Kísérletek

Harmadik tudósítás (negyedik és ötödik nap): Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé - Sepsiszentgyörgy

A fesztivál negyedik és ötödik napjának mindhárom előadása bizonyos értelemben kísérletinek tekinthető: a BL azért, mert a zenének és a koreográfiának olyan összjátéka, amely egyáltalán nem színháznak indult, majd mégis az lett belőle; a Rómeó és Júlia azért, mert megfosztja Shakespeare-t szavaitól, és mozgássorokba ülteti; a Részletek a bolyongás meséiből pedig azért, mert középiskolai diákok próbálják általa elmondani problémáikat, színházba önteni lázadásukat.
Márton Imola | 09. 03. 23.

 

 Borlai Gergő és Ladányi Andrea előadása zenei, koreográfiai és színházi különlegesség egyszerre. Mivel a Reflex színházi fesztivál, nem meglepő, hogy az előadást követő közönségtalálkozó egyik leghangsúlyosabb témájának a produkció színházi jellege bizonyult. A beszélgetést Bocsárdi László egy sokat vitatott, általános kérdéskörrel indította útjára. A színház lényegére, az igazi színház milyenségére irányuló kérdések természetesen megválaszolatlanul maradtak (hiszen nem is lehetséges az egyértelmű válaszadás), elvezettek azonban a két művész vendégjátéka szempontjából lényeges problémához, a produkció színházi jellegének megvitatásához.

 

reflex-bl

Bocsárdi László, Ladányi Andrea, Borlai Gergő

 

Mint kiderült, a BL egyáltalán nem színházi előadásnak indult. Borlai Gergő és Ladányi Andrea számára egyszerűen egymás megismeréséről, a dob koreográfiájának és a mozgás ritmusának kölcsönhatásairól volt szó. Érdekes módon épp ebből a kölcsönhatásból, a két nagyon erős impulzusból kifolyólag bizonyult elkerülhetetlennek egy férfi-nő történet kialakulása. Önkéntelenül megjelent tehát a történet, kialakult a két „figura" közötti viszony, és észrevétlenül színház lett belőle - szemet gyönyörködtetően virtuóz színház.

A virtuozitás a sepsiszentgyörgyi M-Stúdió Rómeó és Júliánál sem maradt el. Uray Péter rendezése teljes mértékben a mozgásra alapoz - nélkülözi Shakespeare szövegét. Az előadás a figurák közötti viszonyok mozgás általi minél pontosabb kifejezésére törekszik. A mozgássorok révén két érzés válik erőssé: egyrészt az általánossá fajult gyűlölködés, másrészt pedig a Rómeó és Júlia között megszülető és tragikusan végződő szerelem. E két érzés, magatartás, mondhatni életforma szembeállítása az előadás mozgatórugója.

 

romeo-m-studio3

Nagy Attila, Magyarosi Imola

 

Uray Péter Rómeó és Júlia szerelmét egy szigorú, öltönyös, keretek közé szorított világba helyezi (a játékteret téglatest alakú, mozgatható, bordó cellák határolják, töltik be, osztják fel), és e környezet ellenpontjaként határozza meg. A két fiatal szerelme az előadás legalaposabban kidolgozott viszonya. Páros mozgássoraik a két figura kapcsolatának minden lényeges pontját megrajzolják - az ismerkedést, a félénk közeledést, az egymásba szeretést, a szeretkezést, a kétségbeesést és a halált. A viszony pontos megrajzolása által Rómeó és Júlia hangsúlyosan egyénítettekké válnak - ellentétben a többi figurával. A néző képes ugyan beazonosítani a szereplőket, a figurák mégis túlzottan egyformák maradnak.

Ennek ellenére Uray és színészei meglehetősen jól megbirkóznak a feladattal. A Rómeó és Júlia a szöveg teljes hiánya ellenére, a kifejező, pontos koreográfiának köszönhetően érthető, érezhető és élvezhető előadássá válik. És nem utolsó sorban egységgé formálódik: az előadásban a díszlet, a jelmezek, a fények, a zene és a színészek segítik egymást, összhangban élnek egymással.

 

romeo-m-studio1

Dávid Attila Péter, Nagy Attila

 

Ez az egységesség hiányzott az Osonó Színházműhely Részletek a bolyongás meséiből című előadásából. A Fazakas Misi rendezte kísérlet középiskolai diákok tinédzserkori bolyongásait mutatja be: a lázadást, a gyűlöletet, a kiábrándulást, a félelmet, a vágyat, a csalódást. Ezek az érzések, vallomások minitörténetekben, kissé felnagyított gesztusok és mozgások révén jelennek meg. A kis történetek vagy inkább történések azonban nem állnak össze kerek egésszé - egymás után vágott, egyszerű foszlányok maradnak.

Ennél nagyobb probléma azonban, hogy néhány ötletről nem tudjuk eldönteni, honnan kerültek elő, és miért lettek az előadás részei. Nem értjük, hogy a fiúknak miért kell félig meztelenül játszaniuk, hiszen ennek semmi funkciója nincs. Ugyanakkor nem találunk magyarázatot az erőltetett, cseppet sem őszinte rituális jellegű közönségbeavatásra: „a Mester és tanítványai" kis cserépbögrékben előbb vörösbort, majd az előadás végén gyertyákat adnak a nézőknek. Sejtjük ugyan e próbálkozások célját, de a törekvések hamisak, a célok pedig megvalósítatlanok maradnak. Végül felmerül bennünk a kérdés: az előadás vajon a „Mesterről" vagy a „tanítványokról" szól?

 

 

BL

 

Rómeó és Júlia

 

Díszlet, jelmez: Carmencita Brojboiu

Rendező: Uray Péter

Szereplők: Barabás Árpád, Nagy Eszter, Bajkó László, Györgyjakab András, Nagy Attila, Dávid Attila Péter, Magyarosi Imola, Szekrényes László, Polgár Emília, Bajkó László

 

Részletek a bolyongás meséiből

 

Kapcsolódó további tudósítás a Refelx Fesztiválról az interneten:

Hegyi Réka: Refelxiók 4. 

Hegyi Réka: Refelxiók 2.