Arte povera

HUPS! Crew: Idegen elemek

A nem összefüggő, sem történetükben, sem kronológiájukban egymáshoz nem kapcsolódó, epizódokból álló előadás a tágan és sokféleképpen értelmezett idegenség problémája körül mozog jobbára szavak nélkül: zenéléssel, bábozással, énekkel, pantomimmal, vizuális effektusokkal.

Tuczai Rita

A szoros közelségben, de mégiscsak nézőként pozicionált közönség majdhogynem összművészeti produkciót kap – bábkoncert a műfaji megjelölése. A fekete ruhás, vicces és végtelenül kreatív, szinte univerzális bábművészek egyik-másik jelenetükkel az emberi kommunikáció tragikomikumának olyan erős képeibe húznak be, hogy a meghitt közelségben nevetgélő nézőnek a lélegzete is eláll.

Friss agyagból formált golyófejek sétálnak emberkéz ujjaiból formált lábaikon. Fejláb emberkék építkeznek, nem mindegy, hogy ki a főnök és ki a melós. Agyagarcuk szétcsapott deformálódása az emberi agresszió, hierarchia és butaság történetét meséli el. Szavak nélküli nyügdécselésük, agresszív mormogásuk a bábosok kezéből formált testük kifejező mozdulatai végtelenül emberivé teszik őket. Az egyik fent, másik lent – vagy éppen fordítva –, de sohasem az egy dimenzió egymásmelletiségében lévők párkapcsolati mizériája vagy az aktatáskából fantáziált álomnő valóságosabb volta mint az eleven nő realitása – mind-mind az elvágólagos vagy-vagy helyzet markáns és vicces képzetei. Csak külön dimenziókban létezhetünk. Ennek legfájóbb jelenete, ami egyben az előadás csúcspontja is, egy anya-gyerek dráma. Az elkoszlott fekete fóliaruha alatt üldögélő anya ölében van a szintúgy fóliaruhás kicsinye. A gyerek egyik keze és vidáman kalimpáló lábai lógnak csak ki a fóliahalomból.

Mindkettejük feje hevenyészetten tojásformára celluxozott csomagolópapír, az arcok még csak jelzésképpen sem jelennek meg rajtuk. Nincs karakterük, személyiségük, csendes jólneveltségben üldögélnek. S bár a kicsike sok-sok trükkel próbálja önmagát kifejezni, az anyai szigor minden kezdeményezését elcsendesíti. Alig történik valami a színpadon, a fóliák is csak éppenhogy emlékeztetnek a fekete madonnák ruháira, s a leplek alatt megbúvó bábművész teste is csak a kilógó végtagokból látszik. De éppen ez, az arte povera eszközrendszerét megidéző egyszerű érzékiség üt akkorát, hogy a végső mozdulatok láttán hangosan felszisszen a közönség. A madonna gyermekével archetipikus testhelyzete a finoman agresszív korlátozás olyan szituációit vonultatja fel, hogy az ultima ratio lehetne a kötődő nevelést ellenzők tankönyvében.

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2014/10. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken, az Írók boltjában, a Katona József Színház könyvesboltjában. Az árushelyek listája itt olvasható.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu

Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):

Az aktuális szám 495 Ft

Egy éven belül megjelent számok: 395 Ft

Korábbi évfolyamok számai: 295 Ft

 

15. 04. 8. | Nyomtatás |