Keserű könnyek nélkül

Fassbinder: Petra von Kant – Katona József Színház

A Katona József Színház 2014/2015-ös évadbeli bemutatóinak sorát Székely Kriszta rendezése a Petra von Kant nyitotta. A darabot jól ismerheti a közönség, hiszen Rainer Werner Fassbinder 1972-ben filmet is forgatott az egy évvel korábban bemutatott drámájából. (A film azóta is meghatározó eleme a játéktörténetnek, amint arra a mostani előadás színlapja is felhívja a figyelmet.) A darab elsősorban a nemi szerepek illetve a szexualitás témakörét járja körül, témája annak idején megütközést kelthetett, vagy polgárpukkasztásnak tűnhetett, ma már azonban, szerencsére, nincs botrányszaga egy leszbikus viszonyt ábrázoló előadásnak. A Sufniban látható produkcióról Jenei Péter ír.

Jenei Péter

 

A Katonában az eredeti címből csupán a nevet hagyták meg, s ez a gesztus arra utal, hogy a rendezés elsősorban Petrával fog foglalkozni, az ő alakjára koncentrál, kiemelve azokat a szerepeket, amelyekben helyt kell állnia. Petra egyrészt sikeres üzletasszony, self-made woman, másrészt a lányának és az anyjának megélhetést biztosító anya és lány, harmadrészt a szerelemben csalódott, de szerelemre éhes nő. Életét a munka és a magánélet kettősségében éli, tudatában annak, hogy minden egyes lopott percét e két terület valamelyike fogja megsínyleni. Megfelelési kényszeréből fakadóan lányát bentlakásos iskolába, anyját pedig különféle utazásokra küldi, ha már nem tud velük úgy törődni, mint ahogy azt saját magától egyébként elvárná.
Székely Kriszta gyors, pörgős jelenetek sorára bontja a szöveget. A jelenetekben sorra egymás után kerülnek elő a már említett klasszikus női szerepkörök. A rendezés nem súlyoz az ezekkel járó problémák között, hanem sorra halmozza őket főszereplőjére, aki mellesleg alig kerül ki a nézők látómezejéből, míg a többi szereplő alkalmanként a játéktéren kívülről kommunikál a főszereplővel. Petra reakcióit így azonnal és első kézből ismerheti meg a néző. A majdani összeomlás ennyi teher alatt még elkerülhetetlenebbnek látszik.

A rendezés azonban nem csak Petra tragédiájának mentől súlyosabb kibontására törekszik. Az előadásban jól megférnek egymás mellett a komolyabb és komikusabb jelenetek is. Marlene (az alkalmazott) és Sidonie (Petra barátnője) alakjával a karakterkomikumot, míg Karinnal (Petra szerelme) és Gabrielével (Petra lánya) egy kis helyzetkomikumot sikerül az előadásba csempészni, amitől az egész előadás még hitelesebb lesz, és annál inkább hatásossá válik Petra összeomlása.
Nyilván a dolgozó, saját magát eltartó, férfi támogatására nem szoruló nő problematikája a '70-es években ugyanúgy fennállt, mint ma. Ettől függetlenül azonban a rendezés aktualizálja a darabot, modern, minimalista környezetbe helyezve azt. Ezáltal pedig sokkal jobban átélhetővé teszi Petra drámáját. Természetesen segít ebben a rendező és a dramaturg Szabó-Székely Ármin új fordítása, mely mai fordulatok használatával egy 21. századi miliőt tár a nézők elé.

Korunk mindent felülíró mottója, hogy „az idő pénz", ennek jegyében az előadás sem vesztegeti senkinek az idejét. Röpke egy óra alatt már vége is, s úgy robog át Petra életének eddigi legfontosabb szakaszán, hogy nézőként alig ocsúdunk fel a látottakból. Annál is inkább, mivel a dráma jelenetei egymásra montírozódnak, így Fassbinder szövegének linearitását izgalmas polifónia váltja fel.

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2014/7. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken, a színházakban, illetve néhány moziban és könyvesboltban. Ezek listája itt olvasható.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):
Az aktuális szám 495 Ft
Egy éven belül megjelent számok: 395 Ft
Korábbi évfolyamok számai: 295 Ft

 

15. 03. 11. | Nyomtatás |