Tréning és Purgatórium

Urs Widmer: Top Dogs – Katona József Színház, Kamra (2002); Szigligeti Színház, Szolnok (2007)

Urs Widmer (1938–2014) svájci szerző 1997-ben írt darabja, a Top Dogs az egyik legsikeresebb kortárs dráma a magyar színpadokon. Magyarországi ősbemutatóját a Katona József Színházban tartották, de játszották Nyíregyházán, Szolnokon, Temesváron, Szombathelyen, s legújabban Dunaújvárosban. A darabról és előadásairól Sándor L. István ír.

Sándor L. István

 

Bemutatók és szövegváltozatok

 

A darab magyarországi sikerét a Katona József Színház 2002-es bemutatója alapozta meg. Az előadás – amely a Kamrában máig műsoron van – fődíjat nyert a 2003-as POSZT-on. A magyarországi ősbemutatót gyorsan követte az újabb előadás: 2003-ban a nyíregyházi Művész Stúdióban Koltai M. Gábor rendezte meg a Top Dogsot.

Néhány év múlva, 2007-ben következett az újabb bemutató: Telihay Péter rendezése Szolnokon a Szobaszínházban Ugyanebben az évben Temesváron is bemutatták a darabot Laurian Oniga rendezésében. 2012-ben Béres Attila állította színre a darabot Szombathelyen, idén pedig Dunaújvárosban mutatták be a Top Dogsot Sebestyén Aba rendezésében.

Másfél évtized alatt hat bemutató – ez más kortárs darabokhoz képest tetemesnek mondható. És akkor még nem is említettük azokat az előadásokat, amelyeket a különböző színművészeti főiskolák és egyéb színészképzők mutattak be vizsgaelőadásként – például a 2006-os marosvásárhelyi és a 2015-ös kolozsvári bemutatót vagy a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola 2012-es előadását –, valamint az amatőr előadásokat sem, amelyekből szintén volt több is.

A magyarországi ősbemutatót jegyző Bagossy László nemcsak megrendezte, hanem alaposan át is dolgozta a darabot. Az eredeti mű határozott svájci utalásait elhagyta vagy univerzálisabbakra cserélte, belenyúlt a darab szerkezetébe, és rengeteg friss és aktuális poénnal erősítette meg a szöveg humorát is. Ezek közé jónéhány színészi improvizáció is bekerült. (Sőt ez az előadás színpadi élete során is folytatódott. Internetes fórumokon rendszeresen megjelentek beszámolók arról, hogy aznap éppen – elsősorban Vajdai Vilmos szájából, de másokéból is – milyen új szövegek és új poénok hangzottak el.

Ugyancsak átdolgozásnak tekinthető Koltai M. Gábor rendezése is – amely azért több olyan motívumot is visszahozott az eredeti darabból, amelyet a Kamra előadása elhagyott. A nyíregyházi előadásba is beépültek a próbákon született színészi improvizációk (ebből is születtek jelenetek), de a szerző kifejezetten arra biztatja a társulatokat, hogy bánjanak szabadon a szöveggel, használják vázlatnak, vegyenek el belőle és tegyenek hozzá saját belátásuk szerint.

Az eredeti darabhoz jóval közelebb áll a szolnoki előadás – nemcsak szerkezetét, hanem szövegét tekintve is –, de itt is megjelennek olyan motívumok és olyan verbális poénok, amelyek Kotte Edit és Nóti Judit fordításában nem olvashatók.  De Urs Widmer műve inkább tekinthető kanavásznak, mint hagyományos drámának, ezért igazából lehetetlen is lenne szöveghű előadása.

 

[...]

 

A business háború

 

A Widmer-darabban az első jelenet után a Ma újra Churchillekre van szükség című részlet következik (ez a nyíregyházi előadást kivéve általában hátrább került). Két szereplője van a jelenetnek, Widmernél Bihler és Tschudi (Szolnokon Szikszai Rémusz és Horváth Gábor; a Katonában Lili – Ónodi Eszter – és Vanda – Rezes Judit–; Nyíregyházán Theo – Gyuris Tibor – és Félix – Fábián Gábor). Ebben Bihler, a főnök közli, hogy „átdimenzionáljuk a menedzsmentet", és kirúgja az egyik beosztottját, aki „csak pihen a babérjain". „Hol alkalmazzak olyan valakit, mint maga Tschudi. Ebben az új klímában, amelyik sokkal keményebb fickókat is majdnem kinyír." És mikor Tschudi védekezni kezd, hogy neki megvan a szaktudása, akkor még rá is erősít: „A háborúban más emberekre van szükségem, mint a békében. Ma nekem hadvezérek kellenek, akik elsőként vágnak neki a dzsungelnek. Akik rácéloznak. Ma élesben lövünk. Neki a lángszóróval a konkurenciának és kifüstölni. Különben MAGA kerül sorra. Churchill a békében egy nulla volt. De a háborúban nagyágyú. Ma megint ezekre a Churchillekre van szükség." Majd később még keményebben fogalmaz: „A piac csatatér. A kereskedelem haború. Vér és könnyek." Ez a világgazdaság egészét átszövő háborús gondolkodásmód és harci szellem máshol is hangsúlyosan jelen van a darabban.

De az egyik pillanatban igeidőt és személyt vált Bihler: „Így beszélt velem szó szerint. Majdnem" – mondja, ezzel jelezve, hogy amit eddig jelen időben mondott, az egy múlt idejű esemény visszaidézése, és amit eddig egyes szám első személyben mondott, azt valójában neki mondták: a főnökét játszva emlékszik vissza a saját kirúgásának történetére. Ez későbbi is visszatér, hogy a jelen idejű jelenetek valójában a tréning ideje alatt felidézett, eljátszott múlt idejű események. Ez a Widmer-darabban inkábbb csak ötletszerűen van jelen, nincs következetesen jelezve, de a Kamra és a nyíregyházi előadás szövegváltozata ezt következetesen végigviszi és mindig egyértelművé teszi.

Nem válik szét a csapat tréningvezetőkre és a tréningben részt vevőkre, ezek a szerepek jelenetről jelenetre cserélődnek. Ez a Kamra előadásában kellemes többértelműséget és némi rejtélyességet ad a játéknak. Szolnokon kötöttebbnek tűnnek a szerepek, Gombos Judit (Wrage) sokáig egyértelműen a tréning vezetőjét játssza, csak később lép ebbe a szerepbe Sárvári Diána (Jenkins), és csak az egyik jelenetben alakítja a pszichológust Barnák László (Hugo Müller).

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható

az Ellenfény 2015/9. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken. Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):
Az aktuális szám és az egy éven belül megjelent számok: 495 Ft
A korábbi évfolyamok számai: 395 Ft

 

16. 03. 8. | Nyomtatás |