Ellenfény Online - Színház - Könyvek - Aczél és Kádár - Ellenfény könyvek

Aczél és Kádár

100 éve született Aczél György, a Kádár-kor meghatározó kultúrpoltikusa. Talán az egyetlen ember, akit személyes barátság is fűzte Kádár Jánoshoz (Aczél könyvet is tervezett róla írni).
| 17. 09. 5.

 

„Kádár János történelmi személyiség" – jelenti ki Aczél György. – „Ha szabad így kifejezni – történelmi szerencséje népünknek, hogy megtalálta a megfelelő vezetőt, akinek személyes jótulajdonságai mellett legfőbb képessége, hogy tanul a történelemből, felismeri a valóság követelményeit, és látja a távlatokat."(1.) Az angol történész, Roger Gough viszont így vélekedik: Kádár „nemigen vizionált különféle utópiákról". Pusztán „egy kevésbé tolakodó tekintélyuralmat és a szerény prosperitás reményét kínálta fel" az 1956-os traumát követően a magyar társadalomnak. Majd Lengyel Lászlót idézi, aki szerint „Kádár János egyedül azt közölte a történelemmel, hogy nincs mondanivalója. De micsoda újdonság volt ez: íme valaki, aki csöndben tud maradni ebben a szószátyár országban."(2.)

 

kadar

 

Kádár „képes elfogadtatni a nemzet előtt álló tennivalókat az emberekkel, egyetértést kialakítani sokrétű társadalmunkban" – folytatja az Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárának jellemzését Aczél. – „Kádár János sorsa mindig egy volt a nép sorsával. A maga életéből és tapasztalataiból ismeri a magyar nép elmúlt fél évszázadának történelmét: a Horthy-korszak minden nyomorát és szenvedését, a fasizmus tobzódását és börtönét, a második világháború gyötrelmeit, a felszabadulás örömét, a személyi kultusz torzulásait. Életrajza – úgy is mondhatnánk – munkásosztályunk, népünk életrajzával sok tekintetben egybeesik."(3.)

Kádár „pártvezérként is maradt az, ami volt: egyszerű munkás" – állapítja meg politikai pszichológiai tanulmányában Lányi Gusztáv. Sem világfias könnyedséggel, sem természetes magabiztossággal nem rendelkezett. „Ezért kellett neki egy olyan színész, aki mestere volt a politikai dramaturgia finom, szövevényes, leginkább az alkotó értelmiséget is behálózó játékainak. Ez a színész Aczél György volt."(4.)

 

aczel-3

 

A „színész" megjelölés nemcsak metaforikusan érvényes Aczélra, hisz fiatal korában színésznek készült (később is többször elmondta, hogy színész akart lenni). 19 éves korában, 1936-ban be is iratkozott a Magyar Királyi Színművészeti Akadémiára, de az előkészítő évfolyam félévi vizsgáján kirostálták. Ezután előadóművészként több estet tartott progresszív írók és költők korhoz szóló műveiből. Majd az OMIKE(5.) Színpadon több darabban is szerepelt színészként. „Aczél belül volt egy szolidaritási körön, a Horthy-korszak rendjét tagadó, az ellen gondolkodó és attól szorongatott baloldali intellegindceia szolidaritási körén" – írja róla monográfusa, Révész Sándor. A semmiféle iskolai végzettséggel nem rendelkező, de remek kommunikációs készséggel bíró Aczélt elsősorban a kapcsolatrendszere révén vált értelmiségivé. "Nem a tanulmányok, nem a produktumok, hanem a kapcsolatok útján jutott el az értelmiségi létbe."(6.)

A magyarosított Aczél név a színiakadémia értesítőjében bukkan fel először, a születési nevét, az Appelt zárójelben szerepeltetve. (De itt még a születési keresztneve, a Henrik szerepel, amit a 40-es évektől vált fel véglegesesen a György használata.)(7.) A 30-as évek második felében a cionista, illetve az illegális kommunista mozgalomban is „új" nevét használta.(8.) Ez is összekapacsolja Aczélt és Kádárt, hogy mindketten a mozgalmi nevükkel vonultak be a történelembe.(9.)

 

aczel-2

 

Még az illegális mozgalomból ismerték egymást. Szolidaritást teremtett köztük, hogy az 50-es évek első felét mindketten a Rákosi-rendszer börtönében töltötték.(10.) 1956. október 31-én Aczél is a közé a körülbelül 100 ember közé tartozott, aki megalapították a Magyar Szocialista Munkáspártot, sőt november 11-én az ideiglenes központi vezetőségbe is belekerült (ahol rendre különbözött a véleménye a többség álláspontjától). 1957 tavaszán a művelődésügyi miniszter egyik helyettesévé nevezték ki. Fontos szerepe lesz a művészeti élet irányításában, illetve „az értelmiség pacifikálásában".(11.)

Aczél ezután alakította ki fokozatosan magának azt a szerepkört, amelyet a kultúra irányításában a 80-as évek közepéig betöltött. A Kádár-rendszer konszolidációjával párhuzamosan növekedett a hatalma és mélyült el a kapcsolata az első titkárral.

 

Részlet a Katona és kora. A kezdetek című könyvből, mely kapható a Színházi könyvek webáruházban.

 

Aczél György nézeteivel, szocializmus-, és kultúrafelfogásáról részletesen foglalkozik a Repedések a rendszeren című könyv, amely a 70-es évek végének kultúrájáról és társadalmáról szól. Ez a kötet szintén a Színházi könyvek webáruházban kapható.

 

Lábjegyzetek:

1. ACZÉL GYÖRGY: A mai magyar társadalomról. Paul Lendvai interjúja az Europäische Rundschauban. Valóság 1980/12. 1–26. o. 151. A továbbiakban ACZÉL 1980.

 

2. ROGER GOUGH: Kádár János, a jó elvtárs. Fordította: Rákócza Richárd. JLX Kiadó, 2006. 544 o. 484. o.

 

3. ACZÉL 1980 151.

 

4. LÁNYI GUSZTÁV: A politikai színpad. A politikai magatartás dramaturgiai sajátosságairól. In Írások Huszár Tibor 70. születésnapjára. ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet. Budapest, 2000. 240–270. o. 250. o.

 

5. Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület 1939-től, amikor jelentősen korlátozták Magyarországon a zsidó előadóművészek fellépési, Művészakciót kezdeményezett, amely feladathoz juttatta a zsidó magyar előadóművészeket (színészeket, énekeseket, zenészeket), és írókat, akik nemcsak a működési terüket, hanem a megélhetésüket is elvesztették. Az előadásokat a Hollán Ernő utcai kultúrteremben, a Bethlen téri előadóteremben, illetve a Pesti Izraelita Hitközség Wesselényi utca 7. szám alatt lévő Goldmark Termében tartották.

 

6. RÉVÉSZ Sándor: Aczél és korunk. Sík Kiadó, 1997. 435 o. 14. A továbbiakban RÉVÉSZ

 

7. RÉVÉSZ 11-17.

 

8. „Nem hiszem, hogy helyes lett volna egy csomó dolog, ami t tettek". Beszélgetés SZŐCS Mátéval, Aczél György unokájával. A továbbiakban: SZŐCS In: VARGA Ágota: Aczél-történetek. Beszélgetések tiltott, tűrt és támogatott kortársakkal Aczél Györgyről és a Kádár-korszaskról. Alexandra 2013 375 o A továbbiakban: Varga 66-87. o. 70.

 

9. Kádár János 1943-ban a Kommunisták Magyarországi Pártjában kapta ezt a nevet, 1945-ben hivatalosan is kérelmezte a névváltoztatást az anyja után kapott Csermanek név helyett.

 

10. Kádárt 1951-ben tartóztatták le és 1954 júniusában szabadult, Aczélt – aki ekkoriban Baranya megyei párttitkár volt – 1949 őszén tartóztatták le, és 1954 augusztusában szabadul.

 

11. RÉVÉSZ 56-80.