiúkból ismert kötélen vergődős jelenet. Végezetül egy öngyilkos akasztás rajzolja meg a születés és halál végpontjai közt feszülő ívet.

Az előadás a vége felé visszatér az első csacsacsa tisztán humoros attitűdjéhez. Gergely Attila mint Mr Pao, a tradicionális kortárs tánc nagymestere bűvöli a közönséget, Zambrzycki  Ádám a kínai mester ajkán csüngve több mondatos, áhítatos fordításban ecseteli a külföldi mester egy-egy szónyi megnyilatkozását. Gergely Attila alaposan bontja ki a vadalma-vigyort arcára öltő kínai figuráját, aki azért érkezett hazánkba Kínából - ahol a kortárs táncnak több ezer éves hagyománya van -, hogy bemutassa az ősi kínai csacsacsát. És be is mutatja, hosszan, lépésekre bontva, közben a kifejezéstelen keleti mosolyra húzódott szájív tartó izmai egy pillanatra sem ernyednek el. A csacsacsa felgyorsul, az előadás - az elején látott féktelen bohóckodást visszaidézve - gátlástalanul szórakoztat. Végül a keleti mester csillámport szór a közönségre, mely az előadás végéig hullik ruhája különböző redőiből, mindig épp a kevésbé aktuális részeknek adva újabb ironikus felhangot.

Az előadás első részének dialogikus szerkezete után (mely az előadás és kritika, a produkció és zsűrizés viszonyait vizsgálata) előtérbe kerül az idézet mint szerkezeti elem. Ekkor a kortárs művészet egyik jellemző eszköze foglalkoztatja az alkotókat, és ez újabb önreflexív elemmel gazdagítja a kritika és önkritika problematikáját. A fent említett Gergely Attila-darabból, illetve a közös frenákos múltból felsejlő részletek csavarnak még egyet a reflexivitás menetén, hiszen a kritika nem csak a kifigurázott, kreált produkciókra és figurákra vonatkozik, hanem saját múltjukra és jelenükre is.

 

out-n-initation1

Forrás: fotohaz.hu/fotoarena

 

Az előadás befejezéséhez közeledve a nézőtér első sorából egy fiatal lányt invitálnak a színtérre. Középre ültetik, hogy először Gergely Attila belefeküdhessen az ölébe, majd egy sötétnyi vágással és helycserével ugyanitt Zambrzycki Ádám helyezkedjen el. Az előadás menetébe a nézőt is belevonó interaktív gesztussal végződik az önreflexív folyamat, aminek végén a mindenható néző szerepét ünneplő lépegető-éneklő műsort adnak a szereplők a kitüntetett nézőnek, a közönségnek a háttal. Végül a színpadon ücsörgő néző egyedül marad, az alkotó-előadók hangos ajtócsapódással távoztak.

A határozottan szórakoztató előadáson az alkotók láthatóan elemükben vannak (miközben a Gergely Attila szerkesztette zene épp a megfelelő helyeken erősíti az iróniát). Humoruk intelligens, nem beszélik túl a kritikai problematikáját, hanem néhány pontosan megfogalmazott, jól irányzott mondattal egyenesen célba találnak.

 

 

 

 

 

ZAmbrzycki Ádám és Gergely Attila: Out „n" Initation

 

Zenei rendezés: Gergely Attila

Fény: Payer Ferenc

Koreográfia-rendezés-előadók: Zambrzycki Ádám, Gergely Attila

 

Helyszín: MU Színház

Bemutató: 2009. március 13-14.

 

További írások az előadásról az interneten

Králl Csaba: Újabb bőr

Tóth Ágnes Veronika: Ha a másik is te vagy