Emberségnek hazudott embertelenség

Ladislav Fuks: A hullaégető – Orlai Produkció, Vaskakas Bábszínház

A második világháború utáni évtizedekben számtalan könyv és film próbálta feldolgozni, hogy mi is történt az emberekkel a 30-as, 40-es években. A kor nagy sikere volt Laidslav Fuks regénye, A hullaégető (1967), amelyből a következő évben egy nemzetközi figyelmet keltő film is készült. És mert a történet ismét aktuálissá vált, most 50 év múlva elkészült a regény magyar színpadi változata is. Gálvölgyi János régi álma volt A hullaégető főszerepének eljátszása. Még a 60-as évek végén találkozott a regénnyel, pontosabban annak filmváltozatával, amelyben néhány év múlva a címszerepet játszó Rudolf Hrusínskyt is szinkronizálta. Nemrég ő javasolta Orlai Tibornak, hogy mutassák be a regény színpadi változatát, amelyet felesége, Gálvölgyi Judit készített el, és a rendezőt, Pelsőczy Rékát is ő ajánlotta. Az Orlai Produkció és a Vaskakas Bábszínház közös előadásáról ír.

Bíró Kristóf

 

Egy hátborzongató antihős

 

A cseh Ladislav Fuks (1923–1994) a hatvanas évek második felében nemzetközi hírnevet vívott ki a regényeivel. Harmadik könyve, A hullaégető 1967-ben jelent meg, és a következő évben a szlovák Juraj Herz (1934–2018) készített filmet belőle. Ezt is széles körű nemzetközi elismerés fogadta, bár Csehszlovákiában nem sokkal a bemutatója után lekerült a mozik műsoráról, és 1989-ig nem is játszották. (Csehszlovákia 1968-as megszállása, majd az azt követő visszarendeződés után a cseh új hullám számtalan értékes alkotása jutott hasonló sorsra.)

Ladislav Fuks regénye a 30-as évek második felében játszódik Prágában. A két évet átölelő történet hátterében felsejlik a Szudétavidék problémája (ez a többségében németek lakta terület az első világháború után került Csehszlovákiához), az itt megalakult SdP (Szudétanémet Párt) erősödése, majd a területnek a németek által való megszállása (1938-ban a müncheni egyezmény csatolta vissza a Szudétavidéket Németországhoz), végül Prága elfoglalása, illetve Cseh- és Morvaország teljes német megszállása 1939-ben.

A hullaégető főszereplője Karel Kopfrkingl, a prágai krematórium dolgozója. A kedves, jóravaló kisember a lelke mélyén igazi nyárspolgár, hisz megvannak a maga bevett szokásai, sőt mániái, folytonosan hangoztatott nézetei, az ezzel összekapcsolódó állandó szófordulatai. Mély meggyőződéssel, igazi odaadással tesz mindent, de még nagyobb elánnal beszél róla, nem győzve hangoztatni, hogy milyen magasztos eszmék vezérlik. De ahogy hallgatjuk őt, egyre inkább az az érzésünk, hogy valami nincs rendben vele. Hogy nem lehet minden igaz, amit mond, és tán az sem teljesen őszinte, ahogy viselkedik. Ez aztán lassanként be is igazolódik.

A regény témája ugyanis az a szinte észrevételen átalakulás, ahogy ez a szelíd cseh kisember elszánt németté változik. Előbb aggódva figyeli a határmenti eseményeket, majd sajnálkozik a terület német megszállásán, később nemcsak elnézi, hanem el is fogadja az ország elfoglalását, a Birodalomba való betagozódását. Ezzel együtt a fasiszta rendszer működéséből is egyre több mindent néz el, fogad el, sőt lassanként maga is idomul belsőleg hozzá. Olyannyira, hogy előbb csak ismeretlenekre mond dehonesztáló dolgokat, később a munkatársait jelenti fel, majd legvégül – a tiszta német vér védelmében – a családját irtja ki, miközben nem győzi hangsúlyozni, hogy a lelküket menti meg a még nagyobb szenvedéstől. (Arra csak halványan utal a regény, hogy Kopfrkingl átváltozása arra is alkalmassá teszi őt, hogy egyszerű prágai krematóriumi dolgozóból – majd igazgatóból – a tömegeket elhamvasztó fasiszta gépezet egyik kulcsfigurájává váljon.)

Ladislav Fuks regénye arra a rejtélyre próbál magyarázatot adni, hogy jóravaló kisemberek tömegei miképp képesek elfogadni, majd kiszolgálni egy gyilkos hatalom működését. (Ilyen módon Kopfrkingl általános típus megtestesítője, még ha figurája számtalan extrém vonást is visel.) A hullaégető látszólag egyszerű magyarázatot ad a kérdésre: a hétköznapi ember inkább megbékélni igyekszik a sorsával, mint lázadni ellene. Épp ezért van szüksége sok pici önáltatásra. Az így elnyert nyugalmát és (ingatag) boldogságát próbálja fenntartani akkor is, amikor kimozdul, megvadul körülötte a világ. Hogy nyugalma megmaradhasson, egyre nagyobb csúsztatásokra, sőt hazugságokra van szüksége. Továbbra is rendet akar látni a rendetlenségben, az elhatalmasodó káoszban, (és jószándékot az elvetemült gonoszságban), hogy rendíthetetlen maradhasson meggyőződése, hogy ő maga a legteljesebb humánus értékek szerint él és cselekszik. Még akkor is, amikor valójában egyenként feladja, sőt egész viselkedésével alapjaiban cáfolja őket. (Mert ha kénytelen lenne minderre rákérdezni – azaz valahogy önmagával szembenézni –, akkor a világgal kéne szembeszállnia. De ehhez se ereje, se elszántsága.)

Ladislav Fuks ragyogó érzékkel ragadja meg az emberséges embertelenség paradoxonát mint a világot eluraló kegyetlenség egyik lehetséges magyarázatát. (A hatalom tulajdonosai bizonyos kiemelt emberi értékek védelme nevében veszik semmibe, majd semmisítik meg kíméletlenül mások alapvető emberi értékeit.) Ennek ábrázolásához Fuks elsősorban nyelvi eszközöket használ. Regényének egyik legfőbb erénye a sajátos elbeszélésmódja. Szinte végig a főszereplőt halljuk. Bár megszólalnak mások is, de csak ritkán hosszabban, sőt magát az elbeszélőt alig halljuk (inkább csak a helyzetekről igazítja el az olvasókat), így szinte teljes egészében átadja a teret a főszereplőjének. Sokszor az az érzésünk, mintha A hullaégető Kopfrkingl hosszú belső monológja lenne. Pedig fontos, hogy többnyire másoknak beszél, épp emiatt kérdőjelezhető meg az, hogy ő maga belsőleg azonos-e azzal, amit beszél.

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2018/2. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken.
Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Ára (mely tartalmazza a postaköltséget is): 495 Ft

 

19. 04. 29. | Nyomtatás |