Nincs nap árnyék nélkül

Kovács Gerzson Péter: Profana – TranzDanz

Kovács Gerzson Péter a TranzDanz legújabb előadásában, a Profanában nem kevesebbet tűzött ki célul maga elé, mint hogy a színház és a művészet nyelvének, tágabb értelemben az emberi nyelvnek a működésére kérdezzen rá. Az előadás egy kívülről ránktörő sötét tánc, mely feltérképezi a mindennapok gépies tehetetlenségét, és görcsösen igyekszik profanizálni a művészetet, hogy aztán gyönyörrel süllyedhessen el e tehetetlenség mezejében. Ugyanakkor fenntartja magának az igényt, hogy e görcsről állítson valamit.
Komjáthy Zsuzsanna | 12. 03. 28.

Egy nyelvről beszélni annak saját nyelvén mindig problematikus, már-már lehetetlen misszió, mely eleve kudarcra ítélt. „Nincs nap árnyék nélkül, az éjszakát is meg kell ismerni” – hirdeti magát Camus szavaival az előadás. Ha a nyelv értelme a fény, úgy teste a sötétség. A sötétség, más nevén az ismeretlen, a titok. Az egyetlen járható út megismerésében, ha nem próbáljuk megismerni. Nem cincáljuk, szedjük darabjaira, hogy valami kohézió után kutatva később toldozott-foltozott várat építsünk belőle. Érzékeinket használva egyszerűen a mélyére nézünk, és próbáljuk a sötétjében megbúvó lényeget elcsípni, vagyis az ürességet. Az üresség ugyanakkor paradox módon elnyel mindent, ami érinteni próbálná, és azt valamiféle rendszertelenségbe taszítja, ahol az, hogy megismerni, talán nem is olyan fontos.

Kovács Gerzson feladta a leckét az értelmezni szándékozó nézőnek. Előadása a rendszertelenségből táplálkozik, mely mégis összerendeződni látszik. A Profana dacosan ellenáll a narratív kohézió csábításának, pillanatképek esetleges, egymást követő sorozata, melyek lazán, egy-egy motívummal összekötve kapcsolódnak egymáshoz, leginkább a görcsös ismétlések gesztusával. Minden mozdulatot, minden elemet egy olyan fonálra fűztek fel, mely nem jelent (ki) semmit, önmagában és önmagáért való, mégis ezer dolgot sugall egyszerre: tipikus figurákat, ismerős szituációkat vázol, majd elodázva a percet, hogy azokat értelmezhessük, elgáncsolja a kibontakozó táncot, DJ Wondawulf fragmentált track-jének lüktetésében száguld egy újabb pillanatfelvételre. A darabos, szórványos képek felvillanó táncrendjében esélye sincs a nézőnek, hogy tiszta, világos értelmet társítson a látottakhoz. Nem is baj ez, hiszen nem volt cél. Kovács Gerzson művészi hitvallása szerint tudatosan tartja távol magát a konvencióktól, az egyszerűtől és kommersztől.


A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2012/1. számában.

 

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken, a színházakban, illetve néhány moziban és könyvesboltban. Ezek listája itt olvasható.

 

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu

Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):

Az aktuális szám 495 Ft

Egy éven belül megjelent számok: 395 Ft

Korábbi évfolyamok számai: 295 Ft

 

 

 

 

 

Kovács Gerzson Péter: Profana TranzDanz

 

Zene: DJ Wondawulf

Koreográfus, látványtervező: Kovács Gerzson Péter

Előadók: Bora Gábor, Gera Anita, Kántor Kata, KGP

 

Helyszín: Szkéné Színház

 

Képgaléria:

kni

Mészáros Csaba


 

Más is látta:

 

Halász Tamás Jellemtáncoltató