Púderes elegancia

Kun Attila: Tánc-Tér-Képek – Közép-Európa Táncszínház

„Ilyen még nem volt" – súgja oda az egyik mellettem ülő a másiknak, mielőtt Rohmann Ditta elfoglalná a helyét a tánctér közepén őt váró széken, elkezdené Bach ismert dallamait gordonkázni, és a táncosok színpadra lépnének. Hogy valóban így van-e, saját tapasztalata szerint ki-ki döntse el maga. A célkitűzés, amivel Kun Attila és a Közép-Európa Táncszínház a Tánc-Tér-Képek koreográfiához hozzálátott, mindenesetre fölöttébb figyelemre méltó.

Komjáthy Zsuzsanna


Úgy tűnik, a Közép-Európa Táncszínház csapata megtalálta azt az utat, amin járva közelebb tudják hozni a táncművészetet a fanatikusokon túl a hétköznapi emberekhez is. Ezt mutatják a befogadói programok, amiket az utóbbi időszakban a Nemzeti Táncszínházzal közösen szerveztek felnőtteknek és iskolásoknak egyaránt (gondoljunk csak a Horda2-re), a D.E.E.P. (Dance to Everyone Education Program) komplex táncismereti program, és ezen belül a „Nyitott próbaterem" projekt, illetve ezt mutatja az is, hogy legújabb premierjük, a Tánc-Tér-Képek már kifejezetten ezzel az igénnyel készült. Vagyis azzal a céllal, hogy a hagyományos, kettévágott előadói-nézői tengelyt megbontva egy közös térbe integrálják az eseményeket, ezáltal pedig közvetlen tapasztalatot és élményt adjanak a közönségnek. Ahogy a bevezetőben utaltam is rá, szemernyi kétségem sincs afelől, hogy a vállalkozás szükséges, szép és mindenekelőtt előremutató gondolatot tükröz. Főleg mostanában, mikor a táncművészet érvényességét és helyét lépten-nyomon bizonygatni kell. Merthogy olyan időket élünk, mikor meg kell győzni, ha nem is a tánckedvelő és a szakmai közönséget, de a művészet sorsáról valamilyen módon döntő embereket mindenképpen, hogy igenis szükségük van a magyaroknak is kortárs táncelőadásokra (kérdés persze, vajon a döntészek járnak-e ilyen előadásokra).

Hogy célját beteljesítse, Kun a Tánc-Tér-Képek-hez körteret választott, pontosabban fogalmazva négyzetes teret, amit egy sor párna, majd két sor szék ölel körbe. Ezeken helyezkedhet el a közönség, és ezekre jön ki a koreográfia alatt is egy-egy táncos megpihenni. A „négyszögteret" – nevezzük most így – a sarkainál ugyancsak négy szék határol, ezekre majd Rohmann ül ki egy-egy szólamot játszani. Miután pedig elkezdődik az előadás, és a gordonka egyik székből a másikba vándorol, már könnyen belátható, mikor és hogyan ér majd véget a koreográfia, de minden valószínűség szerint Kunnak nem feltett szándéka, hogy váratlan fordulatokat vagy megdöbbentő hajtűkanyarokat ékeljen a táncdramaturgiába.

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2015/1. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken, az Írók boltjában, a Katona József Színház könyvesboltjában. Az árushelyek listája itt olvasható.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):
Az aktuális szám 495 Ft
Egy éven belül megjelent számok: 395 Ft
Korábbi évfolyamok számai: 295 Ft

 

15. 05. 20. | Nyomtatás |