Nem minden fénylik...

DESZKA fesztivál - Drámaírók És Színházak Kerekasztala: Tömöry Márta-Korcsmáros György: Csizmás kandúr - Veszprémi Petőfi Színház

A DESZKA fesztivál gyerekprogramja egy olyan előadással folytatódott, amelyről nehéz megállapítani, hogy a szervezők miért is hívták meg a találkozóra. Ugyanis se drámai alapja, sem színházi értékei nincsenek.
Sándor L. István | 10. 03. 12.

 

Tömöry Márta a Budapesti Gyerekszínház stúdiója számára készítette el 1982-ban a Csizmás kandúr adaptációját, Korcsmáros György az Arany János Színház rendezőjeként vitte színre a művet. Nyilván belenyúlt az eredeti adaptációba, aminek eredményeként egy évtizedek óta újra és újra műsorra kerülő változat született. Erről azonban nehéz megállapítani, hogy mi Tömöry Márta, mi Korcsmáros György munkája benne, és mi az, amit az aktuális előadást készítő rendező mindehhez hozzátesz.

Kszel Attila nem először rendezi meg a Csizmás kandúrt. 2002-ben Győrben már színpadra állította a mesét. Az előadásról készült képek alapján hasonló szellemű produkció lehetett, mint a 2009-es veszprémi változat. A DESZKÁ-n látottak alapján elmondható, hogy mindaz jellemzi, amelyet egy gyerekelőadásban érdemes lenne elkerülni.

 

 

csizmas-kandur-veszprem1

Molnár Viginia

 

Például azt a színházi belterjességet, amely az előadás indításából és tulajdonképpeni keretjátékából árad. A nézőtéri sorok felől színészek érkeznek a színpadra, és vetélkedni, veszekedni kezdenek, hogy ki melyik szerepet játssza. Közben rengeteg felnőtt, színházi poén hangzik el. „Ide nekem az oroszlánt!" - kiáltja az egyik színész. „Az egy másik darab" - vágja rá egy másik, és egy pillanatig nem zavarja őket, hogy a Szentivánéji álom nem a gyerekkultúra része, így az előadás célközönségének nyilván fogalma sem lehet róla, hogy miről is beszélnek. (A felnőtt poénokkal máshol sem fukarkodik az előadás. Például az üvegpalota ablakán kihajoló varázsló közli, hogy azért vette meg, mert alacsony volt a THM. A juhászhoz német turisták özönlenek be, aki a fotózkodásért eurót kér cserébe, stb.)

A színházi helyzet felidézéséből valószínűleg érdekes játékokat lehetne kibontani. De a veszprémi előadás nem kreatív ötletekre, hanem hatásvadász poénokra épít, amelyek nemcsak ízlésükben kétesek, hanem hatásukban is: inkább arra is „alkalmasak", hogy szétverjék a nézők figyelmét. Kszell Attila rendezése egyáltalán nem próbálja meg elmesélni a Csizmás kandúr történetét, a mellékes helyzetekhez és szereplőkhöz kapcsolt poénos játékok tökéletesen elterelik a figyelmet az események láncolatáról. Például a molnár haldoklásának jelenetét figyelhetjük, ahelyett hogy megtudhatnánk, hogy ki is ő, és mit hagy a fiaira. Vagy az ajtónálló vicceire terelődik a figyelem, ahelyett hogy a királyról és a lányáról bármit is megtudhatnánk. (A rendező - egyik nyilatkozata szerint - „a commedia dell arte örökérvényű humorát" szerette volna megidézni. Ehelyett azonban inkább színházi ripacsériát látunk.)

 

 

csizmas-kandur-veszprem2

Halas Adelaida, Kuna Károly

 

Nem hiszem, hogy az előadás alapján bárki is el tudná mesélni, hogy mi is történt a mese szereplőivel. Már csak azért sem, mert a gyereknézők többsége egy idő után inkább csak azt figyelte, hogy mikor lehet ugrani, és „szereplőként" felmenni a színházba. A gyerekek bevonásának legrosszabb hagyományát folytatja az előadás. Előbb álságos kérdésekre válaszolhatnak kórusban a gyerekek, majd kézjelekre megtapsolhatják és megéljenezhetik a királyt, aztán felmehetnek erdei fának, gombának, barikának a színpadra. A gyerekben meglévő természetes szereplésvággyal él vissza az előadás, amikor úgy hívja játszani őket, hogy semmiféle feladatot nem ad nekik, inkább élő díszletelemként tekint rájuk.

 

 

csizmas-kandur-veszprem3

 

Az előadásban egymást tökéletesen kioltó színházi formák vannak jelen. Miközben a színházi-színészi keret kreatív ötleteket hívhatna elő, a játék festett háttérképek, afféle kulisszák előtt játszódnak, amelyet gondosan cserélnek jelenetről jelenetre, a szereplők pedig a tradicionális mesejáték (de még inkább az operett) figuráit idéző jelmezekben lépnek a színpadra. De a Királylány és a Legkisebb fiú duettje, illetve az előadás fináléja úgy hat, mint ha egy musical részletét hallanánk. Ugyanakkor az előadás zenei világát is az erős eklektika jellemzi. Nem csak a zenei stílusok sokfélesége miatt, hanem a gépzene és az élő zene keverése miatt is. A bejátszott dalok mellett egy dobost is látunk a színpadon, akinek esetleges effektjei nem igazán adnak ritmust a játéknak.

Sajnos a veszprémi Csizmás kandúr nem olyan előadás, amely képes lenne felkelteni a következő nézőgenerációban a minőségi színház igényét. Nem minden fénylik, ami gyerekszínház. Sőt!

 

 

 

 

 

Tömöry Márta-Korcsmáros György: Csizmás kandúr

 

Díszlettervező: Perlaki Róbert

Jelmeztervező: Vasvári Lilla

Rendező: Kszel Attila

Szereplők: Molnár Virginia, Halas Adelaida, Keresztes Gábor, Gula Péter, Baranyi Péter, Kuna Károly
Zenész: Kandó Imre