A hét 10 legfontosabb eseménye

2. rész – A Magyar Dráma Napjához kapcsolódó események

Szeptember 21. a Magyar Dráma Napja. Ugyanis 1883-ban ezen a napon mutatták be Az ember tragédiáját Paulay Ede rendezésében a Nemzeti Színházban. A Magyar Dráma Napján – vagy ahhoz kapcsolódva – idén is számtalan fontos esemény zajlik.
Ellenfény | 17. 09. 19.

 

Katona József: Bánk bán – Nemzeti Színház (szeptember 21.)

 

Csütörtökön, a Magyar Dráma Napján mutatja be a Nemzeti Színház a Bánk bánt. Katona József darabja a nehéz kezdet és a hányatott sors után végül a 19. század második felében fokozatosan a nemzeti klasszikus rangjára emelkedett, és azóta is az iskolai tananyag és a nemzeti műveltség kimozdíthatatlan alapköve. Színpadra állítása éppen ezért kihívás az alkotóknak: vajon képesek-e élő, jelen érvényű színházi előadást kibontani Katona művéből. Tudnak-e többet (mást) mondani vele, mint ami a nemzeti műveltséganyagban rögzült vele kapcsolatban?

 

bank-ban-proba-vidnyanszky

Vidnyánszky Attila a Bánk bán próbáján

 

Vidnyánszky Attila 2002 decemberében már megrendezte a Nemzeti Színházban a Bánk bánt. Akkor így írt az Ellenfény az előadásáról: „Vidnyánszky Attila rendezése azért izgalmas, mert a Bánk bán problémáiból indult ki, s ezek megoldására talál érzéki színházi formát. Az egyik legfontosabb eljárása az, hogy kiszakítja a művet a megszokott kvázi realista felfogásából, s egy sajátos rituális színházi formát rendel hozzá, amellyel képes mitizálni a darabot. Vidnyánszky nem törődik a történelmi közeggel (pontosabban csak ironikusan játszik rá a magyar történelemre mint témára), nem igyekszik reálszituációkat építeni a darab helyzeteiből, az egyéni motivációk megteremtése helyett általánosabb és mélyebb értelmű motívumokat rendel az egyes alakokhoz. A darab színpadi mitizálásának alapvetően két forrása van az előadásban: a térkezelés és a képalkotás."

„Vidnyánszky Bánk bánja olyan előadás, amelyben szónak, képnek zenének, mozdulatnak, táncnak egyenrangú, egymást erősítő szerepe van. A töredékes dialógusok is zenévé alakulnak, máskor hangsúlyos gesztusokat hívnak elő, a szintén töredékesen meg-megszólaló zenék pózokat erősítenek meg, mozgásirányokat indítanak el, táncokat kezdenek építeni. (Horváth Csaba méltó alkotótársa Vidnyánszkynak.) Így a szavakról egyértelműen egy komplexebb, érzékibb kifejezésmódra helyeződik át a hangsúly."

 

bank-ban-proba-2

Mátray László és Horváth Lajos Ottó a Bánk bán próbáján

 

A Nemzeti Színház ajánlója most másfajta előadást ígér: „Vidnyánszky Attila a Bánk bánt kamaraszínházi produkcióként kívánja színpadra állítani. Ez a forma mindenekelőtt arra adhat alkalmat, hogy közelebb hozza a közönséghez a drámai összeütközést, a „végsőkig feszült indulatok nyelvét", mely Szerb Antal szerint ebben a darabban „az első intonációtól az utolsó szóig magával ragad", kiváltva a klasszikus tragédiákra jellemző katarzist. Ez a fajta megközelítés annak is a próbája lesz, hogy a mai fiatal generáció számára lehet-e még úgy tolmácsolni a darab személyek közötti konfliktusrendszerét, hogy ez egyúttal a nemzeti sorskérdések iránt is fogékonnyá tegye őket, nemcsak a múlt, hanem a jelen vonatkozásában is."

Az előadás címszerepét Mátray László játssza, aki 2012-ben Sepsiszentgyörgyön a Bocsárdi László rendezte előadásban eljátszotta már Bánk bánt.

 

 

Kemping – Szabadkai Népszínház Magyar Társulata (szeptember 21.)

 

A Magyar Dráma Napjára egy kortárs dráma- (és próza)író műve alapján készült előadást is ajánlhatunk. Háy János Mélygarázs és Hozott lélek című műveinek felhasználásával készült a Szabadkai Népszínház új bemutatója, a Kemping.
Az előadás alcíme „zenés-táncos revü"-t ígér „a fogyasztói társadalomról és a világ végéről szabad férfiak és nők előadásában, úszósapkában, napszemüvegben, hűtőtáskával, síléccel, biciklis-sisakban és nordic-walk botokkal".

 

kemping-probafoto

A kemping próbája

 

A színpadi változatot Gyarmati Kata, Brestyánszki B. Rozi és Pelsőczy Réka készítette, utóbbi rendezi is az előadást. A zeneszerző Ifj. Kucsera Géza, a koreográfus Bodor Johanna. Az előadásban G. Erdélyi Hermina, Kalmár Zsuzsa, Körmöci Petronella, Pámer Csilla, Balázs Áron m.v., Szilágyi Nándor, Csernik Árpád, Hajdú Tamás, Pálfi Ervin és Baráth Attila játszik.

 

 

Esterházy Péter: Mercedes Benz – Szlovák Nemzeti Színház (szeptember 24.)

 

Szintén a Magyar Dráma Napjához kapcsolódik egy vasárnapi esemény is. A Szlovák Nemzeti Színház vendégjátékaként mutatják be a Pesti Színházban Esterházy Péter utolsó darabját, a Mercedes Benzet.

 

mercedes-benz-plakat

Az előadás plakátja

 

A darab a Szlovák Nemzeti Színház felkérésére született 2015-ben. Még abban az évben novemberben felolvasószínházi előadásként mutatták be a Tesla Teátrumban (többek között Fodor Tamás, Gyabronka József, Lukáts Andor, Szalay Kriszta, Quintus Konrád szereplésével). Az ismertető a következőt írta a Mercedes Benzről: „Ez a szellemi és nyelvi tűzijáték, ez az utánozhatatlan „esterházys történelmi revü" Az ember tragédiája keretjátékát felidézve, az Úr és Lucifer újabb fogadásáról, párbajáról szól. A fogadás tétje a magyar történelem egyik legendás, évszázados családjának, az Esterházyaknak a sorsa: „Vedd el a szerencséjüket, fogadjunk, akkor se fordulnak ellenem, akkor se árulják el a jót" – mondja az Úr. És akkor Lucifer, kajánul figyelve az eseményeket, bedobja ezt a családot az elmúlt évszázadok magyar történelmi kavalkádjába, de különösen a huszadik század históriájának vérzivataros évtizedeibe, ő maga pedig kísértőként, más és más álarcba bújva próbálja megtörni a család férfihőseit.

 

mercedes-benz-eloadas

Kép a szlovák előadásból

 

Ennek az évszázados családi krónikának hol tragikus, hol távolságtartóan ironikus történet-epizódjai és legendás alakjai elevenednek meg ebben a különleges színpadi játékban, miközben újra és újra felhangzik az Úr kedvenc, erőt adó énekszáma, Janis Joplin híres dala, a Mercedes Benz." Ez utóbbi egyébként Esterházy egyik kedvenc dala is volt, amiről a következőket mondta egy interjúban: „egyszer hallottam Janis Joplin nevetését a Mercedes Benz végéről. Ezt volna jó elérni, a rémületnek és az örömnek ezt az együttállását, a szabadságét és reménytelenségét, komolyságot és komolytalanságot egyszerre."

 

Janis Joplin dala

 

A Mercedes Benzet 2016 szeptemberében az évad legjobb magyar drámájának választotta a Színházi Dramaturgok Céhe. (Esterházy Péter 2007-ben a Rubens és a nemeuklideszi asszonyok, 2011-ben pedig az Én vagyok a Te című darabjáért kapta ugyanezt az elismerést.) A Szlovák Nemzeti Színház már csak a szerző halála után, 2017 januárjában mutatta be a darabot. A Roman Polák rendezte előadás nem először jár Magyarországon, márciusban a debreceni DESZKA fesztiválon is látható volt.

 

Videó a Mercedes Benz szlovák bemutatójáról

 

Színházi Kritikusok Céhének díjátadó gálaestje (szeptember 21.)

 

A Színházi Kritikusok Céhe idén életműdíjjal tüntette ki Radnóti Zsuzsát, aki – számtalan más kortárs drámához hasonlóan – a Mercedes Benz teslabeli ősbemutatójának is a dramaturgja volt, emellett számtalan nagy jelentőségű tanulmányt írt kortárs drámaírókról, köztük Esterházy Péterről is.

A Színházi Kritikusok Céhe idei díjait a magyar dráma napján adja át a Budapest Bábszínházban. A kritikusok az általuk legjobbnak ítélt színházművészeti teljesítményeket 1980 óta díjazzák minden évben. Pontosabban a második évben máris elmaradt a díjátadó, ugyanis az Aczél György irányította szocialista művelődéspolitika nem adta áldását arra, hogy a kritikusok a legjobb új magyar drámának Kornis Mihály Hallelujáját nevezzék meg, amely a Kádár-rendszer maró szatírája volt (és mellesleg Zsámbéki Gábor emlékezetes előadást rendezett belőle a Játékszínben.) Minden más díj átadható volt, csak ez az egy nem. Így a színházi kritikusok úgy döntöttek, hogy egyik díjat sem adják ki. (A díjátadóra csak hét év múlva, 1988-ban került sor. A történetről részletesebben A Katona és kora. A kezdetek című könyvben lehet olvasni.)

 

A Színházi Kritikusok Díja 2017. évi várományosainak listáját itt lehet olvasni.

 

budapest-babszinhaz-belulrol

A Budapest Bábszínház

 

A kritikusok díjátadóján adja át a Színházi Dramaturgok Céhe az évad legjobb drámájának járó díjat. A dramaturgok aznap hat órától a Fúgában mutatják be a Nyílt Fórum Füzetek 2016/17-es kötetét, benne 8 drámával, Bán Zsófia, Fazekas Máté, Fridl Viktória, Kovács Viktor és Kovács Dominik, Kucsov Borisz, Maros András, Szilágyi Eszter Anna, Znajkay Zsófia darabjaival.

Ugyanez nap négytől a Bajor Gizi Színészmúzeumban adják át a drámaírókat és dramaturgokat kitüntető Szép Ernő-díjat.

 

 

Szükség van-e kortárs drámára? – Beszélgetés az Írók Boltjában (szeptember 22.)

 

Még mindig a Magyar Dráma Napjához kapcsolódik egy pénteki esemény. Kortárs színdarabok megjelentetését tűzte ki célul a Selinunte Kiadó Olvasópróba című sorozata. Ennek egyes kötetei olyan tematikus összeállítások, amelyek az utóbbi években színpadra került művekből válogatnak. Ehhez kapcsolódóan indított a kiadó egy beszélgetéssorozatot az Írók Boltjában, amelynek keretében egyrészt drámaírókat mutatnak be, másrészt általánosabb kérdéseket próbálnak körüljárni. Ilyen lesz a sorozat következő beszélgetése is, amely a kortárs dráma helyzetéről, lehetőségeiről, a mai magyar színház törekvéseiről szól.

 

olvasoproba copy

 

Az Olvasópróba köteteiben ugyanis nemcsak hagyományos drámák, hanem színpadi adaptációk is helyet kaptak. Sőt olyan szövegek is, amelyek kifejezetten egy-egy előadás számára készültek. Így hát felmerül a kérdés, hogy beszélhetünk-e még hagyományos értelemben vett drámáról a mai magyar színházban? Működnek-e még a korábbi drámaíró szerepek? Vagy újfajta szereposztás van kialakulóban, melyben író, rendező, dramaturg és színészek összmunkájában készül a színházi előadás? És ez miképp befolyásolja a színpadi szöveg jelentőségét, szerepét?

A péntek délután öt órakor kezdődő beszélgetés résztvevői az Olvasópróba sorozat szerzői: Kerékgyártó István író, Tasnádi István drámaíró, Gyulay Eszter dramaturg, Rába Roland rendező, Hegymegi Máté rendező, Gábor Sára dramaturg.

 

Hati ajánlónk első része itt olvasható