Ellenfény Online - Gyerekszínház - Bábszínház - A Hét Legfontosabb Eseményei

A hét legfontosabb eseményei

2. rész – Újragondolt klasszikusok és egy kortárs táncest

Több figyelemre méltó színházi bemutató lesz a hétvégén. Premiert tartanak az Örkény Színházban, a Magyar Színházban, Budaörsön, Szombathelyen, Miskolcon, Szegeden. Ezek közül néhány klasszikus darabból kiinduló előadásra hívjuk fel a figyelmet, valamint egy kortárs táncestet ajánnlunk.
Ellenfény | 18. 03. 22.

 

Ernst (komoly) az élet (Bunburry) – Weöres Sándor Színház (2018. március 23.)

 

Oscar Wilde (1854–1900) számára kirobbanó sikert hozott az 1895-ben írt Bunbury – The Importance of Being Earnest című vígjátéka. Ennek átiratát mutatják be pénteken Szombathelyen.

A művet először 1907-ben fordította le magyarra Mikes Lajos. Ezt követte Hevesi Sándor (1922), majd Karinthy Frigyes (1924) fordítása. Az utóbbit a Vígszínház mutatta be, az előbbit a Nemzeti Színházban játszották akkoriban. A legfrissebb magyar szöveget Nádasdy Kálmán (2002) készítette. Ennek bemutatója a József Attila Színházban volt 2003-ban (Koltai Róbert rendezésében), de ez alapján készült a Radnóti Színház 2008-as pazar előadása Valló Péter rendezésében, Csomós Mari, Debreczeny Csaba, Csányi Sándor, Wéber Kata főszereplésével. (Ellenfény cikke a 2008-as előadásról itt olvasható.)

 

ernst-szmbhely-3

Hartai Petra és Bajomi Nagy György a szombathelyi előadásban

 

A darabról ezt írta Kosztolányi Dezső. „Wilde komédiájában stílus van, feje tetejére állított ötletek, féktelen bakugrások, hihetetlen merészségek, kedély, angolosan részeg jókedv és pazar változatosság, melyeket mind-mind a színészeknek kell megértetniök velünk."

A Bunburynek nemcsak a nyelve szellemes, hanem a története is érdekes: Algernon Moncrieff időnként „bunburyzni" szokott, azaz egy nemlétező, szerencsétlen sorsú, állandóan betegeskedő barátra, Bunburyre hivatkozva szokta megúszni az unalmas családi összejöveteleket, a kellemetlennek ígérkező vacsorákat. Ezt megtudván, a barátja, John Worthing is felfedi a titkát: ő a nem létező öccsére, Ernstre hivatkozva szokott vidéki birtokáról a városba menni. Itt viszont mindenki Ernstként ismeri. Gwendolen Fairfax is ezen a néven szeret bele. El is határozza, hogy a férjét csakis Ernstnek hívhatják. Az anyja, Lady Bracknell azonban ellenzi a házasságot. Közben Algernon tréfaként belebújik Ernst bőrébe: John öccsének adja ki magát, és leutazik vidékre, ahol beleszeret Worthing gyámleányába, Cecily Cardew-ba. A lány már annyit álmodozott a nem létező Ernstről, hogy ő sem akar más nevű férjet választani. Így persze némi félreértés (és erős féltékenykedés) támad a két lány között, hogy ki kibe is szerelmes.

 

ernst-szmbhely-5

Bajomi Nagy György, Hartai Petra, Kenderes Csaba és Kiss Mari a szombathelyi előadásban

 

Szombathelyen Elfriede Jelinek német változatát mutatják be, amelyet Jules Ungar fordított. Az előadás dramaturgja Ungár Júlia, díszlettervezője Ambrus Mária, jelmeztervezője Benedek Mari, rendezője Zsótér Sándor. Az előadásban John Worthingot Bajomi Nagy György, Algernon Moncrieffet Kenderes Csaba, Lady Bracknellt Kiss Mari, Gwendolen Fairfaxet Hartai Petra, Cecily Cardewet Fekete Linda játssza. A további szerepekben Trokán Péter, Endrődy Krisztián, Vlahovics Edit látható.

 

A Bunbury szövege Mikes Lajos fordításában itt olvasható.

 

Molnár Ferenc: A hattyú – Örkény István Színház (2018. március 24.)

 

Molnár Ferenc (1878–1952) 1920-ban írta A hattyú című vígjátékát, amelyet ugyanezen év decemberében mutatott be a Vígszínház Joób Dániel rendezésében, Rákosi Szidi, Varsányi Irén, Csortos Gyula, Hegedűs Gyula főszereplésével.

 

orkeny-hattyu-2

Az Örkény Színház bemutatója

 

„A sikernek a legközepébe talált bele Molnár Ferenc. Pontosan oda, ahova akart, és úgy, ahogyan akarta. Ilyen biztos kézzel darabot írni csak ő tud ma. Csupa gyönyörűség ez a hibátlan mestermunka, amelyen sem hézagot, sem foltot nem találni. Nem pontosan az élet, mert annál sokkal színesebb színű, olyan, amilyen csak a mese tud lenni" – írta a bemutató kapcsán Losonczy Zoltán. „Tehát: mese a hattyúról, aki itt egy hercegkisasszony, és a szerelmes fiúról, aki nevelő. Körülöttük fényes udvartartás és abban fenségek és hercegnők, kis hercegek és lakájok, s mi el vagyunk varázsolva, belefelejtkezünk a mesébe rózsaszínű hangulatokkal, kedves kacagásokkal, jó meghatottsággal, és a szánk még nevet, de már a szemünk sír. Hagyjuk magunkat vinni a színes fátyolokon, amelyek elkeringőznek velünk, aztán elragadnak, hogy egy pillanatra elfogy a levegőnk is, de mindjárt megtréfálnak utána, szép, szerelmes egekbe emelnek és barátságosan lepottyantanak a völgybe, amely jó puha mohával van kikövezve, hogy elég legyen az ijedtség, de – jaj – meg ne üssük magunkat."

 

orkeny-hattyu-3

Novkov Máté és Nagy Zsolt az Örkény Színház előadásában

 

„Az elérhetetlen – a hercegkisasszony, aki, hogy a fenséggel észrevétesse magát, rámosolyog valakire, aki a közelben férfi, s mert legközelebb van, a nevelőre. A tanártól egy éjszakára meggyúl a tűzzel játszó herceglány is: a hattyú, aki kijött az ezüstös tóból a szárazföldre. De csak a partra, ameddig az egy éjszaka kalandja ér, azután a fenségnek nyújtja a kezét. Íme a mese a hattyúról, akinek a szárazon elvész a varázsa, és kiderül rokonsága a libával."

A hattyú a sokat játszott Molnár Ferenc ritkábban színre kerülő műve. Legutóbb az Új Színház játszotta. (A 2009-ben bemutatott előadást Szinetár Miklós rendezte, a főszerepeket Bánsági Ildikó, Eperjes Károly, Takács Katalin, Nemes Vanda, Száraz Dénes, Almási Sándor játszotta.) Előtte a Ruttkai Éva Színházban, Győrben, Sopronban játszották. 1999-ben Szolnokon Benedek Miklós rendezte (többek között Hernádi Judit, Hollósi Frigyes, Szávai Viktória, Rátóti Zoltán, Törőcsik Mari, Szacsvay László játszott benne). Ugyanebben az évben a Nemzeti Színház is bemutatta Iglódi István rendezésében (többek között Béres Ilona, Drahota Andrea, Sinkovits Imre, Benkő Nóra, Száraz Dénes szereplésével). 1988-ban a Madách Színház mutatta be (Puskás Tamás rendezésében, többek között Moór Marianna, Sztankay István, Varga Mária és a főiskolás Horváth Lajos Ottó és a szintén főiskolás László Zsolt szereplésével). 1972-ben szintén a Madách Színház mutatta be Lengyel György rendezésében (többek között Tolnay Klári, Pécsi Sándor, Sunyovszky Szilvia / Bencze Ilona, Balázsovits Lajos / Dózsa László szereplésével).

 

orkeny-hattyu-5

Mácsai Pál és Csákányi Eszter az Örkény Színház előadásban

 

Az Örkény Színház mostani bemutatóját Polgár Csaba rendezi. A főszerepeket Csákányi Eszter, Takács Nóra Diána, Mácsai Pál, Tenki Réka, Novkov Máté, Nagy Zsolt, Ficza István játssza.

 

A darab itt lapozható végig a Franklin kiadásában

 

Három jelenet A hattyú első felvonásából

 

Thornton Wilder: A házasságszerző – Budaörsi Latinovits Színház (2018. március 24.)

 

Thornton Wilder (1897–1975) a ritkábban játszott klasszikusok közé tartozik. A hírnevét a Szent Lajos király hídja című regényével alapozta meg (1927). További regények után színdarabokkal jelentkezett. Mind a mai napig is legismertebb, leggyakrabban idézett drámája A mi kis városunk (1938), amelynek a legtöbb magyar bemutatója volt, jelenleg is két színház műsorán szerepel: a Karinthy Színházban Karinthy Márton, a dunaújvárosi színházban Őze Áron rendezésében játsszák.

 

hazassagszerzo-plakat

A budaörsi bemutató plakátja

 

Kevesebbszer került színre A házasságszerző című darabja (egy 1938-ban írt darabját 1955-ben dolgozta át), ennek inkább musical változata, a Hello Dolly ismert, magyar színpadokon is állandóan műsoron van. Az eredeti dráma eddig csupán kétszer mutatták be Magyarországon. 1975-ben a Madách Színház vitték szníre A házasságszerzőt Lengyel György rendezésében, Tolnay Klári, Márkus László, Dajka Margit, Schütz Ila, Garas Dezső főszereplésével. 1984-ben Veszprémben is színre került a mű a főiskolás Gergely László rendezésében.

Most a Budaörsi Latinovits Színházban Csizmadia Tibor rendezi a darabot. „A házasságszerző egy hamisítatlan amerikai történet a szerelemről, amely beteljesülhet ugyan, de semmiképpen sem ott, nem úgy és nem azzal, akire eredetileg számítunk. Pláne akkor nem, ha több szereplő is abban a hitben ringatja magát, hogy ő fonja az események fonalát, és persze hamar kiderül, hogy mint minden valamire való komédiában, itt is gubancol ezen a fonálon egyet-kettőt a véletlenek sorozata – jobban mondva a zseniális szerző" – írja a színház ajánlója.

A budaörsi előadás főszerepeit Takács Katalin, Ilyés Róbert, Bozó Andrea, Chován Gábor játssza.

 

Kabaré – Miskolci Nemzeti Színház (2018. március 23.)

 

Már-már klasszikussá vált musicalt mutatnak be pénteken Miskolcon. A Kabarét gyakran játsszák a magyar színházak, a legutóbbi bemutatója decemberben volt Kaposvárott. Akkori ajánlónkban Így foglaltuk össze a darab történetét:

 

kabare-miskolc-1-fel

Radnay Csilla a Miskolci előadásban

 

„1966-ban mutatták be a Broadway-n a Kabaré című amerikai musicalt, amely Christopher Isherwood (1904–1986) Isten veled, Berlin (1937) című könyve alapján készült. A történet 1931-ben Berlinben játszódik, a középpontjában az angol kabaré-énekesnő, Sally Bowles és az amerikai író, Cliff Bradshaw szerelme áll, a háttérben pedig a feltörekvő nácizmus megerősödése látható. A színpadi adaptációt Joe Masteroff készítette, dalokat John Kander szerezte, a dalszövegeket Fred Ebb írta. A darab színpadi bemutatója 1966-ban volt a Broadway-n, az előadás több mint 1100 előadást ért meg. A produkciót 11 Tony-díjra jelölték, amelyből nyolcat meg is kapott. 1972-ben Bob Fosse (1927–1987) filmváltozatot készített a musicalból, amely 8 Oscar-díjat nyert el. (Sally: Liza Minnelli, Cliff: Michael York). A magyar mozik 1974 februárjában mutatták be a filmet.

 

kabare-miskolc-2

Czakó Julianna a miskolci előadásban

 

Magyar színpadon először 1976-ban játszották a Kabarét, a főiskolán Szinetár Miklós rendezte (Konferanszié: Cseke Péter, Sally: Vándor Éva, Cliff: Mihályi Győző), majd a következő évben az Operettszínházban is színpadra állította a darabot (Konferanszié: Németh Sándor, Sally: Galambos Erzsi, Cliff: Kertész Péter). Ezután számtalan vidéki városban bemutatták. A darab magyarországi előadás-történetéről decemberi ajánlónkban írtunk.

Most Miskolcon Mohácsi János rendezi a darabot, aki „nagyon sokat foglalkozik rendezéseiben a történelemmel, a történelem által megkísértett, megdarált emberekkel, ezért is fogadta nagy örömmel a felkérést a Kabaré színpadra állítására" – írja a színház ajánlója.

 

kabare-miskolc-4

Harsányi Attila (középen) a miskolci előadásban

 

„Nagy szerelmem a film, rengetegszer láttam. Nagyon jó feldolgozása ennek a – valljuk be – világhírű, de sok problémával küzdő musicalnek – mondta a rendező. – Mi igyekeztünk a rengeteg felszínes párbeszédet, az elnagyolt karakterábrázolásokat elmélyíteni. Például a szerzők nem vesztegettek egyetlen szót sem a Kit Kat Klub közönségére, pedig általuk ismerjük meg azt a társadalmi közeget, amelyben a darab játszódik, így nem lehet, hogy csupán bársonyosan éneklő tömegként jelenjenek meg. De sokat dolgoztunk azzal is, hogy hogyan szólal meg két zenekar az előadásban, egy a színpadon, egy pedig az árokban. Azt hiszem, hogy sikerült ennek az alapvetően nem túl erős történetnek nagyon durván a mélyére ásnunk".

A Kit Kat Klub énekesnőjét, Sally Bowlest váltott szereposztásban Czakó Julianna és Radnay Csilla játssza. Cliffet Rózsa Krisztiánt, a Konferansziét Harsányi Attila alakítja. A további szerepekben Máhr Ági, Kincses Károly, Szegedi Dezső, Varga Andrea, Fandl Ferenc, Farkas Sándor, Feczesin Kristóf, Papp Endre, Somhegyi György látható.

 

Col-Lab – Közép-Európa Táncszínház (2018. március 25.)

 

Vasárnap a Várkert Bazárban tart bemutatót a KET. Az előadásról és hátteréről így ír az együttes honlapja:

 

kun-attila-2

Kun Attila

 

„A Közép-Európa Táncszínház 2013-ban hívta életre a V4 Young Dance Talents programot. A vállalkozást az a felismerés vezérelte, hogy Közép-Európa jelenleg nem rendelkezik olyan nemzetközi hálózattal, amely képes lenne felvenni a versenyt a Nyugat-Európában működő intézményekkel. A táncoktatás és a professzionális táncszakma között nehezen átjárható szakadék húzódik, és az egyes társulatok, színházak is egymástól elszigetelve végzik munkájukat. A KET kezdeményezése nyomán a V4 országaiban működő intézmények között létrejött együttműködés első előadó-művészeti eredménye Eryk Makohon és Kun Attila koreográfiái, melyet a KET táncművészei fognak bemutatni 2018 márciusában a Nemzeti Táncszínház szervezésében.

 

eryk-makohon

Eryk Makohon

 

Az előadás annak a hosszú távú szakmai együttműködésnek az eredménye, amelyben a V4 országaiban működő táncszakmai szervezetek lehetőséget kaptak és adtak egymás megismerésére, tapasztalataik, látásmódjuk és tudásuk megosztására. A most készülő darabok a közel hároméves együttműködés első előadó-művészeti produktuma, melyben két, eddig elszigetelten működő táncszínház, a Krakow Dance Theatre és a Közép-Európa Táncszínház hoz létre közös alkotást."

 

A leadképen Csákányi Eszter és Tenki Réka az Örkény Színház A hattyú című előadásában.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK