Sevillai vigasságok

Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar színházi estek: Beaumarchais: Figaro házassága -Figura Stúdió Színház, Gyergyószentmiklós

Elegáns és világos. Ez a két jelző ugrik be elsőként a Figura Figarójáról, azután jön a többi: stílusos, üde, friss, lendülettel teli és ötletes. Vígjáték, a szó legnemesebb értelmében. Felszabadult, nem nyomasztja a klasszikus komédiázás kényszere. Nincs ugyan különösebb kritikai éle, és láthatóan nem akar mélyebben vájkálni a jellemek mozgatórugóiban sem, de mindez nem is hiányzik: működik a történet, életre kelnek a figurák.
Sz. Deme László | 09. 02. 14.

Anger Zsolt vígjátékot rendezett, biztos kézzel uralva a műfaj minden porcikáját. Elsősorban a tempóra ügyel, az öt felvonást másfél órába rántja össze, szünet nélkül. Az események felperegnek, s bár dramaturgot nem olvasni a színlapon, kíméletlen beavatkozással kerülnek ki a gyors ritmust megakasztó sallangok, az archaikus vagy unalmasnak vélt szövegrészek, a mellékszálak és a mellékesnek ítélt szereplők az előadás testéből. Kihull a felesleg, még az előadás vége is szinte kegyetlen precizitással ügyel, hogy a világosan kibontott fő szólamot ne piszkolja a megírt végkifejlet temérdek félreértése és félperces bonyodalma. Zajlik is rendületlenül a komédia, egyedül a tárgyalás jelenete fárad meg kissé, leheletnyit lassít az iramon. De csak röviden szusszanhat a közönség a Thália nagytermében, mert a kikerülő részek helyére be-becsúszó színészi találmányok nem sok esélyt hagynak a rekeszizmok pihentetésére.

 

figaro-figurina3

Forrás: figurina.ro

 

Spanyolosra hangszerelt, de kortalan világ áll a színpadon. A jelenetváltást segítő sötétekben felcsendülő zenék műfaji skálája a barokkos hangzástól a katalán rapig terjed. Bodnár Enikő neutrális díszlete egy jóformán üres színpadi térbe helyezi az eseményeket, ahol mindössze három sor tiszta vászon lóg egymás előtt, szárítókötélen, mint valami hagyományos commedia dell'arte előadásban. A furfangos lepedők sokféle alakváltozásra képesek: ide-oda húzgálva a grófi palota szobáiba pillantanak, összecsavarva pedig az éjjeli kert elszórt fáit alakítják, vagy egy terem lágy oszlopaiként állnak, amibe akár bele is csavarhatja magát a rejtőzni kívánó gróf vagy az apródja. Az andalúz miliőt és a karakterjegyeket domborítják Fekete Kata ruhái: sűrűn csattognak a legyezők, s a szereplők sokszor úgy mozognak a kosztümjeikben, mintha tangóra készülnének. A világos tónusú, semleges színpadképben a fekete és a vörös dominál. Figaro és Susanne sötét és szenvedélyes flamencóhoz vannak öltöztetve, s majd az esküvő jelenete valóban táncbetét is lesz, egy visszafogott, de stílusban tartott jelzésekkel operáló össznépi koreográfiában, ám koreográfust szintén nem tüntet fel a színlap. A gróf és a grófné arisztokratikus öltözékében a piros virágzik: nemcsak Almavivában, de Rosinában is lángra-lángra kap a szexuális szenvedély. A kertész kopott alkoholista, a kamasz Cherubin pedig teniszhez öltözött: infantilisan hosszú zoknit és kisfiús rövidnadrágot visel. Mindez elindítja az egész előadást a karikírozható toposzok felé, s a kissé melodrámába merített színészi játék nem is hagy ki egyetlen kínálkozó lehetőséget sem a komédiázásra.

 

figaro-figurina2

Bálint Éva, Bartha Boróka - Forrás: figurina.ro

 

Beaumarchais ötlettűzijátékai valósággal felragyognak az előadás könnyed és feszes stílusában. A színészek élvezettel játszanak ki minden félreérthetetlenül kaján és frivol helyzetet vagy gesztust, nem menekülhet egyetlen poén sem. Mégsem érezni semmiféle erőltetett vagy drasztikus harsányságot: az előadás nemcsak szellemes, de ízléssel összerakott. Pontosan kidolgozott figurákat látunk, színvonalas, „kíméletlenül" kimunkált vígjátéki alakításokat, nem pedig valami összetaknyolt haknit, amellyel oly sok esetben letudják a klasszikus vígjáték-irodalom nagyjait. Az invenciózus játékot nagyban segíti, hogy a több száz éve íródott darab elegáns eszközökkel szabadul archaikus kontextusából. Ennek talán legjobb példája, hogy Cherubin rajongása nem egy finomkodóan erkölcsös szalag tapogatásától szökik az egekbe, hanem a grófnő vérforraló fehérneműje iránt lobban fel, s hogy ezt majd magára is húzza az apród, játszik vele, mutatja, hogy az előadás szervesen tudja az elengedhetetlen változásokat magába építeni. De igaz ez arra a közvetlen színészi játékra is, amivel a színészek megteremtik az alakokat. Cherubinként Antal D. Csaba egy érzelmes kamasz csetléseivel, és szívszorítóan vágyakozó pillantásokkal kunyerálja ki minden női szív gyengédségét. Rosina grófnéként Bartha Boróka minden bizonnyal bekebelezné a cuki apródot, ha módja lenne rá: suhogó eleganciája mögül minduntalan kielégítetlen női és anyai ösztönök horkannak elő. Szabó Tibor önzően grófi attitűdjei gengszterhez közelítik a figurát, de egy érző lelkű maffiózót láthatunk Almavivában, fantasztikusan savanyú arckifejezések és kaján gonoszkodások ezernyi árnyalatával. Szabó Eduárd Baziliója is inkább gengszter testőrének tűnik, mint a darabba írt zenetanárnak: „hangszere", egy könnyen kipattanó rugós bicska, számolatlan geg ihletett forrása. Antónia kertésznőként Máthé Annamária az alkoholista mámorító szerepét játssza, Boros Mária kellemkedő Marcellina, Veress László Bartolo doktora pedig egy undok öregember. Valamennyien erős színekkel megfestett vígjátéki karakterek, talán egyedül Barabás Árpád feszes nadrágba bújtatott Figarója és Bálint Éva talpraesett Susanne-ja váltogat néha egy realistább tónust az elrajzolt melodrámával. Megvillan a sorsnak való kiszolgáltatottság például Figaro komolyra hangolt monológjában, ugyan nem a társadalmi igazságtalanság elleni kirohanásként, hanem egy csordultig keseredett férfi pillanatnyi felmutatásában, ám mindez elhalványul a komikum mellett: valójában az ő karakterében is a komédia dominál attól a pompázatosan szellemes kezdő képtől kezdve, ahol a világirodalom legismertebb borbélya jövendőbeli nejének izmos combocskáját beretválja.

 

Beaumarchais: Figaro házassága

 

Díszlet: Bodnár Enikő

Jelmez: Fekete Kata

Rendező: Anger Zsolt

Szereplők: Barabás Árpád, Bálint Éva, Szabó Tibor, Bartha Boróka, Máthé Annamária,  Boros Mária, Szabó Eduárd, Antal D. Csaba, Veress László, Vajda Gyöngyvér

 

 

Az előadásról olvashatók másfajta megközelítések is az interneten:

Boros Kinga: Figura házassága. Beaumarchais Gyergyóban

Markó Róbert: Szenvedély, vágy, Sevilla

Tarján Tamás: Tiszta játékidő

 

 

Anger Zsolttal is olvasható beszélgetés az interneten előadásról:

Erkélyjelentből bemutató

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK