Mesterfogások

Hatodik nap: VIDOR fesztivál 2012

Szórakoztató előadásokkal folytatódott a VIDOR színházi és filmes programja, amely véletlenszerűen most is tematikus összeállítássá kerekedett, hiszen mind a főtéren vetített Sose halunk meg, mind a nagyszínpadon játszott A nagy négyes, mind a kamarában bemutatott Hajrá, Háry a hazugságokról, önálltatásokról, jótékony élethazugságokról szólt.
Sándor L. István és Szűcs Mónika | 12. 08. 31.

Kicsit hűvösebb az idő, ezért szerda délelőttre nem szabadtéri programot választunk. És mivel itt lakunk a Jósa András Múzeum vendégszobájában, egyből adódik az ötlet, hogy nézzük meg a múzeumot.

Már a bejárat előtti táblánál kezdődik a tervezgetés, kit melyik kiállítás érdekel jobban, aztán végül szép sorban, ahogy a teremőrök terelgetnek, elkezdjük végigjárni mindet. A Benczúr-emlékszobában a gyerekek szeme a festő univerzális rajzolószékén akad meg, a felnőtteké meg a milleniumi körkép olajvázlatán időzik, ahol is az volt az egyik feladata Benczúrnak, hogy több mint hetven politikust, parlamenti képviselőt, felsőházi tagot felismerhetően örökítsen meg (az elkészült kép a budai várban égett 1945-ben).

 

muzeum-benczur

A Benczúr-emlékszoba

 

A Jósa András Múzeum őrzi Közép-Európa legnagyobb aranypénzleletét: 2002 áprilisában Újfehértón majd másfél kilónyi aranyérmét találtak a 15-17. századból. Az érmék mellett néhány egyéb aranytárgyat is kiállítottak a „Sárga ördög” címet viselő teremben arra példaként, hogyan, milyen technikákkal munkálták meg ezt a fémet régi korok ötvösei. Ez egyébként a múzeum tematikus kiállításainak vezérgondolata: régi korok mesterségeivel megismertetni a ma emberét. Ez a gondolat szervezi a régészeti kiállítást is, ahol nemcsak a földből előkerült tárgyakat rakták vitrinbe a régészek és muzeológusok, hanem néhány ősrégi technikát rekonstruálva (cserépégetés szabadtűzön, ill. kemencében, nemezsátor készítése, bronzöntés szabadtűzön stb.) filmeken be is mutatják, ahogy azok készülhettek. Kedves gesztus a kollégák felé és érdekes a látogatóknak is az a terem, ami a restaurátor munkájába nyújt bepillantást.

Ugyancsak a népi mesterségek bemutatása kapott főszerepet a néprajzi tárlaton is, ami egy vásár (mondjuk a századelőről) keretén belül ismertet meg különböző mesterségekkel, ill. a korabeli marketing szabályaival, formáival (kinek hol a helye a piacon, hogyan alkudtak, mivel csalogatták a vevőket stb.). A megtapogatható tárgyak mellett érintőképernyős monitoron számos információ, játék, színező, rigmus található itt, amivel szívesen bíbelődnek a gyerekeink. De nemcsak ebben a teremben gondolnak a gyereklátogatókra a Jósa András Múzeumban: a folyosókon is végig asztalok, rajtuk sokféle játék, társasjáték, kirakós, hogy a múzeum ne csak a passzív befogadás helye legyen. (Erről egyébként éppen hétfőn tartottak itt egy országos múzeumpedagógiai információs napot.)

 

muzeum-vasar

A néprajzi kiállítás

 

Külön emlékszobát kapott a múzeum alapítója, az orvos és régész Jósa András is. Lenyűgöző életművét, bámulatos személyiségét néhány tárgy, egy-két oldalnyi újságcikk mellett egy majd félórás dokumentumfilm is segít bemutatni. Annyit időzünk itt is, hogy a VIDOR hetére időzített tárlaton már épp csak át tudunk szaladni, mert nem akarunk lemaradni a háromórai utcaszínházi előadásról. Az Akik festették a „sömmit” Tornyai János, Koszta József és Rudnay Gyula Alföldet ábrázoló festményeiből mutat be jónéhányat. A futó pillantás is elég, hogy a színházi galériájában látható Fotófogyatkozás egyik karikatúristájával értsünk egyet: az nem semmi, ahogy ők festették a sömmit.

A hottói Ziranó Színház utcaszínházi előadása sem okoz csalódást. A Csicseri történetben ugyanazok az erények működnek, ami már a hétfői, Művész Stúdióban tartott előadásukban is élveztünk. Varga Péter igazi vásári bábjátékos, akár szabadtérnek játszik, akár szobaszínházban, remekül szólítja meg, hívja játszótársul a közönséget, mindvégig kezében tartja az irányítást, és akár kesztyűs bábokkal hagyományos bábjátékot játszik, akár berbencés bábosként különféle technikákkal mesél történeteket, igazi élményt jelent az előadásmódja. Pfeifer Zsófia igazi társa ebben, nemcsak zenészként, hanem a vele való együttjátszással olyan erőteret teremt, amelybe mi, nézők, is szívesen lépünk be, hogy kacagtató és elgondolkodtató élmények részesei lehessünk. És amíg a gyerekek csak élvezik az egyszerű történeteket, mi elgondolkodhatunk azon is, hogy mit is jelent, ha két ember találkozik, hogyan is történik az, hogy egymást szövetségesül választják (mint a Csicseri történetben), és mi lesz ebből jó néhány év házassága után, amiről Pulcinella és a felesége félreértésekben korántsem szűkölködő kapcsolata beszélt. De hát erről beszélt a Final cut, erről beszélt a Francia rúdugrás, erről beszélt az életük végéhez érkezett főszereplőkkel a Buborékok is.

 

zirano-csicseri-3

Csicseri történet (Pfeifer Zsófia, Varga Péter)

 

„Az élet úgyis elmegyen” – énekelte hétfőn a főtéren Kiss Anna versét a Kaláka, és ugyanerről az emberi helyzetről beszélt az egyik szerdai színházi előadás, a nagyszínpadon bemutatott A nagy négyes.

Ronald Harwood darabjának fő témája az öregség. Négy egykori operaénekes találkozik egy luxus szeretetotthonban. Egykor jól ismerték egymást, hisz egy híres Rigoletto előadásban (amit nemrég újra kiadtak) ők énekelték a nagy kavartettet, de azóta eltávolodtak egymástól. De most, hogy újra összehozta őket a sors, felmerül az ötlet, hogy az angol nemzeti szerzőnek tekintett Verdi, azaz John Green születésnapjára, amit mindig megünnepelnek a csupa zenészből álló szeretetotthon lakói, ismét adják elő a nagy kvartettet.

Ronald Harwood szellemes dialógusokat ír, és profin bonyolítja a helyzeteket. Szövegének legnagyobb erénye, hogy önironikusan viccelődik az öregséggel. De semmiféle mélyebb élettapasztalat vagy bármiféle személyes indulat nem érzékelhető a darabjában. Sem az öregséggel szembeni megrendülés, sem a megrendülés fölé kerekedő bölcsesség nincs benne ebben a szövegben. Épp ezért csak arra alkalmas, hogy egy kellemesen szórakoztató előadás szülessen belőle. Gálffi László rendező és a remek színész-kvartett: Molnár Piroska, Benedek Miklós, Szacsvay László és Vári Éva sem vállalkozik többre. De ezt rendkívül humánusan teszik. Az előadást látva tulajdonképpen azt kell kívánnunk, hogy Magyarországon minél többen tekintsék ezt a minőséget a szórakoztatás alapjának.

 

anagynegyes1

A nagy négyes (Szacsvay László, Vári Éva, Molnár Piroska, Benedek Miklós)

 

Miközben „a nagy négyes” tagjai megküzdenek egymással azért, hogy az egykori siker újra felidézhető legyen, lelepleződnek rigolyáik, tévképzeteik, életük tévedései és hazugságai is. Végül sor kerül a nagy kvartett felújítására, de mivel mind a négyen tudják, hogy legfeljebb már csak lélekben fiatalok, a hangjuk sosem lehet újra az, ezért a playback előadást választják: a felvétel által megőrzött egykori hangjuk régi önmagukra emlékeztetik őket. És ha ennél az emléknél többre vágynának, az lenne csak az igazi hazug illúzió.

Erről szól a szerdai nap másik színházi előadása is, a Hajrá, Háry: miképp lehet gyógyító fátylat teríteni a szorongásokra, a félelmekre, hogyan lehet kipótolni azt, ami nincsen, nem azért, mert már öregek vagyunk, hanem azért, mert az emberi élet ilyen: sete-suta, sosem egész, sosem teljes.

 

hajrahary6

Hajrá, Háry (Chován Gábor, Szilágyi Katalin, Barabás Richárd, Kiss Diána Magdolna, Egyed Attila)

 

A HOPPart társulat és a Kőszegi Várszínház közös előadása a Háry János Igazmondó Szakmunkásegyetem évnyitójával kezdődik, majd egy rövid, ám mindenre kiterjedő kurzus után, az előadás végén pezsgővel koccinthatunk sikeresen megszerzett napfénydiplomáinkra. A tanári karban olyan jeles személyiségek vannak, mint a vendégtanár Münchausen báró (Egyed Attila), vagy Háry János, a szakmunkásegyetem névadó rektora (Herczeg Tamás). Igyálisz Katalin (Szilágyi Katalin) a mismásolás és elterelés mestere, Sikk Magdolna Dialektika (Kiss Diána Magdolna) pedig az átváltozások és a sötét igazságok kivédésének professzora. Mellettük a doktorandusz Chován aspiráns (Chován Gábor) és a bukott növendék, Barabás Richárd vezeti be a hallgatókat (vagyis minket) a reflexszerű hazudozás, a minden helyzetben előhúzható technikák mesterfogásaiba.

A játék eleinte kabarészerűen indul, az évnyitó beszédekben még a politikai pamflet is megjelenik, aztán vicces gyakorlatok következnek: hogyan lehet gyorsan és egyszerűen elsajátítani, hogy a jobb bal, és a bal jobb; hogyan sugározhatunk testbeszéddel nyíltságot és őszinteséget; hogyan edzhetjük meg orrunkat, hogy ne árulja el, ha füllentünk stb. Aztán különböző helyzetekben (szülő-gyerek, férfi-nő, főnök-munkavállaló) láthatjuk működni a füllentés, a mismás, az elterelés, a nagyotmondás és szemérmetlen hazudozás trükkjeit.

 

hajra.hary-1

Hajrá, Háry (Kiss Diána Magdolna, Egyed Attila)

 

Felszabadultan játszanak a HOPPart színészei, és a játék észrevétlenül egyre személyesebb lesz: mi bajod, kérdezik, már nem Háry rektor úrtól, hanem Herczeg Tamástól, és gyorsan ajánlanak is neki néhány ötletet, hogyan lássa meg a jót a bajban. De nemcsak egymásnak segítenek, hanem felajánlják a nézőknek is, hogy elmondhatjuk, mi bánt leginkább bennünket. És bár ezen az estén a jóindulatúan kacarászó közönség nem traktálta bajaival a játszókat, azért Szilágyi Katalin egy kissöprűvel mindenki problémáját kisepregette a teremből. A kurzus előrehaladtával az is kiderül végre, miben tehetséges az örök bukott diák, Barabás: ő tud a legtehetségesebben szorongani, annyira, hogy más szorongását is képes átvenni. Nosza, rá is küldhetjük legmélyebb félelmeinket, egzisztenciális szorongásainkat, minden nyomasztó gondolatunkat, Barabás bírja, és néhány pillanatra mintha tényleg meg is szabadultunk volna tőlük… Végül az egymásra figyelő játék, a humor segítségével még az álmok is teljesülnek: Kiss Diána repül, Herczeg Tamás visszamehet az időben és elfelejthet magyarul, Chován Gábornak pedig végre olyan kockás lehet a hasa (fáradság nélkül!), mint egy westernhősnek.

Jó megtapasztalni, hogy Novák Eszter színészei milyen emberségesen, milyen mély humorral tudnak szólni arról a végtelen reménytelenségről, amiben mindannyian, nemtől és életkortól függetlenül benne élünk. Olyan bölcsen, hogy egy szappanbuboréknyi időre el is feledkezünk róla, és pezsgővel a kezünkben felszabadultan hallgatjuk „tanáraink” zárókoncertjét.

És mi másra lenne való a VIDOR, ha nem erre?

 

harmonia-garden

A Harmonia Garden

 

És miért hallgatnánk a remek koncerteket a csillagos ég alatt, ha nem ezért. Szerda este például a Harmonia Gardenért volt érdemes kimenni a Kossuth térre. Nem csak az izgalmas stílusjátékért, ami a zenét szervezte (az ismertető szerint az együttes „a klasszikus slágereket, ismert filmbetétdalokat ötvöz autentikus csárdással, bossa novával, francia manouche swinggel, tangóval, jazz-zel és django stílussal), hanem azért az egyedülálló örömért, amit a zenészek sugároztak a színpadról. Ritkán látni ilyet, hogy a muzsikusoknak ekkora örömet jelent, hogy játszanak