Ellenfény Offline - Archívum - 2015 - 2015/4. - Fókuszban - Urbán András Színháza - A Kérdezés Joga - Urbán András, Szőcs Artur, Duda Éva Társulat, Boris Charmatz

A kérdezés joga

Bánk bán - Újvidéki Színház

Urbán András ritkán nyúl klasszikus drámákhoz (egyáltalán drámai anyagokhoz), gyakrabban választ irodalmi kiindulópontot, de akkor is öntörvényűen kezeli az anyagot. Sokszor előfordul az is, hogy előadásai maguk írják önmagukat. Ekkor az alkotók maguk formálják meg a témát, alakítják a kifejezésmódot, építik fel a színházi hatásokat. Ez a szemléletmód azokat az Urbán-rendezéseket is jellemzi, amelyek kötöttebb anyagból indulnak ki. Így van ez a Bánk bán esetében is.

Sándor L. István

 

...

 

Urbán a történet részleteit demonstratív eszközökkel teszi nyilvánvalóvá. A színpadi megoldásaival, képeivel nem próbál meg rekonstruálni semmiféle történelmi környezetet vagy ennek egykori és mai drámai-színházi ábrázolását. Ehelyett inkább értelmezni akarja velük a figurákat, a helyzeteket. Például a békétlenek tanácskozásának egy pontján Petur bán (Figura Terézia) vérrel keni be a testét, így téve nyilvánvalóvá azt a brutális, véres elszántságot, amely mozgatja őt az összeesküvés szervezésében, és amelyet a nemzeti retorika és a hozzá kapcsolódó pátosz többnyire jótékony homályba burkol. (Mert Katona darabjában nem látjuk, csak tudósítanak róla, hogy micsoda pusztítást szabadított el Petur összeesküvése, illetve Bánk bán gyilkossága.) Urbán rendezése megpróbál a homályos részek mögé tekinteni, és többet láttatni a szereplőkből, a történet fordulataiból, mint Katona dramaturgiája. Ha van ebben provokáció, csupán annyi, hogy nem tekint semmit evidenciának, megkérdőjelezhetetlen értéknek, így a darabot sem nemzeti ereklyeként tekinti. Egy kortárs rendező nem is kezelhet másként egy klasszikus szöveget.

Az előadás kérdezni akar a magyarsággal kapcsolatban is, s nem evidenciákat ismételgetni. Ezt rögtön világossá teszi előadás előjátéka. Egy színházi próbált látunk, amelyben a csodaszarvas mítosz színpadi megjelenítésére törekszenek, de összhatásában humoros-ironikus játék születik belőle. Balázs Áron mint rendező instruálja a két esetlenül mozgó szittya magyart, akik egy testes nő játszotta csodaszarvast üldöznek (a fején díszelgő agancs jelzi a szerepét). A jelenet humorát többek között az adja, hogy az instrukciók nem érthetők pontosan, mert a jobb és a bal irányokat mindenki a saját nézőpontja szerint értelmezi, a színészek a saját pozíciójuk szerint indulnak, míg az instrukciók „rendezői” irányokra vonatkoznak, s ebből állandó kavarodás születik. „Nem mindegy ezeknek a magyaroknak, hogy jobbra vagy balra mennek” – fakad ki végül a „csodaszarvas”. Ez az „aktuálpolitikai” kiszólás egy pillanatra bohózatnak mutatja a magyarországi véres politikai csatározásokat. („Tragédiának nézed? nézd legott / Komédiának, s múlattatni fog” – mondhatnánk Madáchcsal.) Mindezt még tetézi is a rendező kijelentése a jelenet végén: „így jutottak a magyarok ide” –, s mivel érzi, hogy pejoratív kijelentésnek hat, amit mondott, magyarázkodni kezd: „mármint erre a földre”. De azért folytatja a keserűen ironikus hangütést, amikor így konferálja be a Bánk bánt: „A magyar Ugar 1213-ban”.

Urbán szereposztása, szerepösszevonásai most is az értelmezést, a rendezői gondolatot szolgálják. A csodaszarvas-előjáték rendezője az a Balázs Áron, aki később Biberachot, a Bánk bán-történet intrikus „rendezőjét” játssza. A két magyart, Magyar Attilát és Német Attilát viszont később Mikhál bán és Simon bán, a két bojóthi szerepében látjuk viszont, akik hangsúlyozottan idegenek (ezt kiemelt szövegrészletek erősítik), bár családilag ők állnak legközelebb Bánkhoz. A csodaszarvast (ön)iróniával „alakító” Krizsán Szilvia viszont később Gertrudisz szerepét játssza: a gyűlölt idegen királynőt – miközben később a színésznő mutatja be a legmeghittebb performanszot a hazáról (és szívhez szólóan énekli az előadást indító csángó dalt, amely a játék egész kontextusát megteremti.) „Egy asszonynak engedelmeskedni nem fogunk” – adja ki Petúr a Gertrudisz elleni összeesküvés egyik fő jelszavát – csakhogy Urbán színpadán maga Petúr is nő (Figura Terézia), ráadásul hasonló alkatú is, mint ellenfele. Ez sokat elárul a férfisoviniszta jelszavakba burkolt összeesküvés természetéről. (Az újvidéki előadásban ráadásul Tiborcot is nő játssza: Ferenc Ágota.)

 

[Az Ellenfény ITT gyűjtötte össze az előadás fogadtatásának dokumentumait]

[Az Ellenfény ITT közöl interjút a Bánk bán rendezőjével]

 

 

 

Részlet egy hosszabb írásból. A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2015/4. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken. Az árushelyek listája itt olvasható.

Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában, a Katona József Színház könyvesboltjában.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu

Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):

Az aktuális szám és az egy éven belül megjelent számok: 495 Ft

A korábbi évfolyamok számai: 395 Ft

 

15. 08. 24. | Nyomtatás |