Egy antihős diadala és bukása

Székely Csaba: Vitéz Mihály – 3G Színház, Marosvásárhely

Székely Csaba a Bányavidék-trilógia után írta a Vitéz Mihályt. 2018 őszén a marosvásárhelyi 3G Színház tűzte műsorára a darabot. Ándi Gherghe rendező háromnyelvű előadást készített, hisz a darab minden figurája a maga anyanyelvén beszél benne: a címszereplő és környezete románul, az erdélyiek magyarul (a székelyek inkább csak sokértelműen ümmögnek), a császári udvar tagjai pedig németül.
Sándor L. István | 19. 07. 9.

 

A Bányavidék-trilógia után Székely Csaba határozottan váltott. A hasonló szerkezetre és viszonyrendszerre, illetve azonos nyelvre épülő három darab után más drámai formát keresett. Az ugyanabban az erdélyi faluban játszódó kortárs történetek után történelmi témát választott, és a Bánya-daraboknak a tér, idő és cselekmény egységére tekintettel lévő zárt formáját nyitottabb szerkezettel váltotta fel. A Vitéz Mihály jelenetei sokféle helyszínen játszódnak, és egymáshoz csak lazán illeszkednek, mozaikos technikával dolgozzák fel hét év történetét.

A darab Havasalföldön kezdődik, majd Erdélyben és a prágai császári udvarban folytatódik, és a későbbi jelenetek is ezeket a színtereket váltogatják. Az események a tizenötéves háború (1591/93–1606) idején játszódnak. Ekkor a Habsburg és az oszmán birodalom összecsapása zajlott, de a küzdelemben a császár erdélyi, havasalföldi és moldvai haderőkre is támaszkodott. E szűkebb körben azonban folyamatosan változtak az erőviszonyok, illetve a szövetségi kapcsolatok. A magyarok, székelyek, románok (és a németek, illetve a törökök) hol egymás szövetségesei, hol egymás ellenfelei voltak. E zavaros idők képlékeny viszonyai között ügyesen lavírozott a krajovai bán (a korábbi kereskedő), aki előbb Havasalföld fejedelemségét szerezte meg, aztán hol a török udvarral, hol az erdélyi fejedelemséggel, hol a császári udvarral kötött szövetséggel erősítette pozícióit, az egyik vagy a másik erőre támaszkodva harcolt (a szintén folyamatosan változó) ellenfeleivel. Eközben néhány hónapra közös uralma alá vonta Havasalföldet, Moldovát és Erdélyt, és ez elég magabiztosságot adott neki ahhoz, hogy önálló hatalmi tényezőként próbáljon fellépni, de ez a gyors bukásához vezetett. Vitéz Mihály ezen életpályáját rajzolja meg Székely Csaba darabja.

A mű ebből a szempontból is váltást jelent a drámaíró pályáján. A Bányavidék-darabok a Csehov-drámák polifonikus szemléletét követik, amelyek egyenrangú szereplők között rajzolnak többértelmű viszonyhálózatot. Ehhez képest a Vitéz Mihály monolitikus szemléletű darab, amely egyetlen hőst állít a középpontba. A címszereplőhöz sem súlyában, sem összetettségében nem mérhető a mű egyetlen más figurája sem. (Talán csak Petrosz, de róla külön kell szólni.) A 18 képből csak háromban nem jelenik meg Vitéz Mihály, de akkor is róla szólnak a dialógusok, tehát lényegében ekkor is ő áll a középpontban. Így hozzá képest minden más szereplő felbukkanása csak epizodikus jellegű lehet a darabban.

E középpontba állított szereplőről azonban nem történetet mesél a darab. Nincs a főszereplőnek olyan, az egész darabon végigvonuló szándéka, amely cselekvéseket generálna és ehhez kapcsolódó eredményekhez (teljesülésekhez vagy kudarcokhoz) vezetne. Ehelyett minden szándék és minden cselekvés alkalmi jellegűnek, a gyorsan változó viszonyokra adott reakciónak tűnik. Ebből a szempontból is nyitottabb drámaformát követ a Vitéz Mihály. Az egész darabot átfogó cselekménybonyolítás helyett tematikus rendben követik egymást a jelenetek (hasonló szerkezetben, mint Shakespeare legtöbb darabjában, például a királydrámákban). A jeleneteket elsősorban az köti össze, hogy egymásutánjukból a főszereplő útja rajzolódik ki, miközben Vitéz Mihályt nem vezetik következetes szándékok, gyakran változtatja a céljait, és más és más taktikát követ. De a pálfordulások, sikerek és kudarcok sorozata mégis csak kirajzolja egy ember felemelkedésének és bukásának útját a fejedelemség megszerzésének (nem tőle származó) ötletétől a (szintén nem általa kitalált) országokat egyesítő uralmán át egészen a csúfos haláláig (a váratlan, de elkerülhetetlen meggyilkolásáig).

Bár poétikai értelemben egyértelműen Vitéz Mihály a darab hőse, mégse kapcsolódik hozzá semmiféle heroizmus. Sőt ebben az értelemben inkább antihősnek tekinthető, hisz nem említhetők vele kapcsolatban olyan különleges értékek, amelyek kiemelnék őt a környezetéből. A házassága révén lett vagyonos és befolyásos ember (Krajova bánja is), de az asszonnyal nem sokat törődik, és aki csak az útjába kerül, azzal meg is csalja. Igazi bővérű férfi, sokat iszik, eszik, szeretkezik, rendszeresen káromkodik, és nincsenek gátlásai, amelyek visszatartanák a kegyetlen döntésektől vagy a véres tettektől. A tomboló életerő hajtja a harcterekre és a nők karjaiba. Nincsenek nagyratörő tervei, a politikába is mintegy véletlenül keveredik bele, a hatalmi játszmákban eleinte kifejezetten esetlennek tűnik, de az ösztöneire hallgatva hamar beletanul, és gyorsan a maga javára fordítja a különféle helyzeteket. „Nem az erő számít, fiacskám – mondja az első jelenetben a fiát vívni tanítva. – Hanem hogy miként tudol minden helyzeteket a magad előnyére átfordítani." Ez irányítja afféle élettaktikaként egész életében. Amikor megérzi, hogy átverik, csupán csak fel akarják használni, akkor ráébred arra, hogy erre ő is képes, sőt ezt gátlástalanabbul (ezért kiszámíthatatlanabbul) kezdi művelni, mint ellenfelei (akik lehet, hogy épp akkor a látszólagos szövetségesei). Ez további emelkedésének majd aláhullásának is a kulcsa.

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2018/5. számában.

Nemcsak az Ellenfény, hanem maguk a Székely Csaba-darabok is kaphatók

a Színházi könyvek webáruházban.

Az Öröm és boldogság az Idegenek című kötetben,

a Vitéz Mihály A felejtés ellen című antológiában.

Az Ellenfény drámamelléklete SZÉKELY CSABA: 10

 

 

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken.

Az árushelyek listája itt olvasható.

Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

 

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu

Ára (mely tartalmazza a postaköltséget is):

Aktuális évfolyam számai: 880 Ft

Korábbi évfolyamok számai: 595 Ft