„Sors nélküli élet"

Borbély Szilárd: Akár Akárki – Gózon Gyula Kamaraszínház; Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen

Borbély Szilárd drámái nem a létező színházi gyakorlatból indulnak ki, inkább irodalmi és kulturális hagyományokból, ezért olyan műfajokat teremtenek újjá, amelyek kikoptak a színházi repertoárból. Az Akár Akárki a középkori moralitás mintáit követi, de ezt napjaink tapasztalataival szembesíti ugyanakkor a megjelenítésben Brecht színpadi példázataira is utal.

Mátyás Edina

Mindebből izgalmas ellentmondásokkal teli, sokféle allúziót és gondolati utalást tartalmazó, groteszk költőiségű szöveg született, amelyet Árkosi Árpád kétszer is színpadra állított – két különböző felfogásban, a Gózon Gyula Kamaraszínházban és a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban.

 

részlet a cikkből:

 

Árkosi-rendezések

 

Kevés figyelmet kapott az Akár Akárki ősbemutatója, pedig fontos színházi szöveget nem érdektelen megközelítésben állított színre Árkosi Árpád. De a Gózon Gyula Kamaraszínház produkciója néhány előadás után lekerült a Thália Színház Arizona Stúdiójának műsoráról (ahol az ősbemutatót tartották), és stúdiótér híján a rákosligeti színházban sem került felújításra (de a közönségét is aligha ott találhatta volna meg az előadás.

A bemutató fontos eredménye, hogy Horváth Károly megzenésítette a dalokat. Ez sok mindent eldönt az Akár Akárki megközelítésében. A darab ugyanis éppúgy elképzelhető lenne Brechtet idéző zenés példázatként (esetleg a Koldusoperát vagy a Kaukázusi krétakört eszünkbe juttató zenés drámaként), mint könnyed, ironikus revüként vagy esetleg a berlini vagy a budapesti kabaré hagyományait újraértelmező játékként.
Horváth Károly zenéje inkább az utóbbi irányba hajlik, kellemes, sokszor slágeres dallamokat hallunk, amelyek népszerű zenei formákat juttatnak eszünkbe. Sok mindent ki lehetne bontani belőlük. A problémát inkább csak az jelenti, hogy két cselló kíséri a dalokat, így azok túlságosan is lágynak, lírainak hatnak, nem elég karcosak, nem idéznek fel stílusjátékokat, nem válhatnak frivollá vagy pimasszá, esetleg provokatívvá. Egy sokszínűbb, többféle hatást keltő hangszerelés gazdagabb lehetőségeket lenne képes kibontani a dalokból.

Árkosi Árpádnak viszonylag kevés eszköz áll rendelkezésére az Akár Akárki ősbemutatójához. Egy áttetsző nylon függönyök határolta fehér térben csak egyetlen kellék szerepelt: egy kereken guruló ágy, amely ahhoz hasonló, amelyen leginkább a proszektúrára szokták szállítani a halottakat. Minden helyszínt ez jelenít meg, így folyamatosan a darab egyik legfőbb témájára, az emberi elmúlásra emlékeztet.
Kórházi hangulatot keltenek a „jelmezek" is: az orvosok, ápolók öltözékére hajazó fehér ruhákra átlátszó műanyagköpenyeket vesznek a szereplők, amelyekre fekete vonalakkal vannak ráskiccelve a különböző ruhák körvonalai.

Az előadás minimál jelzései egyrészt a szövegre irányítják a figyelmet – és talán befogadhatóvá teszik azt az absztrakcióra, allegorikus gondolkodásra utaló szemléletet, amely a darabot szervezi –, másrészt nagyon sokat bíznak a színészi játékra. Az előadás legfőbb értéke az a könnyed iróniával teli játék, amely Chován Gábor, Zeck Júlia és Mészáros András alakítását jellemzi. Egy-egy jelzéssel érzékeltetik az eltérő karaktereket, de nem különösebben részletezik őket, ugyanakkor a folyamatosság érzetét is megteremtik, hogy a különböző alakokban lényegében ugyanazok az emberi problémák fogalmazódnak újra.

Másfél évvel később Árkosi Árpád Debrecenben is megrendezte az Akár Akárkit, és gyökeresen más karakterű előadás hozott belőle létre. Egyedül a zenét és a hangszerelést tartotta meg az ősbemutatóból. De a színészek már másképp énekelték a dalokat, ironikusabban, eltartottabban, kicsit a brechti minták felé közelítve...

 

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható

az Ellenfény 2015/7. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken. Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):
Az aktuális szám és az egy éven belül megjelent számok: 495 Ft
A korábbi évfolyamok számai: 395 Ft

 

 

 

16. 01. 1. | Nyomtatás |