Ellenfény Online - Színház - A Brechti Hatodik, Az Afrimi Hetedik

A brechti hatodik, az afrimi hetedik

Negyedik tudósítás (A hatodik és hetedik nap): Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé - Sepsiszentgyörgy

Hatodik nap: ismét egy mai problémákat felvető előadással találkozott a szentgyörgyi fesztiválközönség. Az öreg hölgy látogatása Zsótér Sándor rendezésében erőteljesen brechti hangon szól a napjainkban tapasztalható identitásproblémákról. Frissesség szempontjából a hetedik nap előadása is jelesre vizsgázott. Az off programban szereplő Lucia korcsolyázik című Radu Afrim-rendezés új ötletek és új kontextusba helyezett közhelyek sorozatának bizonyult. Az ötletbörze-jelleg miatt sokszor kissé szétesni látszott az előadás, de az utolsó pillanatban mindig sikerült összeszednie magát.
Márton Imola | 09. 03. 25.

 

Az öreg hölgy látogatása didaktikusan teszi fel a kérdést - ahogyan a közönségtalálkozón Léner Péter, a József Attila Színház igazgatója hangsúlyozta -, hogy a gyilkos valóban gyilkos-e, hogy az áldozat nem bűnös-e inkább, hogy egy adott helyzetben sajnáljunk-e valakit vagy inkább ítéljük el. A kérdésekre senki nem tud egyértelmű választ adni, holott a megfelelő értékrend mellett még a problémafelvetésig sem jutnánk el.

 

reflex-zsoter-besz

Alice Georgescu,  Zsótér Sándor, Léner Péter - Forrás: reflexfest.ro

 

A közönségtalálkozón az előadás létrejöttének története kirajzolta egyrészt Zsótér Sándor rendezői törekvéseinek körvonalait, másrészt a József Attila Színház működési elveit. A cél mindkét esetben az volt, hogy a társulat és a közönség számára érvényes előadás szülessen. Zsótér számára soha nem a kiválasztott darab műfaja a fontos, nem is az „up to date" kortársiasság. Szerinte kommersz műből is lehet érvényes, hiteles, működőképes előadást létrehozni, ha az alkotók kellően mélyre ásnak, ha képesek eljutni arra a bizonyos szintre, amely már túlmutat a darabon.

Léner Péter két szemponttal árnyalta a problémát. Szerinte egy előadás létrejöttekor az adott darabot mindig a közönséghez és a társulathoz kell igazítani, hiszen az előadásnak nekik és róluk kell szólnia. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy a József Attila Színház nem egyértelműen populáris színház. Ez egy közönségbarát intézmény, amely ugyanakkor figyel a sok műfajt felölelő repertoárra és támogatja az újszerű rendezéseket is. (Ez indokolja Zsótér meghívását is.)

 

oreg-holgy-zsoter2

Méhes László, Ladányi Andrea - Fotó: Sulyok László

 

A társulat és a közönség igényeit, illetve a különleges rendezői koncepciót szem előtt tartva született meg a sepsiszentgyörgyi fesztiválon vendégszereplő előadás is. A Dürrenmatt-darab először átesett egy újrafordításon (Ungár Júlia munkája), mert a régi verzió túl negédesnek tűnt a rendező számára. Az új, meghökkentően nyers szöveg végül elvezette a rendezőt és alkotótársait a sajátosan színes, egyszerre vidám és iróniával fűszerezett játéktér megteremtéséhez (Ambrus Mária munkája), majd a brechti songokra emlékeztető dalbetétek beillesztéséhez (zene: Tallér Zsófia).  A végeredmény pedig egy üde, mégis kissé egyhangú brechti Dürrenmatt lett.

A következő napon látott Laura Sintija Černiauskaitė-darab és Afrim-előadás nem szól semmiről, mégis ott bujkál benne a nagybetűs Élet. Élni akaró, de csak problémásan élni tudó figurák sorozatát vonultatja fel. Az apa halálán levő, ágyban fekvő beteg. Az anya lépten-nyomon csalja őt - így hiteti el magával, hogy férjével ellentétben ő képes élni. Az apa megbocsát neki. Gyerekük, Félix nem. Mindössze ennyi történik az előadás egyik idősíkjában.

 

refelx-afrim2

Forrás: reflexfest.ro

 

A másikban, a felnőtt Félix jelenében, az egykor anyja iránt heves gyűlöletet érző fiú a világ legunalmasabb emberévé vált. Párja, Lucia, unja őt, miközben plátói szerelem fűzi a korcsolyapálya királyához. A korcsolyák kölcsönzéséért felelős férfi életét három rugó mozgatja: szerelmes Luciába, felesége örökös féltékenykedése fárasztja, teljes szívéből szereti és félti azonban korcsolyapályáját. Felesége, Tania, és a harisnyaőrült nő életét a szexualitás irányítja: előbbi férjével szeretne folyamatosan szeretkezni, utóbbi bárkivel, bárhol, bármikor.

A rendező e viszonyokat egy leegyszerűsített térben bontja ki. Minden egy aprócska műjégpálya körül zajlik. Itt találkozik mindenki mindenkivel, de persze csak a maga idősíkján belül. Ez alól kivétel a zárójelenet, amely sajátos happy endet hoz. Az apa már halott, a korcsolyapálya tengerparttá változik, és a két idősík összeér. Ilyen egyszerre elvont és konkrét tér-idő viszonyok között születik meg a megbocsátás. Félix túllép anyjával szembeni csalódottságán és haragján, és így az anya is képes megbocsátani saját magának.

 

reflex-afrim1

Forrás: reflexfest.ro

 

Telitalálat az, hogy Radu Afrim az említett problémákat, létkérdéseket, életutakat - komolyságuk ellenére - tömény humorral tálalja. A figurákat az irónia szemszögéből, kissé eltúlozva rajzolja meg. Felnagyított gesztusaik, meghatározó jellemvonásaikra utaló jelmezeik (a korcsolyapálya királya például retró popsztárként, fehér ingben és fehér alapon piros csíkos nadrágban jelenik meg), beszédmódjuk a történeten kívül álló rendezői szemszöget bizonyítják. Tehát az előadásban észrevehetjük Afrimot: cinizmusát, őrültségét, bátorságát.

 

 

Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása

 

Díszlet: Ambrus Mária

Jelmez: Benedek Mari

Dramaturg: Ungár Júlia

Zene: Tallér Zsófia

Tánc: Vati Tamás

Szcenikus: Éberwein Róbert

Rendező: Zsótér Sándor

Szereplők: Zöld Csaba, Gieler Csaba, Lévay Viktória, Kocsis Judit, Méhes László, Szabó Kimmel Tamás, Friedenthal Zoltán, Maday Gábor, Dányi Krisztián, Ladányi Andrea, Blazsovszky Ákos, Vári Kovács Péter, Sztarenki Pál, Tokai Tibor, Sebestyén Csaba, Dányi Krisztián, Háda János, Ömböli Pál, Vándor Éva, Ullmann Mónika, Ferencz Bálint, Bárd Noémi Polli

 

 

Laura Sintija Černiauskaitė: Lucia korcsolyázik

 

Díszlet, jelmez: Cristina Milea

Rendező: Radu Afrim

Szereplők: Daniel Rizea, Claudia Ardelean, Elena Popa, Florin Vidamski, Sebastian Marina, Fatma Mohamed, Ioana Alexandrina Costea, Andrei Roca

 

 

Kapcsolódó további tudósítások a Reflex Fesztiválról az interneten:

Hegyi Réka: Reflexiók 5.

Hegyi Réka: Reflexiók 6.

Markó Róbert: Színház az egész