Ellenfény Online - Heti Ajánló - A Hétvége Bemutatói

A hétvége bemutatói

2. rész

Hétvégi bemutatókat ajánló összeállításunkban klasszikus dráma új bemutatójára éppúgy felhívjuk a figyelmet, mint kortárs film alapján készült produkciókra vagy egy jelentős személyiséget középpontba állító monodrámára, illetve két új bábszínházi bemutatóra.
Ellenfény | 18. 02. 16.

 

Shakespeare: III. Richárd – Radnóti Színház (2018. február 17.)

 

Talán a hét egyik legjobban várt bemutatója a Radnóti premierje. Bár Shakespeare darabjai továbbra is a színházak legigényesebb repertoárjához tartoznak, nem emiatt fontos ez a bemutató, hisz a III. Richard gyakran (talán túlságosan is gyakran) kerül színpadra. Még játsszák a két 2016-os bemutatót, a Maladype Zsótér Sándor rendezte előadását, illetve az ifj. Vidnyánszky Attila rendezte produkciót, amely a Nemzeti Színházban kerül időnként műsorra. (Az előadásokról az Ellenfény 2016/7. száma írt. ) 2014-ben Anca Bradu Újvidéken rendezte meg a darabot, az előtte való évben Komáromban Martin Huba rendezésében játszották (az előadás a POSZT versenyprogramjában is szerepelt). 2010-ben Pécsett volt műsoron, 2008-ban Tompa Gábor rendezte, az előadás bemutatója Gyulán volt, később került a kolozsvári színház műsorára. 2007-ben egyszerre két színház is műsorára tűzte, a zalaegerszegi és a székesfehérvári. Szóval majd' minden évadra jut legalább egy III. Richárd.

 

IIIrichard-serban

Andrei Serban

 

A Radnóti bemutatója iránti várakozást inkább az kelti, hogy Andrei Serban ismét magyar színpadon rendez. Legendássá vált a 2008-ban Kolozsvárott készített Ványa bácsi-rendezése, érdekes volt az ugyanitt 2010-ben készített Bergman-adaptáció, a Suttogások és sikolyok. Nagyszerű volt a 2012-ben szintén Kolozsvárott rendezett Hedda Gabler (amely a POSZT versenyprogramjában is szerepelt).

2010-ben dolgozott Serban először Budapesten, a Három nővért rendezte a Nemzeti Színházban (az előadás szintén szerepelt a POSZT versenyprogramjában). Alföldi Róbert hívására érkezett, akárcsak 2012-ben, amikor is szintén a Nemzetiben Tony Kushner művét, az Angyalok Amerikábant rendezte. Mindkét előadásban játszott Alföldi, aki vendégként a Radnóti mostani bemutatójának címszereplője.

 

iii-rihard-radnoti-6

László Zsolt és Alföldi Róbert

 

2012-ben Serban a következőt nyilatkozta az Ellenfényben a magyar színészekkel való munkájáról: „Először Kolozsváron dolgoztam magyar színészekkel. Lenyűgöző volt számomra a komolyságuk, a koncentrált figyelmük. Bátran kockáztattak és próbáltak ki szinte bármit. A kolozsvári színészek számára csak a színház létezik, mert egy olyan kis városban, mint Kolozsvár, a színházon kívül nem nagyon van más szakmai lehetőség. Nincs filmgyártás, televízió, így a színészek kizárólag a színházra összpontosítanak. Ez a világ többi részén kifejezetten ritka. A színészek több mindent csinálnak egyszerre, s talán a színház nem is a legfontosabb az életükben. Amerikában a színházi próbáknak szigorú előírásai vannak: meghatározott számú szünetet kell tartatnunk, illetve a próba egy perccel sem tarthat tovább a kiírtnál. Ehhez képest a kolozsvári munkamódszer elég meglepő volt számomra: 10-12 órát töltöttünk a színházban, szünetek nélkül. Fiatal éveimre emlékeztetett, amikor nem számított az idő, csak szenvedélyesen dolgoztunk.

Ehhez képest Budapest megint más, nagyváros, a nemzeti művészei, elismert és híres színészek, televíziós produkciókban és filmekben szerepelnek. És mégis a próbák során ugyanazt tapasztaltam, mint Kolozsváron: nagyon elköteleződtek a közös munka mellett, s egyedülálló koncentráltság jellemezte őket, ahogy a kolozsváriakat is. Véleményem szerint a magyar színészek egészen kivételesek. A Három nővért már rendeztem korábban Oroszországban, Szentpéterváron. Azt tapasztaltam, hogy az orosz színészek kevésbé értik Csehov művét, mint a magyarok."

 

iii-rihard-radnoti-4

Schneider Zoltán és Kováts Adél

 

„Azt szeretem bennük [a magyar színészekben], hogy nagyon nyitottak, szívesen kipróbálnak bármit, vállalják a kockázatot. Ez fontos, mert a színházban mindannyian valamilyen ismeretlen, megfoghatatlan után kutatunk. Nem szabad, hogy a munkában az vezessen bennünket, hogy a közönség mit fog kedvelni, s mit nem, mert ez nagyon veszélyes lehet. A cél az, hogy folyamatosan meglepjük magunkat, s rátaláljunk akár teljesen logikátlan dolgokra is, melyeknek először nincs értelmük, de a nap végére értelmessé válnak. Az oda vezető úton, a munka alatt nem szabad prekoncepciókkal élnünk, hiszen bármi lehetséges. Bármi működhet, de természetesen a nap végén eldől, hogy mit tartunk meg. Azt szeretem igazán a magyar színészekben, hogy nincs bennük félelem, és nagyon jó a humorérzékük."

Most hasonlóképpen nyilatkozott a Radnóti színészeivel végzett munkáról: „Nem tudom elmondani, mennyire tisztelem őket. Egyrészt nagyon jók – nem hízelgésből mondom, hogy nagyon szeretem a magyar színészeket. Csodálatosak. Nagy érzelmi bátorság van bennük, és intelligensek. Márpedig ez nem mindig jár együtt. És remek a humoruk. Itt a Radnótiban ezek a színészek minden este játszanak, nehéz, nagy szerepeket, és másnap délelőtt 10-től délután 5-ig próbálnak. Nagyon rövid az időnk, mindössze öt hét, a darab meg hosszú, pedig egyre csak húzom, és még mindig hosszú. És sosem panaszkodnak, sosem fáradtak, hanem frissek és energikusak. Rajtuk nem fog múlni. A többit meg... még van egy hét. Meglátjuk."

 

iii-rihard-radnoti-1

Alföldi Róbert



A szombati bemutató szerepeit Alföldi Róbert, Gazsó György, Kelemen József, Kováts Adél, László Zsolt, Martin Márta, Pál András, Porogi Ádám, Rusznák András, Schneider Zoltán, Sodró Eliza játssza.

 

Illegitim – Kolozsvári Állami Magyar Színház (2018. február 17.)

 

Egy 2016-os román film alapján készült előadást mutat be szombaton a kolozsvári színház.

„A Illegitimet »félig fikciós, félig dokumentarista« műnek találta ki alkotója" – írta a Filmtett. „Sitaru saját bevallása szerint megpróbált alkotóként a lehető legkevésbé tolakodó lenni, forgatókönyvírásban (amit ő és Alina Grigore színésznő, a projekt elindítója jegyez) és rendezésben egyaránt. Így hát a színészek (hivatásosak vagy amatőrök) szabad kezet és teret kaptak, hogy a rendező szűkszavú utasításai alapján felépíthessék karakterüket; a tulajdonképpeni forgatás két hetén belül pedig arra lettek ösztönözve, hogy minél mélyebbre bújjanak a szerepeikbe, s ezáltal amennyire csak lehet, feledkezzenek meg a jelenlévő (egyébként is kis létszámú) stábról. Így magyarázható az az erős, autentikus, itt és most-jelleg, amit a film áraszt".

 

ilegitim-kolozsvar-2

 

„A Törvénytelen egy ikerpár történetét és törvénytelen kapcsolatát mutatja be. Fontos szerephez jut a basáskodó orvos apa, a besúgás, elhallgatás és konformizmus. Egy család, ahol az erkölcs és a törvény közötti határ mintha mindig elmosódott. Még egy abortusz esetén is. Adrian Sitaru (Sporthorgászat, A legjobb szándék, Házi á(lla)tok) filmjét 2017-ben a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Fórum szekciójában vetítették, ahol az Art Mozik Nemzetközi Szövetségének (CICAE) díját nyerte" – írta a 2016-os budapesti román filmhét ajánlója.

A kolozsvári előadást Adrian Sitaru és Alina Grigore szövegkönyve alapján Adrian Sitaru alkalmazta színpadra, aki rendezte is az előadást. De igazából nem a film adaptációja látható a színpadon, például az incesztus témája meg sem jelenik benne. Így inkább a családot széthúzó előítéletek kerülnek a középpontba. A rendező szerint inkább a filmben látottak előzménye jelenik meg az előadásban, a történet a forgatást megelőző színészi műhelymunkán improvizált jelenet alapján született.

 

ilegitim-kolozsvar-1

Tompa Gábor igazgató VR-szemüveggel és Adrian Sitaru rendező

 

Az előadás külön érdekessége, hogy a nézők eldönthetik, hogy VR-szemüvegeken keresztül vagy a színpadon követik-e a történéseket. A VR-felvételek közelebbi, reálisabbnak tűnő nézőpontból követik majd az eseményeket, az elvontabb térben történő színpadi játék pedig hangban szinkronban lesz ugyan a felvétellel, a színészek játékában viszont apró eltérések lehetnek. Mindezzel a valóság illuzorikus voltára szerette volna felhívni a figyelmet a rendező.

A szerepeket Bács Miklós, Sinkó Ferenc, Pethő Anikó, Buzási András, Jerovszky Timea / Imre Éva, Kali Andrea / Tordai Tekla, Györgyjakab Enikő, Marosán Csaba játssza.

 

Radioaktív – Manna Produkció a Jurányiban (2018. február 17.)

 

Szombaton este monodrámát mutatnak be a Jurányiban Marie Curie életéből. A Gyöngy Zsuzsa szereplésével készült előadást Kovács Dániel Ambrus rendezi.

„Marie Curie miatt érdemes megnézni az előadást, akiről ugyan mindannyian hallottunk már, de annál az egy-két mondatnál, amit tudunk róla, annál sokkal jelentősebb, izgalmasabb személyiség volt. Miközben emberfeletti erővel próbált maradandót alkotni, ő is csak egy hétköznapi ember volt, a maga gondjaival, problémáival, amik számunkra is ismerősek" – ajánlja az előadást Gyöngy Zsuzsa. Azt is hozzáteszi a vele készült interjúban, hogy ő döntött úgy, hogy monodrámát készít Marie Curie-ről. „Rengeteg alkalommal próbáltak meg lebeszélni róla, de valami miatt mindig is úgy gondolkodtam erről az előadásról, hogy Marie Curie egy olyan alkotónő, aki köré nem feltétlenül szükséges más figurákat is felsorakoztatni ahhoz, hogy megmutatkozhasson a személyisége."

 

gyongy-zsuzsi-radioaktiv

Gyöngy Zsuzsi

 

Kovács Dániel Ambrus azt mondta el az interjúban, hogy őt leginkább az érdekelte a témában, „hogyan volt képes valaki arra, hogy egy komoly tudományos életművet összehozzon, miközben nőként akkoriban ez szinte lehetetlen volt. Független, szabad ember volt, aki sajátos, mai szemmel magasztosnak tűnő elvek szerint élte az életét, és nem érdekelte, hogy ezzel milyen szokásokat, konvenciókat hág át. Így aztán a korabeli sajtó hol az egekbe emelte, hol megforgatta a hátában a kést."

 

A halhatatlanságra vágyó királyfi – Vaskakas Bábszínház (2018. február 18.)

 

Vasárnap tartja új bemutatóját a Vaskakas Bábszínház. A darabot magyar népmesék alapján Szálinger Balázs írta, és Markó Róbert rendezi.

Így szól a színház ajánlója: „Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az Óperenciás tengeren is túl, bedűlt kemencének kidűlt oldalában, vénasszony szoknyájának a hetvenhetedik ráncában volt egy fehér bolha, annak a kellős közepében volt egy fényes királyi város, a városban pedig lakott egy öreg rendű király. Ennek a királynak egyetlen fia volt. A király sokat remélt ettől a fiútól, kitaníttatta mindenféle iskolákra, azután elküldte külső országokat látni, hallani, tapasztalni. Oda is országolt a fiú több esztendeig, míg végre az apja kívánságára hazatelepedett, de a sok járásban-kelésben egészen elváltozott a természete, gondolkodó, szomorkodó lett. Amikor az apja megkérdezte, mi bántja, azt válaszolta: »az a gondolat szomorít, hogy minden embernek meg kell halnia. Szeretnék egy olyan birodalmat felfedezni, ahol a halálnak nincs hatalma. Elhatároztam magamban, hogy ha a lábam térdig vásik is, addig megyek, míg ilyet találok«."

 

halhatatlansagra-vagyo-vaskakas-1

Jobbra Horváth Márk

 

A Cziegler Balázs és Szűcs Edit tervezte előadás szerepeit Főglein Fruzsina, Horváth Márk, Kocsis Rozi, Markó-Valentyik Anna, Szúkenyik Tamás játssza.

Az előadás stílusáról ez olvasható a próbanaplóban: „A maszkos játék teljesen másfajta játékmódot igényel, mint amikor a színész maszk nélkül van jelen a színpadon. Ennek a típusú játékmódnak nagyon jól állnak a felnagyított, elrajzolt gesztusok. A Saskirály jelenetben ezt rögtön ki is próbálhatták a színészek (Szúkenyik Tamás és Főglein Fruzsina): madarak módjára röpködtek és szökelltek a színpadon, nyakukat is úgy mozgatták, ahogy a szárnyasok szokták. A jelenet a maszkokkal és az árnyalt mozgáskarakterrel új színeket kapott.
Nagy izgalommal vágtunk neki a Középső Királyos jelenetnek, ez ugyanis egy bányában játszódik. A térben a forgószínpad segítségével kialakul egy üreg, itt találkozik a halhatatlanságra vágyó királyfi a Középső Királlyal és a lányával. A mozgástér tehát limitált, és ebből a szempontból a maszkok sincsenek a színészek segítségére: ugyanis a rusztikus kialakítású, törzsi maszkokra hajazó busó fejdíszek elengedhetetlen tartozéka a hosszú szarv.

 

halhatatlansagra-vagyo-vaskakas-2

 

Folyamatos odafigyelést és koncentrációt igényel, hogy az ember ne verje be a fejét, vagyis a szarvát a plafonba. Emellett ezek a maszkok klasszikusak abban az értelemben, hogy kétdimenziósak, tehát az áll jól nekik, ha szemből látjuk őket. Ez az úgynevezett síkjáték erőt próbáló feladat a színészek számára, ugyanis a fejüket, függetlenül attól, hogy merre áll vagy mozog a testük, szinte végig kifelé, a közönség irányába kell tartaniuk. És akkor arról még nem is esett szó, hogy közben egy ritmikus, „hegyelhordást" szimbolizáló koreográfiát kell abszolválniuk. A maszkok rusztikussága és nyersessége visszaköszön a szaggatott, akciómímelő koreográfiában is."

 

A hazudós egér – Mesebolt Bábszínház (2018. február 18.)

 

Vasárnap másik bábszínházi bemutatóra is sor kerül. Szombathelyen mutatják be az előadást, amelyet Lázár Ervin ismert meséjéből Veres András állított színpadra.

 

hazudos-eger-mesebolt

Varga Bori

 

„A hazudós egér kalandjai mulatságos és egyben bölcs példázatai annak, hogy mi a különbség a hazugság és az álmodozás, a történetmesélés között. Hazugság-e reményt adni valakinek, aki nagyon rászorul a biztatásra? A mi füllentős hősünk az erdő sok lakóját húzza ki a csávából különös históriáival. Kedvesen, sokszínűen „hazudozza" végig a mesét, hogy végül elégedetten térjen otthonába, hiszen ma is segített másokon" – írja a bábszínház ajánlója.

A Rumi Zsófia tervezte előadást Kőmíves Csongor és Varga Bori játssza.

 

A leadképen a Radnóti Színház III. Richárd-előadása látható.

 

Heti ajánlónk első része itt olvasható.