Nincs új hét nap alatt

Határon túli magyar színházi estek: Gyarmati Kata: Hét nap a világ - Újvidéki Színház

Háromnapos vendégjátékának első estéjén Gyarmati Kata Hét nap a világ című darabját játszotta az Újvidéki Színház a Tháliában. A közelmúltban bemutatott, kétrészes drámából készült játék korunk problémáiról beszél, anélkül, hogy bármi újat mondana róluk.
Sztrókay András | 09. 03. 20.

A darab első részében három nővérből kettő egy társkereső céget bíz meg, hogy kutassák fel számukra az igazit. A vágyott társ helyett azonban csak álszerelmest kapnak, ráadásul mindketten ugyanazt. Az események gyorsan pörögnek, az áludvarlót leleplezik - marad a magány, az elvágyódás, és így: a távozás. A magány és reménytelenség magas fokán álló szereplők szinte tömegesen indulnak egy új, boldogabb élet felé.

A második rész új történettel kezdődik: az első rész szereplői egy vonaton találkoznak, de senki sem emlékszik a többiekre (kivéve a házaspárt - a lányok társas magányban élő szüleit -, akik valamiért mégis ismerik egymást). Az utazás nem kellemes: először kiderül, hogy mindenki rossz vonatra szállt, aztán pedig a szerelvény egy Agatha Christie-i fordulattal megáll a havas semmi közepén. A vonat többi része eltűnik, így nem marad más, mint az egymásnak esés, a piálás, meg némi életfilozofálás. A végén persze minden jóra fordul: mindenki megtalálja a boldogsághoz vezető utat.

 

het-nap1

Forrás: uvszinhaz.co.yu

 

Gyarmati Kata pontoskodó dramaturgiával szőtte össze azt, amit kiüresedett életünkről és elidegenedett világunkról az elmúlt száz évben mások már elmondtak. Az egymáshoz csak kényszeredetten kapcsolódó két részt az egymásra nem ismerő, és a nem-ismeréssel is csak alig játszó szereplők azonosságán kívül egy, mindkét történeten kívül álló pár időről időre való felbukkanása köti össze. Vándorok ők, akik egy kis dombon ülve várják - Godot helyett - a vonatot. Az ő karakterük világít rá a legjobban Gyarmati Kata darabjának fő hiányosságára; arra, hogy a sok ismerős figura, markáns toposz és fellengzős gondolat nem tud egységes rendszerré összeállni - a dráma pont annyi darabra esik szét, amennyiből összerakták.

A rendező, Puskás Zoltán új keretet teremtve próbált úrrá lenni a szerteágazó ürességen: a háromdimenziós sakktáblát alkotó térben a nyolcvanas évek sci-fijeit idéző jelmezbe bújtatott figurák (angyalok - így a színlap) irányítják a történéseket: virágot adnak a virágoslánynak és világot jelentő sakk-kockát pörgetnek. Az angyalok állandó társa a jelmezeikkel harmonizáló zene, ami a jelenetek között is vissza-visszatérve, a szereplők robotszerű mozgását erősítve járul hozzá az embertelen világ képéhez. A karakterek sakkfigurákként lakják be a teret, statikus beállításuk egyértelmű (nem)viszonyokat mutat - a mozgás és nem-mozgás kettőssége az előadás legerősebb eleme.

 

het-nap2

Forrás: uvszinhaz.co.yu

 

A keretezés azonban nem tudja felülírni a dráma szövegének problémáit. A közepesnél gyengébb poénok tarkította hétköznapi beszélgetések közhelyesek, és kétséges hatásúak azok a megoldások - esernyőpörgetés, hóesés - melyekre mint az elidegenedett világunk szomorú jelképeire kellene tekintenünk, ugyanis ezek az önirónia legkisebb jele nélkül kerülnek tálalásra.

Persze érezzük az elvágyódást, az idegenséget, de az előadás végén mégsem a hátrafelé megnyíló sakktábla-téren keresztül szeretnénk a semmi-minden-boldogságba távozni. Ez a játék sem új problémákat, sem új megoldásokat nem mutat fel - a sokszor elmondottakat pedig nem tudja elég érdekesen ismételni.

 

Gyarmati Kata: Hét nap a világ

 

Díszlet és jelmez: Csík György

Zene: Erős Ervin

Koreográfus: Lavro-Gyenes Ildikó

Rendező: Puskás Zoltán

 

Szereplők: Jankovics Andrea, Krizsán Szilvia, Elor Emina, Ábrahám Irén, Giricz Attila, Kovács Nemes Andor, Banka Lívia, Német Attila, Pongó Gábor, Varga Tamás, Askov Melinda, Huszta Dániel, Sirmer Zoltán, Kőrösi István, Búza Ákos f.h., Crnkovity Gabriella f.h., Gombos Dániel f.h., Kokrehel Júlia f.h., Raffai Ágnes f.h., Soltis Lehel f.h.

 

Helyszín: Thália Színház

Bemutató: 2009. január 29., Újvidék

Budapesti vendégjáték: 2009. március 16.

 

További kritikák az interneten:

Nánay István: Kettő az egyben

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK