Légszövőszék

Parti Nagy Lajos: A császár új ruhája – Mesebolt Bábszínház, Szombathely

Andersen meséi gyakran kerülnek báb- és gyerekszínpadra. Közülük a Hókirálynő, A kis hableány, a Pöttöm Panna a legnépszerűbb, de A császár új ruhája is több feldolgozást ért már meg. (Emlékezetes előadás volt a Stúdió „K" 1998-as előadása Fodor Tamás rendezésében.) Most a szombathelyi Mesebolt Bábszínház számára Parti Nagy Lajos készített új adaptációt, amelyet Somogyi Tamás állított színpadra.

Andersennél a mese elsősorban az emberi gyarlóságokról szól, de mára a történet társadalomkritikus olvasata erősödött fel. Parti Nagy felfogásában is ez válik hangsúlyossá, méghozzá úgy, hogy egészen új szempontokat kínál a történet alakításához, a szereplők megítéléséhez, és ezzel nemcsak a figurákat, hanem némileg a mesét is újraértelmezi.

Parti Nagy átiratában Hacukisztánban játszódik a történet, ahol Garderób császár legfőbb időtöltése, hogy új és új ruhákban pompázzon. „Egyes egymagának / Több öltözéke van, mint az egész népnek. / De nincs nap, hogy ne varratna egy újat" – mondja róla az egyik köznépet képviselő szereplő, majd – néhány ironikus allúzióval – így jellemzi az udvartartást: „Divatbemutatókat rendez szüntelen, / Mintha minden nap a lakodalma volna, / Peckes kis lakájok nagy duma mentében, / Fölszállottapávák élik világukat, / Mind a mi pénzünkből."

Ezt a császári udvartartást négy figura képviseli Parti Nagy átiratában: a miniszteri rangot betöltő udvari főkreátor, Dr. Kelme (Kovács Bálint), a szintén magas tisztséget betöltő felesége, Dr. Kelméné (Császár Erika), Monay (ejtsd: monai), a pénzügyminiszter (Fritz Attila), valamint a Poroszló Rómeónak nevezett badigard (Janicsek Péter). (Az előadás az ő bemutatkozásukkal kezdődik, mindegyik különös, mulatságos alak, amit Árvai György és Szűcs Edit jelmezei is kihangsúlyoznak. Például a „kreaátor" házaspár férfitagja egy felnagyított gyűszűt, a felesége egy hasonlóképp groteszk tűpárnát hord a fején. A pénzügyminiszternek egy miniatűr széf a fejéke.)

A történet abból bontakozik ki, hogy a császár egy sosem látott ruhakölteményre ír ki pályázatot, amelyre minden évben csak egy pályázat érkezik. De most váratlanul két idegen is jelentkezik rá az utolsó pillanatban. „Szabadni szabad, de lehetni nem lehet" – méltatlankodik Kelme, hisz eddig senki nem zavart bele a pályázatosdiba, amit gátlástalanul sajátított ki a maga érvényesülésére. Bár a látszatot őrzi, még a türelmetlen császárnak sem engedi, hogy a határidő előtt felbontsa az ajánlatát („Te vagy a mi legjobb demokratánk" – dicséri meg Garderób), de amikor váratlan vetélytárs jelentkezik, azt nem pályázónak, hanem heves méltatlankodással rendbontónak nevezi. (Kelméné is próbálkozik, hogy elriassza a császárt attól, hogy meghallgassa az ismeretlen pályázókat. „Ezek nem hacukok! Ezek migrengócok!" – kiáltja, és hasra veti magát, mintha valami nagy veszélytől kellene tartani.)

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2018/1. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken.
Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Ára (mely tartalmazza a postaköltséget is): 495 Ft

 

19. 04. 29. | Nyomtatás |