Ellenfény Online - Gyerekszínház - Bábszínház - Mi Történik A Héten?

Mi történik a héten?

A legfontosabb események

Csendesebb hét elé nézünk, de azért lesznek fontos események most is. Ezek a zenész színházra, illetve a gyermek- és ifjúsági színházra irányítják a figyelmet. A Budapest Bábszínház bemutatója és a veszprémi Kabóca Bábszínház Körképe mellett fontos, hogy vasárnap elkezdődik a Kolibri Színház 25. évfordulóját köszöntő programsorozat is.
| 18. 01. 17.

 

Stefo Nantsou–Tom Lycos: Kövek – Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen (2018. január 16.)

 

Ugyan kedden már megvolt a debreceni színház új ifjúsági előadásának a bemutatója, de a héten minden hétköznap délután játsszák, és a jövő héten is négyszer műsoron van.

A Kövekben két kamasz történetét látjuk, akik – unalomból? balhéból? – betörésre vállalkoznak, majd amikor megszólal a garázsban a Jaguár riasztója, amelynek épp 50 dollárt érő emblémáját feszegetik, riadtan elmenekülnek. Aztán ténferegnek tovább. Köveket gyűjtenek, céltalanul. Majd amikor az egyik autópályahídon mennek át, eszükbe jut az ötlet, hogy a korlátra helyezett köveket az alant haladó autók felé irányítsák. Villámgyorsan versennyé alakul a helyzet – anélkül, hogy megkérdeznék, hogy mit is vesznek célba, és mi történik, ha valóban találnak. A kisebbik „győz": az általa lerúgott kő átszakítja egy Volvo szélvédőjét, és a vezető szörnyet hal. Ismét menekülnek. De most már nincs nyugtuk. A kisebbik fiú önként jelentkezik a rendőrségen, látjuk a kihallgatásuknak, bírósági tárgyalásuknak a jeleneteit is.

 

kovek 2

 

Az ausztrál szerzőpáros saját társulatuk számára írta a darabot, és ők maguk is játszottak benne. A nemzetközi sikert aratott, sokfelé műsorra került darabot egyikük, Stefo Nantsou 2003-ban a Kolibri Színházban is megrendezte. Akkor így nyilatkozott: „A Kövek egy megtörtént eset alapján készült, nagy vihart kavaró címlapsztori volt Ausztráliában. Komoly vitát keltett, hogy nem vagyunk-e túl elnézőek a kamaszokkal. Amikor szabadon engedték a két srácot, gyakran elhangzott a médiában, hogy szigorúbban kellett volna bánni velük, akár tíz év börtönt is megérdemeltek volna. A másik oldal véleményéről, miszerint nem akartak szándékosan bajt okozni, csak egy kis mókára vágytak, nem igazán lehetett hallani. Az előadásban megpróbáljuk mindkét oldalt megjeleníteni, erről szól a kocsmajelenet." Arra a kérdésre, hogy hogyan reagált az ausztrál közönség az előadásra, mert a magyar nézőket sokkolta, ezt mondta: „Nálunk sincsenek hozzászokva ehhez a stílushoz. Melbournben, ahol megtörtént az eset, szinte mindenki felismerte a történetet. Előfordult, hogy az előadás után odajöttek hozzánk tanárok, akik tanították a srácokat vagy a családtagjaik, barátaik. Nem mondhatnám, hogy sokkolta, de nagyon érzékenyen érintette őket az előadás. A közönség világszerte azonosulni tud az esettel, hiszen hasonló tragédiák bárhol megtörténhetnek. Ezért nincs nevük a fiúknak."

 

kovek 1

 

Debrecenben Bethlenfalvy Ádám állította színre a darabot, aki több eltérő felfogású előadását látta már a Köveknek, többek között a Kolibri ikonikus magyarországi ősbemutatóját. „Mi másfajta keretben játsszuk a darabot, egy játszótérre helyezzük, ahol színészek mesélik el a történetet. A Kövek egy erős incidensről szól, amivel gyakran találkozunk a hírekben is. Lényegében arról van szó, hogy valami hülyeséget csinálnak gyerekek, amiből egy haláleset, nagy tragédia keletkezik. Másrészt egy barátság megy tönkre, ami egy olyan eleme a történetnek, ami mindannyiunkat érint. Az is nagyon izgalmas, hogy maga a kamaszkor, önmagunk keresése mindig határátlépéssel jár. Vannak elvárásaink, meg szörnyülködünk, hogy mennyire mások, mint mi voltunk, de közben azok a lehetőségek, közösségek vagy akár terek kicsit ki vannak húzva alóluk, amelyek fontosak lennének számukra. Úgy gondolom, hogy ez a szál egy sokkal szélesebb társadalmi problémát ír le a történetben, és ezért is játszódik a mi előadásunk egy elhagyott vagy lezárt játszótéren" – mondta a rendező.

A debreceni előadás két szereplője Kránicz Richárd és Kovács András.

 

 

Kabóca Körkép / Korkép – Kabóca Bábszínház (2018. január 18.)

 

Egész napos showcase-t rendez a veszprémi Kabóca Bábszínház az utóbbi 1-2 évben született előadásaiból.

„A rendezvény összegzés is egyben – írja a színház ismertetője –, az utóbbi évek szakmai munkájának gyümölcsét kínáljuk. Szeretnénk megmutatni, mit gondolunk a babaelőadások esztétikai horizontjáról, az osztálytermi színházi forma letisztult egyszerűségéről, a klasszikus bábformákról, a kis kamaratermi előadásokról vagy akár a nagyszínpadi, grandiózus produkciókról. Megmutatjuk, hogyan próbál egy parányi alkotóközösség minél szélesebb réteget megszólítani a mindennapi munkájával."

A programban először az elsősorban alsó tagozatos gyerekeknek szóló bábszínházi előadás, A hét királyfi kerül bemutatásra. A darabot Balázs Béla meséje alapján Szántó Viktória írta. A játékos történetvezetést élő zene kíséri, amelyet Danny Bain írt és ad elő. A Bodnár Enikő tervezte díszletszerkezetet a távol-keleti színházi formák inspirálták. Az arany forgópalotán ki-belépve játszanak a színészek (Gombai-Nagy András, Miller Patrik, Szilvai Balázs), hol maszkokkal, hol stilizált figurákkal. Az előadást Székely Andrea rendezte.

 

kaboca-bekakiraly

Békakirály

 

Egy szintén Székely Andrea rendezte csecsemőszínházi előadással folytatódik a program. Az Álomszövők „a szőttes készítésének több évszázados hagyományát idézi meg. A fonalak szépsége, a színek sokasága, a szövés ritmusa, és maga a szövő ember kezének mozdulatai ritmizálják a játékot". Az előadás tervezője Csóka Eszter, zeneszerzője Gyulai Csaba, előadója Benkő Zsuzsanna és Szívós Réka.

Ezután ismét egy gyerekeknek szóló bábszínházi előadás következik. A Békakirályt – az előadás alcíme szerint – Vas Henrik meséli el Jacob és Wilhelm Grimm meséje nyomán. „A közismert történet ezúttal marionett színpadon elevenedik meg, amelyet Henrik, a Békakirály hű szolgája és egyben legjobb barátja működtet. Miközben elmeséli az elátkozott királyfi és a királykisasszony barátságának históriáját, míves bábok kelnek életre és szórakoztatják a nézőket: kicsiket, nagyokat egyaránt." Az adaptációt Kardos Tünde írta, a tervező Bodnár Enikő volt, marionett szakértőként Sarkadi Bence is részt vett a Halasi Dániel rendezte előadás készítésében, amelyet Benkő Zsuzsanna, Gombai-Nagy András és Szilvai Balázs játszik el.

 

kaboca-kondzsukilla

Kodzsugukila, a boszorkány

 

A showcase programja egy kiskamaszoknak szóló osztálytermi előadással folytatódik, amely Arany János általános iskolai tananyagban szereplő művét, A fülemilét dolgozza fel. Az előadást készítő és előadó Szívós Réka és Szőke Kavinszki András tárgyanimáció segítségével, élő zenét használva idézik fel a történetet, majd vonják be a gyerekeket (és talán a tanárokat is) az eseményekbe.

A program a Kodzsugukila, a boszorkány című afrikai mesét feldolgozó produkcióval zárul, amely díjat kapott októberben a Marczibányi téri Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlén. Ez Danny Bain különleges hangvételű egyszemélyes előadása, amelyben a szereplőket is megtestesítő afrikai hangszerek segítségével meséli el a történetet, és közben egészen különleges zenét is megszólaltat. A történetet afrikai mesemotívumok alapján Sándor Anna írta, az előadást Szántó Viktória rendezte.

 

Bambi – Budapest Bábszínház (2018. január 18.)

 

Csütörtökön premiert tart a Budapest Bábszínház is. Felix Salten regénye (és nem a rajzfilm) alapján készült új előadásuk. A magyar származású osztrák író 1923-ban írta meseregényét egy őzbakgida viszontagságos életéről. Ezt 1928-ban fordították le angolra, majd 1942-ben készült el Walt Disney rajzfilmváltozata. A Bambi magyar kiadása 1928-ban jelent meg Fenyő László fordításában. Később György Ferenc (1957) és Nádori Lídia is lefordította a meseregényt.

 

bambi-bp-babszinhaz

 

A Budapest Bábszínház Hársing Hilda színpadi adaptációjában játssza a művet. Az előadást Szilágyi Bálint rendezi, aki így írt a munka kapcsán: „Olvasom a Bambit és vele futok a mezőn. Megsimogatnám vagy megmenteném. És eszembe jut az is, hogy még sosem láttam igazából őzet. Állatkertben talán. Vagy még ott sem. Szomorú, nem? A természet ma: utópia. Jó lenne, ha valami emlékeztetne még arra, hova tartozunk. Egy előadás, talán. Amióta a Bambira készülök, nem eszem állatot."

Az előadás tervezője Árvai György és Szűcs Edit, zeneszerzője Tallér Zsófia, szereplői: Márkus Sándor, Teszárek Csaba, Pájer Alma Virág, Pallai Mara, Spiegl Anna, Blasek Gyöngyi, Hannus Zoltán, Barna Zsombor, Ellinger Edina, Hoffer Károly, Rusz Judit.

 

Mozart: A varázsfuvola – Miskolci Nemzeti Színház (2018. január 19.)

 

Az egyik legnépszerűbb opera kerül színre Miskolcon. Mozart művét Rusznyák Gábor rendezi, akinek előző színházi rendezése az Amadeus volt Szegeden, de a tavalyi évadban már a Varázsfuvolát is megrendezte Debrecenben.

 

varazsfuvola-miskolc

 

Akkor egy interjúban határozottan szembenézett a darab problémáival, amiről nem nagyon szokott szó esni a mű gyakori bemutatói kapcsán. „A zenei szövet zseniális, ez nem kérdés – szerintem. A történetet, illetve a prózai szövetet lehet akként értelmezni, hogy egy összecsapott, hányaveti valami, s lehet úgy is, hogy komolyan vesszük. Az ember vekeng a kettő között, nehéz lenne elfogadni, hogy a történet úgy zagyva, ahogy van, miközben egyfolytában dramaturgiai és egyéb problémákba ütközik... Mozart zenéje nagyon színházi, teli fordulatokkal. Néha viszont az az érzésem, hogy egy-egy számot nem oda vagy nem annak a figurának írt eredetileg, akinek végül énekelnie kell, vagy mintha egy előző munkából vett, ott nem használt elemet applikált volna A varázsfuvola szövetébe. ... Megpróbálom komolyan venni a történéseket, miközben elfogadtam, hogy ez nem egy hétköznapi értelemben vett valóságban játszódó eseménysor. Ez egy fikciós világ, egy beavatási szertartás, ahol érvényét veszíti a megszokott logika."

A kettős szereposztásban színre kerülő miskolci Varázsfuvola főbb szerepeiben Ser Krisztián / Gábor Géza, Rőser Orsolya Hajnalka / Szakács Ildikó, Sylwia Olszynska / Zemlényi Eszter, Yanis Benabdallah / Bocskai István, Hábetler András / Donkó Imre, Zemlényi Eszter / Eperjesi Erika / Bojtos Luca látható.

 

John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago – Móricz Zsigmond Színház (2018. január 20.)

 

„A zenés színház egyik alapművé"-t mutatja be szombaton a nyíregyházi színház.

A Chicago nem a zenés műfajok megszokott receptjeit követi. Alapját egy bírósági tudósítóból lett író 20-as években keletkezett darabja, a Brave Little Woman adja, amely valóságos bűneseteket dolgoz fel. Majd fél évszázaddal később született a drámából zenés mű: Bob Fosse éveken át hiába kérte a darab megzenésítési jogát, ezt csak a szerzőnő 1969-ben bekövetkezett halála után kapta meg. Fosse maga írta a szövegkönyvet is Fred Ebb társaságában, aki a dalszövegeket is szerezte. A zenét a szövegíró állandó alkotó társa, John Kender írta. Korábbi közös főművük, a Kabaré nyilvánvalóvá teszi, hogy a szerzőpáros a musicalt eleve nem könnyű műfajként kezeli, hanem a drámai teherbíró képességét is próbára teszi. Ez történik a Chicagóban is, még ha (nyilván Fossénak is köszönhetően) mindez egy varieté formájába van csomagolva.

 

chicago honlapra

Kosik Anita és Zsigmond Emőke

 

A darab témáját így írja le a színház ajánlója: „A történet középpontjában két lány áll. A hamvasabb Roxie sóvárogva figyeli Velma, a dörzsölt és befutott táncos-énekes sikereit. Erős akaratú, gátlástalan és sugárzóan tehetséges ő is – és gyilkos. Amikor a pályáját egyengető férfiról kiderül, hogy kihasználja és becsapja, Roxie gyilkosságba keveredik, börtönbe kerül. A sztárügyvéd Billy Flynn segítségét kéri, aki elvállalja az ügyet, mert fantáziát lát abban, hogy a peres üggyel a nyilvánosság elé lépve faragjanak hírességet az önvédelemből önkéntelenül gyilkoló, ártatlan kislány figurájából. Velma nem nézheti tétlenül a feltörekvő riválist, ezért ő is akcióba lendül a híradásokat a sajtón keresztül mohón váró közönség kegyeiért."

A darabot Hamvai Kornél és Varró Dániel fordításában, Szőcs Artur rendezésében mutatja be a nyíregyházi színház. A főbb szerepeket Kosik Anita (Velma), Zsigmond Emőke / Czvikker Lilla (Roxie), Nagyidai Gergő (Billy Flynn), Kuthy Patrícia, Tóth Zolka, Horváth Margit játssza.

 

Politikusok lelki világa – DEKK Színház (2018. január 19.)

 

Közéleti kabarét mutatnak be pénteken a Jurányi Házban. A szkeccs előadás jeleneteit Znajkay Zsófi, Egger Géza, Litkai Gergely, Mózsik Imre, Vinnai András írta. „Az előadás megmutatja a politikusok emberi oldalát, valamint azt, hogy milyen hatással van a lelkükre a hazugság, a hatalommal való visszaélés. Mindez hogyan csapódik le a magánéletükben, és hogyan csapja őket falhoz" – írja az előadás ismertetője. „A hazai közélet és politika amilyen ijesztő, annyira meghökkentő és mulatságos is. Kabarékban való továbbtenyésztésre kimondottan alkalmas."

 

politikusok-banki

Bánky Gergely

 

Az előadást Bánky Gergely rendezi, aki azt ígéri, hogy nem fogják kímélni a politikusokat. „Ha egy politikus csak a szavazatokért vagy egyéb haszonért áll ki bizonyos értékek mellett, akkor a képlet egyszerű: hazudik, mint a vízfolyás. Nem önmaga. De különben is: a politika a taktikázásról szól. Az a politikus, aki körömszakadtáig ragaszkodik az elveihez, előbb-utóbb elvérzik. Bedarálják a ravaszabbak. A kérdés az, hogy a politikusunk meddig merészkedik el az elvtelenségben. Mert valamennyire muszáj. Ilyen a politika" – nyilatkozta a rendező.
Az előadás szereplői: Hay Anna, Bánki Gergely, Egger Géza, Szabó Zoltán.

 

A leadképen a Kabóca Bábszínház A hét királyfi című előadása