Ellenfény Online - Heti Ajánló - A Hét 10 Legfontosabb Eseménye

A hét 10 legfontosabb eseménye

1. rész – Táncművészet, ifjúsági színház

Ez a hét számtalan izgalmas eseményt ígér. A hétvégén valódi dömpingje lesz a színházi bemutatóknak, jelezve, hogy letagadhatatlanul beindult az évad. De fontos események várnak a táncművészet kedvelőire is, illetve azokra, akik érdeklődnek az ifjúsági színházak iránt.
Ellenfény | 17. 09. 25.

 

A makrancos hölgy – a Pécsi Balett a Müpában (2017. szeptember 27. szerda)

 

A múlt hét egyik kiemelkedő tánceseménye a XI. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó volt. Itt mutatta be a Pécsi Balett A makrancos hölgy című előadását, amely a szervezetileg önállóvá vált társulat első bemutatója.

Shakespeare darabja nem először kerül táncszínpadra. A feldolgozások közül kiemelkedik Maurice Béjart 1954-ben Scarlatti zenéjére készített koreográfiája. John Cranko ugyancsak Scarlatti zenéjére készített balettfeldolgozást 1969-ben. A cseh Vera Untermüllerová 1961-ben cseh zeneszerzők dallamaira koreografálta meg a történetet. A magyar nézők leginkább Seregi László koreográfiájára emlékezhetnek, a Magyar Állami Operaházban 1994-ben bemutatásra került A makrancos Kata Seregi Shakespeare-trilógiájának záródarabja volt. A Goldmark Károly zenéjére készült balettet azóta többször felújították, a tavalyi évad végén is látható volt az Operaházban.

 

makrancos-pecsi-balett

 

A Pécsi Balett bemutatójához Kovács Benjámin készített eredeti zenét. A reneszánsz elemekből építkező, mára hangolt látványvilágot Molnár Zsuzsa készítette. A koreográfiát jegyző Földi Bála így beszél a darabról a Pécsi Balett ajánlójában: „A makrancos hölgy Shakespeare nagyon szellemes – arcunkra mosolyt, lelkünkbe vidámságot ébresztő – műve. A mű a férfi és a nő kapcsolatát tárja elénk, melyben finom humorral mutatja be az örök harcot, ahogy próbálunk túljárni a másik nem eszén. Ki hangoskodva, ki erővel, ki furfanggal. Végül győz az összetartozás, melyben mindenki úgy érzi, hogy ő nyert. A történet ma is nagyon aktuális, és az marad, míg ember él a Földön. Megpróbáljuk a reneszánsz csodáját a XXI. századi forma- és mozgásvilágon keresztül úgy bemutatni, hogy Shakespeare szelleme ne vesszen el, de jelen világunk ritmusa" váljék átélhetővé a nézők számára. A főbb szerepeket Ujvári Katalin, Molnár Zsolt, Koncz Péter táncolja, az előadás budapesti bemutatója szeptember 27-én szerdán este lesz a Müpában.

 

 

Hat tánc – Feledi Project a Várkert Bazárban (2017. szeptember 29.)

 

Feledi János 2010 óta készíti és mutatja be a Feledi Project produkcióit. A táncos, koreográfus 2003-ban szerzett táncművész diplomát klasszikus balett szakon a táncművészeti főiskolán, majd ugyanitt 2007-ben táncpedagógusként is végzett. Egy évig a Győri Balettben (2003–2004), majd a Kun Attila vezette PR-Evolution Dance Companyban (2004–2008) táncolt, aztán Barta Dórához szerződött Egerbe, ahol lehetőséget kapott első koreográfiájának elkészítésére. Akkor érezte meg, hogy elsősorban a saját útját akarja járni. Bár még táncosként is aktív (a saját darabjain kívül Bozsik Yvette néhány előadásában is látható), az utóbbi években főleg koreográfusként tevékenykedik, évente jelentkezik egy-két új darabbal.

Legújabb műve, a Hat tánc reflexió Bartók Béla Román népi táncok c. művére. Az 1915-ben eredetileg zongorára írt zenedarab az előadásban egy jazztrió feldolgozásában (és improvizációival) hangzik el. (Oláh Dezső zongorán, Oláh Péter bőgőn és Pecek Lakatos János dobon játszik.) Feledi nem először dolgozik Oláh Dezső triójával, 2014-ben együtt készítették a Prozódia című előadást, amelyet Kodály Zoltán népdalgyűjtései ihlettek. A mostani bemutató újabb bizonyíték arra, hogy milyen inspiratívan hat egymásra az élő jazz és a kortárs tánc.

 

feledi-hat tanc

 

Minderről Feledi János a következőt mondta egy interjúban: „Az élő zenének nagyon nagy ereje van. A Prozódia kapcsán tapasztaltuk meg, hogy effektíve érezhető volt a próbateremben, hogy jön feléd az energia, és fölszegez a falra. Másrészt benne van a szabadság és a nehézség is. A szabadság az, hogy van egy ilyen szabad életérzésed, ugyanakkor pedig mind a két félnek, a táncosnak és a zenésznek, nagyon kell oda-vissza koncentrálnia. A Prozódiában és most a Bartók-darabban is vannak improvizatív részek, ami egyrészt izgalmas, másrészt nagyon erős koncentrációt igényel."

Az előadásban Tóth Brigitta, Hortobágyi Brigitta és Frigy Ádám táncművészek mellett Hoffmann Luca, Kovács Eszter és Erdélyi Zsombor, a Magyar Táncművészeti egyetem végzős hallgatói is színpadra lépnek.

 

 

IV. Tantermi Színházi Szemle – Jurányi (2017. szeptember 28–30.)

 

Tantermi színházi előadások támogatására 2010 őszén jelent meg először pályázat, aminek eredményeiből 2011 tavaszán rendeztek először szemlét a MU Színházban. „A Tantermi Színházi Szemlét egy civil pályázat hívta életre, amely mind céljait, mind pedig a lebonyolítás módját tekintve példaértékű" – írta akkor az Ellenfényben Szűcs Mónika. „A Polgár Krisztina Emlékalap 25 millió forintot ajánlott fel tantermi színházi előadások létrejöttére, illetve már létező produkciók továbbjátszására. A pályázati felhívás eszközigényében és minőségében modell értékű előadásként a Krétakör hamlet.ws című előadását nevezte meg. A célja az volt ennek a pályázatnak, hogy valódi színházi értéket képviselő előadások juthassanak el középiskolákba, különösen olyan szociálisan vagy kulturálisan hátrányos helyekre, ahonnan egyébként nehezen érkeznének el a fiatalok színházba, vagy még egy ilyen viszonylag kis költségigényű produkció fogadása is nehézségeket okozna. A hangsúly a színházi minőségre helyeződött, nem pedig valamely konkrét pedagógiai célra.

 

gyava-nezomuveszeti

A gyáva (Nézőművészeti Kft. - Kovács Krisztián)

 

A több mint 200 beérkezett pályázat közül három felkért szakértő, Nánay István, Vekerdy Tamás és Gáspár Máté válogatta ki azt a 18-at, ami bemutatkozhatott ezen a kétnapos szemlén, ami voltaképpen a pályázatok elbírálási folyamatának második fordulója. Hiszen a két nap alatt látottak alapján ugyanez a három ember döntött végül arról, hogy mely produkcióknak és milyen arányban juttatja a felajánlott összeget." (A teljes cikk itt olvasható) Ezen az első szemlén olyan műfajteremtő előadások voltak láthatók, mint a Klamm háborúja (Kai Hensel darabját Novák János rendezésében Scherer Péter játszotta) vagy A gyáva (melyet Kovács Krisztián és Scherer Péter játszott, az utóbbi rendezte is az előadást; a szöveget pedig Gyulay Eszter állította össze a színészek improvizációiból).

Az első sikeres pályázatot a következő évben újabb követte. Megnőtt a pályázók száma is, így 2012 májusában már háromnapos szemlét rendeztek a MU Színházban. Itt a 136 beérkezett pályázatból azt a 20 előadást láthatja a közönség, melyet a zsűri – Zsótér Sándor (rendező, tanár), Kaposi László (drámapedagógus), V. Sárközi Angéla (tanár, Kaposvár), Deme László (színikritikus) – alkalmasnak tartott a megmérettetésre. Ezen a második szemlén a műfaj olyan fontos előadásai voltak láthatók, mint a Szputnyik Hajózási Társaság Antigonéja, a Nézőművészeti társulat Vaksága, ill. előzetes prezentáció volt látható Pass Andrea Kő, papír, ollójából.

 

szputnyik-antigone

Antigoné (Szputnyik Hajózási Társaság... - jobrra Háy Anna)

 

A két évvel később, 2014 áprilisában megrendezésére került harmadik szemle a Jurányiban kapott helyet. A zsűri – Cziboly Ádám (pszichológus, kulturális menedzser), Kis Tibor (drámapedagógus, gyermekszínjátszó rendező), Róbert Júlia (dramaturg), Scherer Péter (színész, rendező), Ugrai István (kritikus) – ezúttal többek között olyan fontos előadásokat láthatott, mint a Pirézek, a Szociopoly (mindkettő rendezője Fábián Gábor). Ezen a szemlén viszonylag kevés teljes előadás volt látható, többségében műhelygyakorlatokat, demonstrációkat láthatott a zsűri és a szűk szakmai közönség. A pályázati kiírásnak megfelelően minden produkcióhoz tartozott (vagy épp szerves része volt) egy színházi nevelési program.

Az idei újabb pályázati kiírásnál a mecénás Polgár András azt kérte a zsűritől, hogy az eredeti pályázati céloknak megfelelően ismét a pályaművek színházi komponensére fordítsák a figyelmüket, vagyis elsősorban azokat a pályázatokat támogassák, melyek önmagukban, feldolgozó foglalkozás nélkül is megállják a helyüket osztálytermi színházi előadásként.
Gáspár Máté (kulturális menedzser, egyetemi tanár), Scherer Péter (színész, rendező) és Somfai Barbara (drámapedagógus, középiskolai tanár) végül a 38 előadás létrehozásra beadott pályázatból tízet támogatott, a 37 továbbjátszásra érkezett pályaműből pedig nyolcnak ítélt támogatást. Ezekből a kiválasztott produkciókból rendezik meg 2017. szeptember 28. és 30. között a IV. Tantermi Színházi Szemlét a Jurányi Produkciós Inkubátorházban. A zsűri a látottak alapján választja ki, hogy mely előadások részesülnek még további támogatásban.

 

szocipoly ea mentocsonak nagylead

Szociopoly (Mentőcsónak egység - balra Fábián Gábor)

 

A továbbjátszásra támogatott produkciók közül többek között látható lesz a Soha, senkinek (Nézőművészeti Kft. – Manna Kulturális Egyesület), a Szakácskönyv túlélésért (Gólem Színház), a Tamás könyve (Mesebolt Bábszínház), a Baby blues (Titkos Társulat – HK Produkció), a Mianyánk (Bohócok a láthatáron) és a Szociopoly 2.0.
A szemlén bemutatkoznak a pályázati támogatással elkészült új produkciók is, többek között a k2 színház (Antigoné), Eke Angéla (elfog/adsz), Varsányi Péter (A megtorlás napja), a Trainingspot Társulat (Sérülés), Pass Andrea (És jöttek a jószándékú emberek) előadásai.

 

A szemle részletes programja itt olvasható.

 

 

Rövidzárlat – Kolibri Színház (2017. szeptember 29.)

 

Új ifjúsági bemutatóval jelentkezik a Kolibri Színház. A Rövidzárlat című előadásuk a Platform Shift+ nemzetközi együttműködés keretében született. (Így az előadás bemutatója is a Platform Shift+ együttműködés éves találkozóján volt júniusban Drezdában.) Ez az Európai Unió támogatásával működő projekt (akárcsak előzménye, a Platform 11+ program) elsősorban kiskamaszoknak szóló előadások születését ösztönzi. A 2015-ben indult együttműködés elsősorban azt keresi, hogy a digitális kor új kihívásaira milyen válaszokat adhat a színház. A programhoz 9 országból 10 partnerszínház csatlakozott. Szándékaik szerint az együttműködés 4 éve alatt összesen 40 színházi produkciót hoznak létre. (Például ennek a programnak a keretében mutatta be korábban a Kolibri Színház Tasnádi István és Jeli Viktória kettős:játék  c. darabját.)

 

rovdzarlat-kolibri

Bárdi Gergő, Nizsai Dániel

 

A Platform Shift+ harmadik évében a partnerszínházak párosával készítik előadásaikat. Így került sor a Kolibri Színház az észt VAT Teater koprodukciójára, melynek keretében született a Rövidzárlat című előadás. A darabot Vidovszky György, Horváth Péter és Kristiina Jalasto ötletéből Eck Attila írta. „Egy kutatás szerint a tinédzserek számára a saját közösségi profil-oldala a legprivátabb zóna, míg egy felnőttnek ugyanezt jelenti az otthona. De míg otthon magunkra zárjuk az ajtót, és csak azt engedjük be, akit akarunk, addig online minden lépésünk publikus, és olyanok is látják, akikről mi nem tudunk" – fogalmazta meg a problémát az előadás rendezője, Vidovszky György.

Az előadás középpontjában az a kérdés áll, vajon mi történik azzal a rengeteg, soha nem törlődő adattal, amit magunkról szolgáltatunk nap mint nap a közösségi oldalakon és más online felületeken. Életünk elválaszthatatlanná vált az internetre rólunk felkerülő információktól, de vajon felmérjük-e ennek a kitárulkozásnak a lehetséges következményeit.

Az előadásban az online felületeken megjelenő „sütik" (Cookie) kelnek életre. Az úgynevezett Süti Akadémia frissen végzett diákjainak kísérleti akciójába, a Smart Kommandó egynapos bevetésébe pillanthatunk be. Megfigyelési területük a Faludi család, akik természetesen a nap nagy részét online töltik, ráadásul egyikük, Erik, a tizenkét éves fiú nem egészen megszokott módon...

 

rovdzarlat-kolibri-2

 

Az előadás főbb szerepeit Krausz Gábor, Nizsai Dániel, Blahó Gergely m. v., Alexics Rita, Fehér Dániel és Bárdi Gergő játssza. A bábokat, díszleteket és jelmezeket Inga Vares tervezte, a bábok kivitelezője Mátravölgyi Ákos volt. A digitális design Zádor Tamás, a mozgás Gyevi-Bíró Eszter munkája, a zeneszerző Monori András.

 

5. BODY.RADICAL Nemzetközi Előadóművészeti Biennálé (2017. szeptember 26– október 3.)

 

Ötödik alkalommal szervezte meg az Érintéspont Alapítvány az ázsiai kortárs non-verbális előadóművészeteket bemutató fesztivált. A 2009-ben Butoh Fesztiválként indult program kezdetben japán avantgárd előadásokra fókuszált, de fokozatosan megjelentek programjában a műfaj szoros határai közé nem sorolható, de a butoh filozófiáját tükröző előadások, kortárs táncprodukciók és performansz akciók is. Ezért a biennálé neve előbb Itt van Japán, majd később BODY.RADICAL lett.

A fesztivált szervező Batarita elsősorban arra törekszik, hogy Magyarországon (és lehetőség szerint a régióban) is bemutassa a távol-keleti előadóművészetek legújabb irányzatait, elősegítse a kulturális és művészeti kapcsolatok kiépítését.

 

body-radical

 

A budapesti előadások a Nemzeti Táncszínház jóvoltából a Várkert Bazárban kerülnek megrendezésre, de lesznek programok a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban valamint a Magyar Nemzeti Galériában is. Idén először „turnéra is indul" a fesztivál Magyarországon, Pécsett a Zsolnay Kulturális Negyed ad teret a programnak

A fesztivál honlapja (a részletes programokkal).

 

Heti ajánlónk leadképén: Soha senkinek - Nézőművészeti Kft. (Moldvai Kiss Andrea, Simkó Katalin)

 

Heti ajánlónk 2. része (színházi és bábszínházi bemutatók)