Fullasztó anyaföld

Helen Edmundson Irtás – Forte Társulat, Szkéné Színház

A Forte Társulat legújabb bemutatója Helen Edmundson Irtás című drámáját állította színpadra Horváth Csaba rendezésében. Bár a brit írónő drámája időben és térben is tőlünk távol, a 17. századi Írországban játszódik, témái – hogyan tesz tönkre a háború, a politika emberi kapcsolatokat, hogyan tudunk vagy nem tudunk emberek maradni a bajban – minden történelmi korban aktuálisak. Megyeri Léna írása.

Megyeri Léna

 

Az 1964-es születésű Helen Edmundson eleinte klasszikus irodalmi művek (mint az Anna Karenina vagy a Háború és béke) színpadi adaptációi révén lett ismert, mára viszont már éppúgy számon tartják eredeti drámái okán is. Az 1994-ben megjelent, több díjat elnyert Irtást (The Clearing) elsőként a londoni Bush Theater mutatta be. Magyarországon a Színházi Adattár szerint eddig egyetlen bemutatója volt: 1997-ben a debreceni Csokonai Színház Horváth Árpád Stúdiószínházában rendezte meg Tim Carroll. Akkor Szaffkó Péter fordítását használták, a Forte bemutatójához Upor László fordította újra a szöveget.

A helyszín Írország, az időpont 1652. Az angol parlament Oliver Cromwell vezetésével törvényt fogad el, amelynek értelmében a királypárti, lázadó vagy katolikus íreket kivégezhetik, a Nyugat-Indiákra száműzhetik, vagy kitelepíthetik őket az ország elhagyatott részén fekvő Connaught-ba. Madeleine és Robert Preston fiatal házasok; a nő ír, a férfi angol – egyesek számára már nem sokáig tolerálható egyesülés. Horváth Csaba színpadán Benedek Mari jelmezei mutatják, ki melyik oldalon áll: a királypártiak feketébe, a Cromwell-pártiak bordóba vannak öltözve. A férj, Robert öltözékében kezdettől fogva megjelenik mindkét szín: ez az egyik oldalra sem állás határozza meg sokáig a jellemét.

A tér egyik oldalán homokzsákok sorakoznak halomba rakva, amelyek kezdetben jól körülhatárolható területet, a fiatal házaspár otthonát jelölik. Bal oldalon négy műanyag farkas sorakozik fenyegetőn. Hamar kiderül azonban: ebben a történetben nem a farkasoktól kell félni, hanem az emberektől. Az angolok számára az írek élete pontosan annyit ér, mint az állatoké, akikre vadászni kell, mert túlságosan elszaporodtak. Horváth Csaba rendezése szépen végigviszi a farkasok és írek közti metaforát, ahogy az előadás folyamán a színpadon is egyre szaporodó műanyag állatok kiszolgáltatott bábokká, játékszerekké válnak az angolok kezében. Ahogy telik az idő, úgy válik szimbolikusabbá a tér: a homokzsákok fokozatosan kibomlanak, mindent elborít a barnásfekete föld – az ír föld, az anyaföld, a föld, amelyért harcolni kell, a föld, amelyen élni kell, vagy épp amelyet el kell hagyni.

Madeleine és Robert fiatal párosának ellenpontjaként jelennek meg szomszédaik, a 30 éve Írországba települt Susaneh és Solomon Winter. Bár a szöveg szerint egykorúak, Horváth Csaba csinál egy csavart azzal, hogy Zarnóczai Gizella Susaneh-ja mellett a jóval fiatalabb Pallag Márton eh. játssza Solomont. Korkülönbségük, amely miatt viszonyuk sokszor inkább anya-fia kapcsolatnak tűnik, érzékelteti jellemük lényegi különbségét is: a férfi naivabb, megalkuvóbb, a nő kiábrándultabb, pesszimistább, de szilárdabb is. Kettőjük közül utóbbi a cselekvő, ő az, aki a tettek mezejére lép, amikor már muszáj fellépni az angolokkal szemben, miközben férje megtörten fekszik otthon az ágyában – Pallag Márton beágyazódása a földbe csak egy az előadás számtalan, a földet metaforikusan használó képe közül.

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2014/1. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken, a színházakban, illetve néhány moziban és könyvesboltban. Ezek listája itt olvasható.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):
Az aktuális szám 495 Ft
Egy éven belül megjelent számok: 395 Ft
Korábbi évfolyamok számai: 295 Ft

 

 

 

14. 10. 15. | Nyomtatás |