Renedensz Budán

Szeget szeggel - Experidance

A szeget szeggel mindössze egy közmondás, olyan, mint az egyszer volt Budán kutyavásár. Nem hiszem, hogy az általános műveltség része volna ismerni az azonos című Shakespeare-dráma történetét, ahogy az az érzésem, a budai kutyavásár történetét sem tudná mindenki elmesélni. Homályos ismereteink azonban arra elegek, hogy a közmondásokat helyén használjuk, és értsük a rájuk való utalást. Ez a tudás pedig éppen elegendő az Experidance Szeget szeggel című előadásának megértéséhez és főleg élvezetéhez.
Kudella Magdolna | 08. 11. 24.

Azért emlegetem éppen a kutyavásáros közmondást, hogy eszünkbe jusson Mátyás király, hisz az Experidance előadása az országot álruhában járó, igazságos királyunkról mesél, méghozzá a Szeget szeggel történetébe oltva. Schwajda György átirata meglehetősen nagyvonalúan bánik a shakespeare-i történettel és Mátyás legendájával: gyakorlatilag egy újabb Mátyás-mesét ír az eddig ismertekhez.

Ebben a történetben Mátyás (Bécs hercegeként vagy Magyarország királyaként?) álruhát ölt, udvari bolondja kíséretében elhagyja a palotát, s a hatalmát egy megbízható nemes úrra ruházza. Az álruhás Mátyás léha társaságba keveredik, s velük együtt börtönbe viszik. Itt értesül arról, hogy megbízott kormányzója kivégeztetni igyekszik az egyik úrfit, mert az teherbe ejtette szerelmét, akit azonban még nem vett feleségül. Hogy a király megmentse a szerencsétlent a vétekhez túl szigorúan mért büntetéstől, kormányzóját elcsábíttatja egy hölggyel (a Szeget szeggel szerint a bűnös fiú apácának készülő húga iránt gyúl szerelemre), így ébresztve rá őt a bűn és az érte kiszabott büntetés aránytalanságára. Majd felfedve kilétét a párokat egymáshoz adja, akik „boldogan élnek, míg meg nem halnak".

 

Szeget-Experidance1

Forrás: nemzetitancszinhaz.hu

 

A közönség nagy részét szemmel láthatóan lenyűgözi a látvány és a zene, ahogy az Experidance előadásain általában ez történni szokott. Hegedűs Sándor úgy fogalmazott a társulat egy korábbi előadásával kapcsolatban: „hiánytalanul kiszolgálja a nagyérdeműt." A Szeget szeggel is így tesz, hiszen mindenféle értékeket sorakoztat fel közönségének: Shakespeare-t, magyar reneszánszot, a valaha élt legigazságosabb magyar királyt, mindezt táncban elmesélve, gyönyörű ruhákban, mellkast és szívet döngető, lábat megmozgató zenére, professzionális színpadi kivitelben.

Én azonban nem tudtam együtt sodródni nézőtársaimmal, s a hiba bizonyos szempontból bennem volt. Olyasmit kerestem volna az előadásban, amit e műfaj nem kíván magára vállalni. Egyrészt nem foglalkozik igazán mélységeiben, sőt, megkockáztatom, még felszínesen sem a Shakespeare-dráma felvetette morális kérdésekkel, ahogy Mátyás személyiségét sem kívánja árnyaltan bemutatni. Másrészt Román Sándor koreográfiája érthető módon építkezik néptáncos és reneszánsz elemekre, de érthetetlen, miért keveredik az előadásba például a sztepp tánc (az egyetlen magyarázat az, hogy népszerű, így sikert lehet elérni vele). Felfogásában ez az előadás olyasmi, mintha a Kecskeméti Stúdió jól ismert Mátyás-meséit Walt Disney stílusában dolgoznák fel. Erősen ügyeltek rá alkotói, hogy csak a szépet és jót ábrázolják, méghozzá a lehető leglátványosabban. Én e szórakoztató műfajt kevéssé kedvelem, így ez este egy híján szolgálta hiánytalanul közönségét az Experidance.

 

Kiegészítésképpen ajánlom Hegedűs Sándor idézett írását, amely kimerítően elemzi az Experidance-előadások hatásmechanizmusát, és művészethez való viszonyát:

 

Szeget szeggel

 

Shakespeare komédiájának adaptációja táncjátékra és Mátyás királyra: Schwajda György

Zene: Czomba Imre

Jelmez: Debreczeni Ildikó

Díszlet: Mira János

Látvány: Sziemeszter Balázs

Hang: Kupcsik Bertalan

Tánckari munkatársak: Sátori Júlia, Rajna Eszter, Morvai Veronika, Újszászi András, Péli Róbert, Patonai Norbert, Dénes Nándor

Producer: Vona Tibor

Koreográfia: Román Sándor

 

Az előadásról olvasható másfajta megközelítés is az interneten:

Tóth Ágnes Veronika: Tornaóra Mátyás udvarában