Második napi kavalkád

Bábel - Kortárs Felnőttbáb Kavalkád

Akárcsak a nyitónapon, a Bábel - Kortárs Felnőttbáb Kavalkád második napján is sokan voltak kíváncsiak az előadásokra. A pénteki három produkció vegyes tetszést aratott.
Sors Vera | 09. 03. 21.


Az este az utcán kezdődött, egészen pontosan a Király utca és a Nagymező utca találkozásánál, a templom mellett. A pécsi Dub Színház Hajdankor című előadása óriási méretű bábokat használ, de nem az övék a főszerep. Akciót látunk, mely az általa teremtett világban illusztrációként hívja életre a bábokat - két hatalmas hangyaszerű alak, melyeket a bábosok gólyalábon, illetve hátukon egyensúlyozva jelenítenek meg. Az egyik fehér, a másik fekete, előbbi, a feminin barátságosabb, utóbbi, a maszkulin ijesztőbb: a gonosz vagy - ahogyan a különös alakokkal kapcsolatot kereső gyerekek fogalmaztak - a szörnyeteg. Ennek a két archetípusnak a funkciója nem teljesen világos az előadáson belül, ahogyan a körülöttük mozgatott, majd a közvilágítás lámpáira aggatott három nagyméretű lampioné sem az. A terézvárosi alkonyat, a templom mint háttér, valamint az absztrakt élő zene által teremtett alaphangulat nem elegendő ahhoz, hogy az előadásból hiányzó - pontosabban rejtve maradó - koncepciót kárpótolja. A bábok mozgása-mozgatása teljesen esetlegesnek tűnik, ahogyan a tér ki- és felhasználása is: nincsenek kijelölve a határai, és a játszók sem használják ki az ebből adódó bizonytalanság lehetőségét. Az elemek között hat fekete alak kontakt táncba hajló capoeira-szerű mozgása az egyetlen olyan pontja az előadásnak, mely a hangulat részeként képes felkínálni az értelmezés lehetőségét.

 

hajdankor

Hajdankor

 

A Bábel második napjának egyik várt főszereplője kétségtelenül Jankovics Péter volt. Szeretnek az istenek engem című előadását a  Sirály közönsége egyöntetű örömmel és elismeréssel fogadta. Az egyszemélyes, de sokszereplős játék A helység kalapácsa keletkezéstörténetének egyik lehetséges módját képzeli el, mai környezetben. Eszerint a kannás bort kortyoló, sálját mindig válla fölött átdobó költő az Elle magazintól, egész pontosan a címlapon szereplő Sophie Marceau-tól (a későbbi Szemérmetes Erzsók) ihletett állapotba kerül. Kabátját, sapkáját és néhány, a kukából kezébe kerülő eszközt felhasználva lassan, játszva születik meg a mű. Előkerül egy maszk és néhány olyan elem is, melyekből kard vagy egy szereplő ugyanolyan jól megteremthető. Jankovics végig megmarad a mesélő szerepében, de általa küzd meg Fejenagy és a Kántor is. Az előadás nagyszerű ötletekre épül, melyek a költői nyelv humorával egységben képesek működni. A játék dinamikája végig egyenletes és jó. A helység kalapácsából csak a történet fő vonalait használja fel, ami teret ad az irodalmi és profán kikacsintásoknak egyaránt: a Nemzeti dal kezdő sorai születésének vagy a Sophie Marceau-t kontextusba helyező Reality című számnak, mely a bizonyos szempontból kultikusnak számító Házibuli című film második részének zenéje.

 

orajatek

Órajáték

 

Vásári bábmisztérium maradt a nap végére. Az Órajáték hőse, Hétpróbás Nagyokos János a műfaj jellemző dramaturgiájának megfelelően különböző kalandokba keveredik, melynek közvetlen oka, hogy a luciferi Főfő Ördög úr utasítására a házmestertől az orvosig mindenkinek egy a célja: kilakoltatni őt az Időtoronyból. A halál kérdése végig a háttérből figyel, csak áttételesen, metaforikusan fogalmazódik meg - az előadás, bár morális kérdéseket fogalmaz meg, mégsem esik a moralizálás csapdájába. Két fő helyszíne van a játéknak, az Időtorony és a pokol, ahol Nagyokos János keresi a fiát, Janikát („Az ördög vigyen el!"). A forgatható díszlet (Majoros Gyula munkája) ennek megfelelően egyik oldalán döntően piros-zöld, másik oldalán sötétkék-fekete színű; előbbiben a játék fent, másikban lent történik; fent kesztyűs bábok, lent marionettek. Vásári bábjáték lévén az előadás humora erőteljes, mégsem harsány, a játszónak, Pályi Jánosnak köszönhetően. Életszerű nyelvezete, az örökké érvényes szituációk és a mai világból adódó helyzetek összhangban állnak egymással. Az Órajáték humora, ahogyan az kiderült, nem csak gyerekszínházi környezetben tud működni: olyan gyerekeknek szóló előadás, amely nem akar gyermeki lenni.

 

Hajdankor

 

Dub Színház, Pécs

Előadók: bábosok, táncosok és zenészek

 

Szeretnek az istenek engem

 

Játssza: Jankovics Péter

 

Órajáték

 

Írta: Kovács Ildikó, Veres András, Pályi János

Rendezte: Kovács Ildikó

Segédrendező: Veres András

Zene: Kovács Márton

Díszlet: Majoros Gyula

Marionettek: Grosschmied Erik

Marionettszínpad: Mátravölgyi Ákos

Játssza: Pályi János

Muzsikál: Kovács Márton

 

Helyszín: Sirály