A táncos nehéz élete

Grecsó Zoltán: Egy faun alkonya

Nem feltétlenül kell egy Faun-előadás kapcsán Vaclav Nyizsinszkijt emlegetni, de ha az alkotók maguk hozzák fel a XX. század egyik leghíresebb táncos-koreográfusát darabjuk referenciájaként, akkor mindenképp meg kell emlékeznünk róla. A Ballets Russes fiatal tehetsége 1912-ben kapott felkérést mentorától, a társulat vezetőjétől és egyben szeretőjétől, Szergej Gyagilevtől, hogy elkészítse első koreográfiáját Debussy zenéjére.

Megyeri Léna

A próbafolyamat mind a koreográfus, mind a táncosok számára nehézkes volt, így az egész társulatnak kétségei voltak a párizsi bemutató sikerességét illetően. És habár a mindössze tizenkét perces Egy faun délutánja valóban nem aratott azonnal elsöprő sikert, utólag mégis a XX. század egyik legfontosabb balettjeként tartjuk számon, egyben akként a műként, amely elindította Nyizsinszkijt rövid, mégis páratlan koreográfusi pályáján.

Elsőre úgy tűnik, hogy Grecsó Zoltán Faunja Nyizsinszkij balettjének alkotófolyamatára fog reflektálni. Debussy fölcsendülő dallamaira a színpad hátulján lévő fénykörben Valencia James próbálgatja mozdulatait ráérősen. A zene időről időre megszakad, a fény pedig a színpad elején álló Rusu Andorra vált, aki mintha alkotói lázban égő koreográfus lenne, aki éppen élete legfontosabb művét próbálja formába önteni. Arca gondterhelt, mozdulatai idegesek.

Hamarosan azonban változnak a szerepek: James barna dresszére tűzpiros overall kerül, és hirtelen egy diszkó-jelenetben találjuk magunkat, ahol már ő a koreográfus, Rusu pedig feltörekvő táncos, akinek a nő megígéri, hogy sztárt csinál belőle – javasolja, hogy meg is beszélhetik rögtön a részleteket a lakásán. Eszünkbe juthat persze – ha a tánctörténetben járatosak vagyunk – Nyizsinszkij viszonya Gyagilevvel, mégis egyértelmű, hogy sokkal inkább egy mai táncosról és egy mai koreográfusról van szó (egy helyen még a nagy amerikai kortárs koreográfus, William Forsythe neve is elhangzik).

Ami ezután következik, az a táncos fokozatos, következetes megalázása a koreográfus által. Azt a jelenetet, amelyben James félpucérra vetkőzteti Rusut, és szinte szó szerint ostorozza groteszk, fenékizmaival bemutatott „tánca" közben, értékelhetjük akár a balettiskolák hírhedt lelki és testi terrorjának keserű paródiájaként is. A darab végére a táncos fülében füldugó, szemén szemkötő, szájába tömve piros kendő (amelyeket egyébként mind önként fogadott el főnökétől és kínzójától) – érthető, de talán kissé túl egyértelmű metaforája annak, mennyire be kell hódolnia egy táncosnak a megfelelés és érvényesülés érdekében.

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható

az Ellenfény 2015/8. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken. Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):
Az aktuális szám és az egy éven belül megjelent számok: 495 Ft
A korábbi évfolyamok számai: 395 Ft

 

16. 02. 4. | Nyomtatás |