Szarból várat

Werner Schwab: Elnöknők - Békés Megyei Jókai Színház

A Centrál Színházban vendégeskedett a Békés Megyei Jókai Színház Werner Schwab kult-darabjával, az Elnöknőkkel. Az osztrák drámaírás fiatalon elhunyt fenegyerekének darabját éppen 20 éve mutatták be Bécsben. A fekáliadrámák sorozat első darabját már akkor sokan botránydarabnak kiáltották ki, mert nem nagyon kíméli nézőit.
Grósz Enikő | 10. 02. 15.

Az Elnöknők kíméletlen látlelet a kispolgári lét hazugságairól, álszentségről, zsigeri ösztönökről, kicsinyességről és a fogyasztói kultúráról. A nyugdíjas horror főszereplője három nő. A bigott katolikus és spórolás-megszállott Erna, akinek alkoholista fia miatti szégyene teljesen tönkretette az életét. A magát még mindig ellenállhatatlannak képzelő Grete, akinek valójában a kutyáján kívül senkije sincsen, lányával évek óta elvesztette a kapcsolatot. És a náluk valamivel fiatalabb, kissé félkegyelmű vallás- és duguláselhárítás megszállott Mariedl, aki puszta kézzel kitisztít bármilyen WC-t, ahol már minden más módszer csődöt mondott. Álmodoznak, de még borgőzös álmaik is nevetségesek. Mind a hárman megbecsülésre és figyelemre vágynak, Erna ezt egy erkölcsös kapcsolattal, egy megbecsült férfi oldalán képzeli, Grete egy álomférfit vizionál magának, aki mellett egyértelművé válik, hogy még mindig ő a legjobb nő, Mariedl pedig a tiszteletes úr nagyrabecsülésének jeleként ajándékokat talál a direkt az ő számára eldugított WC-kben, melyeket az éljenző tömeg biztatása közben halászhat ki a „hónaljszőrig érő szarból". Valójában azonban még egymást sem képesek végighallgatni, a félkegyelmű Mariedl belerondít az álmaikba, leleplezi az élethazugságaikat, amitől aztán kiborul a bili, az ártalmatlannak tűnő öreglányokból hidegvérű gyilkosok lesznek.

 

 

elnoknok-bekescsaba1

Kara Tünde, Bede-Fazekas Anna

 

Schwab erőssége a nyelv. A három nő lepusztult - eleinte, szikár, rövid, később többszörösen összetett burjánzó - mondatai hihetetlenül kifejezőek. Szilágyi Mária és Parti Nagy Lajos fordításának hála magyarul is olyan bravúrokban bővelkedik a szöveg, mint például „a Grete nem olyan, hogy azonnal lekombinézik bárkinek". A fordítás még a 1996-os, mára már legendássá vált, Ascher-rendezéshez készült, ami egyébként azóta is töretlen sikerrel megy a Katona József Színház Kamrájában, és több, mint egy éve DVD-n is hozzáférhető. Ezt a szöveget használta Dorotty Szalma is a békéscsabai bemutatóhoz kisebb-nagyobb húzásokkal.

A Békés Megyei Jókai Színház Elnöknők bemutatójának apropója, hogy 2009 decemberében az osztrák kultúra hava volt. Az osztrák hónap nyitóeseményeként 2009. december 4-én láthatta a békéscsabai közönség a darabot, amit azóta is játszanak. Fekete Péter felkérésére a Bécsben élő, de budapesti születésű Dorotty Szalma rendezte a darabot Kara Tündével (Erna), Bede-Fazekas Annával (Grete) és Dobó Katával (Mariedl). (Ez egyébként már a második alakalom, hogy Dobó Kata a Jókai Színházban vendégszerepel, az előző évadban a Lüzisztraté címszerepét játszotta). Ez az előadás érkezett február 10-én vendégjátékként Budapestre a Centrál Színházba.

Bátor választás az osztrák kultúra bemutatására az Elnöknőket választani, Dorotty Szalma próbál is könnyíteni nézőinek a befogadásban, néhol sajnos kevésbé szerencsés hangsúly-eltolódásokkal. Míg az Ascher-féle előadást hiperrealista abszurdként emlegették, a Dorotty Szalma-féle drasztikus komédia. Jelentősen csonkul a klerikális szál, a hangsúly inkább a szétcsúszott (asszony)sorsok bemutatása felé tolódik. A társadalom- és valláskritika ugyan áttételesen jelen van, de a darab fekete humorára erősítenek rá. A nehéz témát zene, zenés betétek is hivatottak oldani. Gulyás Levente, Benedekfi Zoltán, Kárász András, Teleki Pál játszanak a nézőknek „Joseph Haydn után szabadon". Amikor szereplő és néző is ráeszmél a nyomorúságos álmodott sorsok hiábavalóságára, szétcsúszó díszletek húzzák alá a felismerést (díszlettervező: Mira János).


 

elnoknok-bekescsaba3

Dobó Kata

 

Bár a húzásoknak és a koncepciónak köszönhetően a karakterek kevésbé összetettek, mint akár a drámában, akár az Ascher-féle előadásban, mégis a színészi játék és a karakterek azok, amik lekötik a figyelmet, és érdekessé teszik az előadást.

A legérdekesebb a Dobó Kata által játszott Mariedl figurája, akinek a vallási fanatizmus helyett a félkegyelműsége a hangsúlyosabb, gyermeki naivitása, ahogyan őszinte örömét leli abban, hogy mások megbotránkoztatására ismételgetheti a szar szót, már-már sajnálatra méltóvá és szerethetővé teszik. Így halála is kicsit más értelmet kap a Dorotty Szalma-féle rendezésben. A sok kakis poén mellett Mariedl figurája, vissza-visszatérő kacagása állandó humorforrás. Habár könyékig van a mocsokban, szarból ő sem tud várat építeni, szükségszerű a halála.

Végül az előadás végén a hazafelé igyekvő nézők is lebontják a WC papír várakat. (Színlapba tekert WC papír tekercseket lehet hazavinni „szuvenírként"/emlékeztetőül). Azért örvendetes, hogy ilyen fontos darabok mutatkozhatnak be egy-egy „Színházi Szomszédolás" keretében.

 

 

 

Werner Schwab: Elnöknők

 

Fordította: Szilágyi Mária, Parti Nagy Lajos

Díszlet: Mira János

Jelmez: Rátkai Erzsébet

Zene: Gulyás Levente

Rendező: Dorotty Szalma

Szereplők: Kara Tünde, Bede-Fazekas Anna, Dobó Kata

Zenészek: Gulyás Levente (zongora), Benedekfi Zoltán (hegedű), Kárász András (cselló), Teleki Pál (dob)

 

A vendégjáték helyszíne: Centrál Színház

Ideje: 2010. február 10.

 

 

Videóajánló:

youtube


 

További írások az interneten az előadásról:

Zsedényi Balázs: Házastársi iszony