Ellenfény Online - Heti Ajánló - Mi Történik A Héten?

Mi történik a héten?

1. rész – Táncesemények és egy kortárs dráma

Heti ajánlónk első részében táncos eseményekre hívjuk fel a figyelmet: a héten kezdődő Budapest Táncfesztiválra, ezen a Győri Balett, Pécsit Balett, Miskolci Balettet fellépésére. A Szegedi Balettnek a héten a saját székhelyén lesz premierje, a jövő héten a Budapest Táncfesztiválon szerepelnek. Emellett premiert tart a GG Tánc Eger, illetve a sepsiszentgyörgyi M Stúdió is. A táncos események mellett egy kortárs dráma ősbemutatójára is sor kerül.
Ellenfény | 18. 02. 20.

 

Budapest Táncfesztivál I. (2018. február 20–25.)

 

A Nemzeti Táncszínház – korábbi Táncfórum nevű rendezvényét megújítva – 2012 óta rendezi meg a Budapest Táncfesztivált. „A névváltás azért történt – mondta az Ellenfénynek Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója –, hogy még jobban Budapestre pozicionáljuk a fesztivált, így próbáljuk a várost – s ezen keresztül a magyarországi tánctársadalmat is – még erősebben bekapcsolni a nemzetközi táncéletbe."

 

FB Tancfesztival 2018 1200x628

 

„Maga a fesztivál egy évek óta jól működő struktúrára épül. Olyan hármas szerkezetet alakítottunk ki, amelyben mindig megjelennek külföldi társulatok, megtartjuk a reprezentatív hazai együttesek magyarországi, illetve budapesti bemutatóit, és mellettük a kisebb társulatok számára is megjelenési lehetőséget biztosítunk." Ebben az évben a fesztivál költségvetése csak egy külföldi társulat meghívását tette lehetővé (de volt olyan év, amikor három együttes vendégjátékára is sor került).

 

skarlat-betu-gyori-balett

A skarlát betű - Győri Balett

 

A Budapest Táncfesztivált idén a Győri Balett nyitja meg. A skarlát betű budapesti bemutatóját tartják kedden (febr. 20.) este a Müpában. Nathaniel Hawthorne (1804–1864) amerikai író regényének első balettszínpadi adaptációját még november 10-én mutatta be a győri társulat. Akkor a hét legfontosabb bemutatói között ajánlottuk a bemutatót, és idéztük a koreográfus, Velekei László gondolatait is a mű kapcsán: „Minden darabomban az emberi esendőséget keresem. Érzelmeink vannak, és gyakran tévedünk" – nyilatkozta a koreográfus. „Az emberi természet sokszínű, és ha szabályok szerint élünk is, nem várható el, hogy bizonyos élethelyzetekben ne hibázzunk, vagy ne gondolkozzunk másként. A megbélyegzés, az előítéletek által emelt falak között viszont nem születhetnek megoldások, csak újabb konfliktusok képződnek."

 

casablanca 01 eder vera

Casablanca - Miskolci Balett

 

Szerda este – szintén a Müpában – a Miskolci Balett tartja Casablanca című darabjának budapesti bemutatóját. A Kozma Attila rendezte-koreografálta előadást még 2017 októberében mutatta be a társulat. Az előadás Kertész Mihály 1942-ben bemutatott romantikus filmdrámája alapján keletkezett, amely a filmtörténet egyik leghíresebb alkotása. Ebben nyilván nagy szerepe van a főszerepet játszó Ingrid Bergmannak és Humphrey Bogartnak is. (A filmet csak 1966-ban mutatták be Magyarországon, úgy, hogy a szinkron megváltoztatott minden olyan részletet, ami a szocialista rendszerben kényesnek számított.) A film „cselekményében finom egyensúlyt tartva ötvöződik a szerelmi és a politikai szál. A Miskolci Balett egyedülálló módon, a tánc nyelvén fogalmazza újra ezt az erős érzelmekkel és nosztalgiával teli szerelmi háromszög-történetet."

Péntek este a Pécsi Balett látható a Budapest Táncfesztiválon, szintén a Müpában. A fából faragott királyfit adják elő Vincze Balázs koreográfiájában. Bartók Béla táncjátékát, mely Balázs Béla szövegére készült, 1917-ben mutatták be az Operaházban. Azóta jónéhány változatban láthattuk a művet, legutóbb Frenák Pálnak az eredeti szüzsétől elszakadó koreográfiáját adta elő az Operaházban a Magyar Nemzeti Balett (kiegészülve Frenák Pál táncosaival).

 

fabol-faragott-kiralyfi-pecsi-balett

A fából faragott királyfi - Pécsi Balett

 

Az előadás ajánlója a táncjáték eredeti szüzséjére utalva írja azt, hogy „boldogságra vágyva, ám értéktelen bábokat idealizálva élünk, akár a történet hősei. Jobb esetben találkozunk egy tündérrel, aki felnyitja a szemünket, és próbatételek során megleljük párunkat. A történet arra figyelmeztet, hogy a boldogságért vívott küzdelem sosem hasztalan: megtanít felismerni a másik valódi értékeit". Majd azt is hozzáteszi, hogy „a népmesei ihletésű történet celebek uralta világunkban igencsak aktuális, egyaránt szolgál fiatal és érett nők és férfiak okulására, kicsit „updatelve" óriási megosztást generálna a népszerű közösségi oldalakon."

„Bartók-koreográfiát készíteni megkerülhetetlen kihívás egy magyar koreográfus számára. Egyszerre vágytam rá és tartottam is tőle, de úgy érzem sikerült a zeneműhöz méltó koreográfiát készítenem" – mondta Vincze Balázs. Az előadás még 2016-ban, a Bartók-év keretében debütált pécsi Kodály Központ színpadán a Pannon Filharmonikusok közreműködésével. Most kerül sor a darab budapesti premierjére.

Vasárnap este a Magyar Nemzeti Balett lép fel a Budapest Táncfesztiválon. Az együttes modern repertoárjából mutatnak be három darabot. Johan Inger Walking Mad című műve „2009-ben egy alkalommal már látható volt Magyarországon: a hazánkban akkor bemutatkozó Cullberg Ballet müpabeli programjának utolsó darabja volt" – írta az Ellenfényben Megyeri Léna.  „A svéd koreográfus 2003 és 2008 között volt a Cullberg művészeti vezetője, de a Walking Madet eredetileg nem nekik, hanem az NDT számára készítette még 2001-ben. A koreográfia Ravel Bolerójára készült, de az előadás sok mindenben különbözik a legtöbb, jórészt tiszta táncos adaptációtól. A Walking Mad szinte narratív darab, de ha kerek történet nem is bontakozik ki, a legtöbb táncszínpadi Boleróval ellentétben Ingernél sokkal inkább a zene illusztrálja a táncot, mintsem a tánc követné a zene ívét."

 

total dance 03 csibi szilvia

Hat tánc - Magyar Nemzeti Balett

 

„A modern repertoáron belül igazi klasszikusnak számítanak Jiří Kylián koreográfiái – írta az Ellenfényben Megyeri Léna –, az 1991-ben készült Petite Mort és az 1986-os Hat tánc többször szerepelt már sikerrel a budapesti együttes műsorán is, legutóbb épp a tavaly bemutatott Öt tánc-est keretén belül. Bár nem egy időben készültek, a két mű akár testvérdarabnak is tekinthető, hiszen egyrészről összeköti őket Mozart zenéje, másrészről több olyan kellék van, amely mindkét alkotásban megjelenik: ilyen a vívótőr vagy az abroncsos szoknyás fekete torzó." „Jellegében, hangulatában azonban inkább két ellenpólust képvisel a két darab. A Petite Mort melankolikus, lírai hangvételű etűd." „A másik Mozart-darab, a Hat tánc szatirikus darab, amelyben a parókák és az alsónemű-jellegű jelmezek a zeneszerző korát és társadalmi körét idézik. Ennek a dekadens világnak a karikatúráját skicceli fel Kylián táncban."

A Budapest Táncfesztivál jövő heti eseményeiről majd a következő ajánlónkban szólunk.

 

Tóth Krisztina: Pokémon go – Rózsavölgyi Szalon (2018. február 20.)

 

Kedden új magyar dráma ősbemutatóját tartják. Verses- és novelláskötetek és egy regény után Tóth Krisztina a Rózsavölgyi Szalon felkérésére megírta első felnőtteknek szóló darabját.

„A színdarab címét adó Pokémon go egy félig a valóságban, félig a virtuális világban játszott szerepjáték, mely túlzott használat esetén függőséget okozhat. Egy olyan világba vezet, ahol a viszonyok, a helyzetek, a döntések nem olyan kuszák és megoldhatatlanok, mint a valóságban" – írja az előadás ajánlója.

 

pokemon-go

Debreczeny Csaba és Bozó Andrea

 

„Tóth Krisztina darabjának groteszk humorba mártott valóságában Adrienn és Feri társas magányban él egy vidéki kisváros panellakásának nyolcadik emeletén, és várja, hogy megtörténjen a csoda. Hogy egyszer majd kertes házban éljenek, hogy színésznek készülő fiuk megtalálja a helyét a világban, hogy Adrienn érzéketlen és önző anyja – aki abszurdnál abszurdabb kívánságaival az őrületbe kergeti a családot – egyszer végre elégedett legyen valamivel, hogy szerethessenek... hogy az élet élhető legyen.

De az élet nem olyan. Valahogy minden csak rosszabb lesz. A gyerek egyre bizonytalanabb önmagában, Feri hír- és játékfüggősége súlyosbodik, Adrienn megbetegszik, a dörzsölt és gátlástalan szomszéd kihasználja őket, ahogy mindenki mást is."

 

pokemon-go-2

Ladányi Júlia és Sztárenki Pál

 

„Tóth Krisztina darabjának éppen a maisága fogott meg, az „ismerőssége", hogy azt is érezhetjük: jé, a szerző a szomszédjainkról, a közeli barátainkról, rokonainkról mintázta a szereplőket" – mondta az előadást rendező Csizmadia Tibor. „Ha a történet maga nem is, de számos mozzanata, párbeszéde a saját életünkből is akár ismerős lehet. És bár a Pokémon go tragikus sorsokat mutat be, Kriszta írásművészetében van humor. A humor pont az: nem hiszem el, hogy ennyire hülyék legyünk."

A Rózsavölgyi Szalon bemutatójának szerepeit Debreczeny Csaba (Feri, férj), Bozó Andrea (Adrienn, Feri felesége), Hunyadi Máté eh. (Gabika, Feri és Adrienn fia), Tímár Éva (Nama, Adrienn anyja), Ladányi Júlia eh. (Dorka, Gabika barátnője), Sztarenki Pál (Józsi, szomszéd) játssza.

 

Fehér Ferenc: Lift – boys will be boys – M Stúdió, Sepsiszentgyörgy (2018. február 22.)

 

Sajátos helyet foglal el a mai magyar táncéletben Fehér Ferenc, aki, bár klasszikus értelemben vett táncos képzésben sosem vett részt, mégis mind előadóként, mind alkotóként ma az egyik legizgalmasabb személyiség. A darabjainak többnyire nemcsak alkotója, hanem előadója is. Így volt ez legutóbb is, a 2017 októberében bemutatott The Station esetében is, amelyet Mikó Dáviddal együtt adott elő.

 

lift-9973m

Veres Nagy Attila, Deák Zoltán és Szekrényes László

 

Fehér Ferenc alkotóként rendszeresen visszatér a sepsiszentgyörgyi M Stúdióhoz. (Az itt készített produkciókban előadóként természetesen maga nem vesz részt.) 2013-ban mutatták be első sepsiszentgyörgyi munkáját, a Kampfot, amelyet 2015-ben a Személyazonosság követett, majd 2016-ban A Jó, a Rossz és a K**va anyád. Fehér Ferenc most ismét az M Stúdióval dolgozott, és csütörtökön kerül először közönség elé legújabb közös produkciójuk, a Lift.

A társulat ajánlója szerint „az előadás kiindulópontja az irodaházak közege, az üzleti szféra világa, amelyben az emberek álarc mögé bújnak, és szinte soha nem lehetnek igazán önmaguk. Talán csak a liftben, ahol két emelet között kiengedhetik a gőzt, és üzletemberekből kis ideig újra gyerekekké, fiúkká válhatnak." A rendező-koreográfus szerint „az előadás elrugaszkodik a kiindulópontként szolgáló alaphelyzettől, így az értelmezési lehetőségeket nem szűkíti le az adott sztori keretei közé." „A lift a legkisebb olyan tér, ahol szorosan lehetünk egymás mellett anélkül, hogy kapcsolatba kerülnénk. A lift mindig tart valahová. Mehet fölfelé, mehet lefelé, de ha egyszer csak elakad, akkor bármi megtörténhet." – írják az alkotók a szinopszisban.

 

lift-0126m

Deák Zoltán, Szekrényes László és Veres Nagy Attila 

 

„Fehér Ferenc ezúttal rendhagyó térhasználattal él, a három szereplő, Deák Zoltán, Szekrényes László és Veres Nagy Attila mindössze kétszer két méteres térben játssza az előadást. A kis játéktér olyan sűrített struktúrát és erőteljes dinamikát eredményez, amely egy percig sem hagyja pihenni sem a színészt, sem a nézőt."

 

Bernarda Alba háza / Exit / Tabula rasa – Szegedi Kortárs Balett (2018. február 23.)

 

Pénteken tart bemutatót a Szegedi Kortárs Balett. A már klasszikussá vált Lorca-dráma, a Bernarda Alba háza alapján készített táncelőadást az együttes művészeti vezetője, Juronics Tamás.

„A táncmű egyfajta sűrítmény, a Lorca-mű olvasása után bennem kialakult érzések, gondolatok esszenciája, lenyomata" – mondja a koreográfus. „Nem a dráma történetét és karaktereit akarom megmutatni, hanem a bezártságból, az elfojtásokból adódó feszültséget, a vágyakozás erejéből táplálkozó egymás ellen fordulás természetét. A Bernarda Alba háza fő mondanivalója az egyéni boldogságot eltipró társadalmi kötöttségek bírálata. Lorca remekül érzékelteti a visszafojtott szenvedélyek fülledt légkörét. Aki meghajlik a kemény hagyományok előtt, magára vállalja az örök boldogtalanságot. Aki lázad ellene, aki derűt, boldogságot igényel, az belepusztul. »Nem halál s kiközösítés illetné azt, aki az évszázados morális szabályok helyett vágyainak és érzéseinek enged, ám amíg a puritán társadalom befolyása ilyen erős, fájdalom fog kísérni minden egyéni boldogságkeresést és akaratot.«"

A Manuel de Falla zenéjére készült produkciót Takács Zsófia, Szigyártó Szandra, Bocsi Petra, Tokai Rita, Nier Janka, Kovács Enikő, Kiss Róbert, Vincze Lotár és Wéninger Dalma táncolja.

 

tabula rasa tarnavolgyi zoltan

Tabula rasa - Szegedi Kortárs Balett

 

A pénteki premiert két olyan előadás egészíti ki, amelynek bemutatója novemberben volt a Müpában a Szegedi Kortárs Balett 30 éves jubileumát ünneplő esten. Az együttes táncosa, Czár Gergely Exit címmel készített koreográfiát. A Hollandiában élő román koreográfus, Corneliu Ganea darabjának címe Tabula rasa.
A két darabot Takács Zsófia, Szigyártó Szandra, Kiss Róbert, Bocsi Petra, Hegedűs Tamás, Stáry Kata, Vincze Lotár, Tokai Rita, Kovács Enikő, Csetényi Vencel, Horváth M. Gergő, Czár Gergely, Vincze Lotár, Nier Janka és Kovács Enikő táncolja.

 

Emberi tragédia – GG Tánc Eger (2018. február 23.)

 

Pénteken tart bemutatót az egri Gárdonyi Géza Színház tánctagozata is. Ahogy a társulatvezető Topolánszky Tamás írja, „a GG Tánc Eger fennállása óta egyre összetettebb feladatokban méretteti meg magát, de most többszörös kihívásnak néz elébe, amikor ezt a darabot műsorára tűzi. Olyan közkincshez nyúl, amiről a nagy többségnek hamarabb van véleménye, mint tudása."

Ez a mű Madách Imre drámai költeménye, Az ember tragédiája, ennek mutatják be táncszínházi változatát. „Mint mindannyian, én is többféle verzióval, többféle rendezéssel találkoztam életem során" – írja Topolánszky Tamás. „Az általam látott Tragédia előadások ritkán érintettek meg oly mértékben, ahogy a mű olvasott formája. Amennyire telített a mű súlyos gondolatokkal, legalább annyira színes formavilággal és vizualitással is. Ezen lehetőségek míves megoldásait szeretném élménnyé varázsolni nézőink számára. Hiszem, hogy azon alapgondolatok – melyeket a mű képenként és összefüggéseiben hordoz –, megfogalmazhatóak a tánc absztraháló képességével."

 

emberi-tragedia-gg-tanc

 

Az előadás azonban nemcsak a tánc, illetve a vizualitás kifejező eszközeit használja, hanem a drámai csomópontokon teret enged a verbalitásnak. Ennek eredményeként a GG Tánc Eger táncosai mellett prózai színészek is szerepelnek benne. Az idős Ádámot Blaskó Péter, az idős Évát Saárossy Kinga alakítja. Lucifert Kalmár Attila táncolja. A különböző színekben más-más táncosok keltik életre Ádámot és Évát, többek között Joni Österlund, Törteli Nadin, Emődi Attila, Kelemen Dorottya, Ivanov Gábor, Szeles Viktória, Varga Kristóf, Tóth Karolina.

 

Woyczek, avagy a szédület karcolata – a Jel Színház előadása a MODEM-ben (2018. február 25. 18.00)

 

Vasárnap zárul a Blattner Géza-kiállítás a debreceni MODEM-ben. Ennek finisszázsaként adja elő Nagy József társulata Büchner darabjának szabad feldolgozását. Az előadást 1994-ben mutatták be Franciaországban, 1998-ban elnyerte a BITEF közönségdíját, 2002-ben a Moszkvában a legjobb külföldi előadásnak járó Arany Maszk-díjat kapta meg. Eddig több mint 200 alkalommal játszották szerte a világban.

Nagy Józsefék legendás előadásában – noha Büchner művét tekintették kiindulópontnak – egyetlen szó sem hangzik el, a darabot, illetve a körülötte kialakul mítoszt képekké, képek folyamává, akciókká alakították.
Előadják: Bicskei István, Döbrei Dénes, Francia Gyula, Gemza Péter, Mercs János, Nagy József és Varga Henrietta.

Várszegi írása az előadásról az Ellenfényben.

 

A leeadképen a Jel Színház Woyzeck című előadása

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK