Pap Vera (1956-2015)

Elment egy színésznő. A legnagyobbak közül való. Vele kapcsolatban nem közhely azt mondani, hogy egyszerűen berobbant a pályára. Harmadéves főiskolásként 1978-ban eljátszotta az Angi Vera című film főszerepét, amely ismertséget és népszerűséget hozott neki. De a film is sokat köszönhet Pap Verának: ha nem ő (és Dunai Tamás) játssza a főszerep(ek)et, korántsem biztos, hogy olyan fontos alkotás születik.
Sándor L. István | 15. 04. 10.

„A szerepnek a megemelése feltételezhetően rendezői koncepció. De biztos, hogy része van benne a címszereplő Papa Vera varázsos egyéniségének, törékeny alkatának, rokonszenves, soha túl nem játszott, mértéktartó lírájának, amellyel szinte ránk kényszeríti sorsa terhét, gondját. Ez a fiatal színésznő lenyűgöző biztonsággal képes játékával alátámasztani, kiegészíteni vagy meghazudtolni a kimondott szavait" – írta annak idején Földes Anna a Filmkultúrában.

 

angi vera-jó

Gábor Pál: Angi Vera (Pap Vera, Dunai Tamás)

 

De Pap Vera beroppant a színpadra is. Szintén harmadévesként játszotta el a Vígszínházban Molnár Ferenc darabjának, Az üvegcipőnek a főszerepét. „Igazi kiugrás Pap Vera alakítása Szabó Irma szerepében. A főiskolás ifjú színésznő annyi bájjal, természetes egyszerűséggel teremti meg a bolondos kis cseléd figuráját, amely az előadásban szervező erejű... Pap Vera alkata, sodró szeleburdisága, hamvassága hitelesíti a figurát. Játékkedve esemény, egy pálya sokat ígérő kezdete" – írta annak idején a Film, Színház, Muzsika.

 

uvegcipojo

Molnár Ferenc: Az üvegcipő (Pap Vera, Benkő Gyula)

 

Pap Vera Horvai István és Kapás Dezső osztályában végzett 1979-ben. (Az üvegcipőt is Kapás Dezső rendezte.) Többek között Bán János, Gáspár Sándor, Görög László, Kovács Kriszta volt az osztálytársa. „Egymás mellé illesztve az osztály három vizsgáját, a Platonovot [Horvai István rendezését], az Ahogy tetszik című vígjátékot [Kapás Dezső rendezését] és most a Baalt [Valló Péter rendezését], az a benyomásunk, hogy kemény munkával kiváló közösséggé kovácsolt színészosztály búcsúzik ezekben a napokban a főiskolától" – írta 1979-ben a szaksajtó.

 

Osztálytársak

Néhány osztálytárssal (Pataki Erzsébet, Dörner Györtgy, Kovács Kriszta, Gáspár Sándor, Pap Vera,

Leviczky Klára)

 

Ugyanebben a cikkben ezt olvassuk a Baalról: „Görbe Nóra és Papa Vera matrózruhás testvérkettőse az üdeség és az öntudatlan romlottság világát hozza a színpadra."

 

Baal-2

A főiskolás Baal 1979-ben (Gáspár Sándor, Görbe Nóra, Pap Vera)

 

Közben Várkonyi Zoltán Pap Verára bízta Weingarten „színpadi költeményének", A nyárnak egyik főszerepét, majd le is szerződtette a színésznőt a Vígszínházhoz. Itt telt el Pap Vera teljes színházi élete, legfeljebb csak vendégjátékokra mozdult el a társulattól.

A viharos indulás után jöttek az újabb nagy szerepek – gondolhatnánk. De Pap Vera esetében sem így történt ez. Fontos filmek már nemigen találták meg. Főleg olyanok nem, amelyek rá épültek volna. De voltak emlékezetes epizódalakításai. Például a Dögkeselyűben (1982) a Cserhalmi játszotta főhős elvált, keserű feleségét játszotta, aki még reménykedik abban, hogy visszatér hozzájuk a gyermeke apja, miközben Simon József, a Kádár-kori Kolhass Mihály már a halálba indul.
Játszott viszont Pap Vera rengeteg tévéjátékban, tévéfilmben – mert akkoriban még készültek ilyenek. Szerepelt a Cseresznyéskert, az Egy hónap falun tévéváltozatában, eljátszotta A névtelen vár, a Jókai-regény nyomán készült tévésorozat női főszerepét. Ő alakította Vilmát Székely Gábor Boldogtalanok-rendezésének televíziós változatában.

 

Vadászat

Kroetz: Vadászat (Gáspár Sándor, Pap Vera)

 

Közben a színházában is megtalálták újra a fontos szerepek. 1981-ben Kroetz Vadászatában a fiatal lányt, Hannit játszotta (a barátját, Franzot Gáspár Sándor), 1982-ben ő volt Costanze, Mozart felesége az Amadeus magyarországi bemutatóján (Mozart: Gálffi László, Salieri: Tordy Géza). Ugyanebben az évben Rozikát játszotta a Harag György rendezte Úri muriban. A következő évben Hermia volt a Szentivánéji álomban (Heléna: Hernádi Judit).

 

Farsang

Caragiale: Farsang (Kern András, Pap Vera)

 

Igazi meglepetést jelentett 1984-ben a Gothár Péter rendezte Caragiale-darab, a Farsang a Pesti Színházban. „Gothár Péter rendezése azért is sziporkázó, mert a történetet nem hagyta bohózati-szerelmi játéknak, hanem életelvek képtelenségét, a hibbant emberi kapcsolatokat mutatta meg abban a felfokozottságban, amelyre Ionesco is utalt" a szerzőről szólva – írta Ablonczy László. Pap Vera játékét pedig így jellemezte: „Micája dühödt, harcos szerelmes; akrobatikailag is virtuóz dolgokat művel. Ahogyan hanyatt ájul, falnak csapódik, az egynapos ploesti revolúció viharmadara." (Gothár többször dolgozott együtt Pap Verával. Vendégnek hívta őt a Katonába Titánia szerepére, amikor 1994-ben a Szentivánéji álmot rendezte. Két év múlva a Pesti Színházban osztotta rá Angélique szerepét, amikor a Dandin Györgyöt vitte színre.)

 

 Kozma

Kornis Mihály: Kozma (Pap Vera, Törőcsik Mari, Eszenyi Enikő)

 

Saját színházában viszont ismét néhány évet kellett Pap Verának várnia arra, hogy fontos előadásokban jelentős szerepeket játszhasson. Ilyen volt mindenekelőtt Kornis Mihály különleges darabjának, a Kozmának egyik női szerepe: Hédi. Földes Anna így jellemezte a figurát és a szereplőt: „Pap Vera kihívó mozdulataiban a felfokozott szexualitásé a főszerep... Éhsége most már nemcsak ösztön, de megtanult, eredményesen hasznosított modor is. Számára a hódítás voltaképpen elégtétel: egy hajdan félszeg, bociszemű, még táncolni is suta prolilány érvényesülésének eszköze és kézzelfogható bizonyítéka. Pap Vera Hédi lélekállapotának ambivalenciáját is mindvégig érzékelteti. Elszántsága, amely a Kozmával vívott csatában magasra csap, folytonosan összekeveredik a lelke mélyén még mindig kísértő bizonytalansággal. Szemének mind riadtabb, néha már-már eszelős forgatása leleplezi a rettegést, hogy ha kiszolgáltatja magát, ha hibázik, valahol valaki még kipenderítheti a számára egyedül fontos luxusmennyországból."

 

vagy villamosa

Tennessee Williams: A vágy villamosa (Pap Vera, Almási Éva)

 

A 80-as évek végén a Vígszínházhoz szerződött Szikora János előadásaiban játszott fontos szerepeket Pap Vera: Stellát A vágy villamosában (Blanche: Almási Éva), Natasát az Éjjeli menedékhelyben, Jutkát Kárpáti Péter darabjában, amelye akkor Az út végén a folyó címmel játszottak a Pesti Színházban. (Nyilván nem véletlen, hogy Pap Vera Szikora hívására 2002-ben eljátszotta Évát és az új Nemzeti Színház nyitóelőadásában, Az ember tragédiájában.)

 

leonce és lena-jó

Büchner: Leonce és Léna (Pap Vera)

 

A néhány csendes évnek egy újabb munkakapcsolat és egy újabb nagy szerep vetett véget: 1991-ben Pap Vera volt Léna Eszenyi Enikő első rendezésében, a vendégként az Asbóth utcai Kisszínpadon bemutatott Leonce és Lénában (Leonce: Kaszás Attila). Ugyanebben az évben Eszenyi partnereként volt Célia a Pesti Színházban játszott Ahogy tetszikben. Majd a következő évben emlékezetes epizódszerepet játszott a következő Eszenyi rendezésben, már a Víg nagyszínpadán bemutatott West Side Storyban. Majd a következő évben egy újabb partnerkapcsolat: a Liliomban Eszenyi Juli, Pap Vera Mari. Aztán Sára a Horvai rendezte Ivanovban. És miközben őrzi még színészi alkatának fiatalkori naivatást, játékába egyre több fájdalom, keserűség vegyül. De másfajta szerepeiben egyre több játékosságot, bohócos gesztusokat használ. (Ebben az időszakban játszotta másik filmfőszerepét, a Tímár Péter rendezte Csapd le csacsiban, amely alapvetően a groteszk, abszurdra hajló humorra épített.)

 

csapd le csacsi

Tímár Péter: Csapd le csacsi! (Pap Vera) 

 

Pap Vera ezután is rendületlenül tette a dolgát a színházában. Fontos szerepeket játszott talán nem annyira fontos előadásokban. De ez is a színész kiszolgáltatottsága: miközben nap mint nap helytáll a színpadon, alapvetően nem rajta múlik, hogy merrefelé halad egy társulat.

 

augusztus oklahamában

Tracy Letts: Augusztus Oklahomában (Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara, Pap Vera, Reviczky Gábor,

Fesztbaum Béla, Igó Éva)

 

A Vígszínház megújulása Pap Vera színészi megújulását is jelentette. Újabb nagy szerepeket, emlékezetes sikereket. A legtöbben az Augusztus Oklahamában Violet Westonjára és a Mikve főszerepére emlékeznek. De csak kevesen látták, hogy milyen nagyszerű volt Mirigyként is a Csongor és Tündében. Mindezek az alakítások azt jelzik, hogy milyen nagyszerű színésznő maradhatott volna Pap Vera idős korában is (és mennyi remek szerep várhatott volna még rá), ha adatott volna számára még idő.

Pap Vera most elment. De mindörökre megmarad Angi Verának, Szabó Irmának, Lénának. És az ő arcával emlékezünk a többi nagy szerepre is, amelyet eljátszott fájdalmasan rövid életében. Ők együtt élnek az emlékezetünkben tovább.

 

Életút beszélgetés

Fotóalbum