Egyenes vonal a semmibe: épül a rombolás

Himmelwerk GmbH – Stúdió „K”

A Stúdió „K”-ban már az előtérbe lépve beszippantja az ember a kizárólag ezt a teret belengő, jellegzetes érzést. Elég egy pillantást vetni a gondosan kimunkált, jó ízlésről, a mesterségbeli tudás magas fokáról, a játékos kísérletezés vágyáról mesélő tárgyakra.

Szemerédi Fanni

Ahogyan itt minden egyes tárgy, úgy az előadások is jellegzetesen nyersek és finomak egyszerre. Érződik rajtuk a kézműves munka: illatuk, szaguk van, mint a földnek, ha törik-művelik, vagy a fának, mikor faragják-csiszolják. Bennük rejlik az idő és a munka, ez adja az értéküket, és emblematikusnak mondható stílusukat. Kis lépéseikben rejtik nagyságukat. A Himmelwerk GmbH című „kérdéses elszántság egy részben” műfaji megjelölést kapó előadás pontosan beleillik e képbe.

Egy rendszer épül fel a szemünk előtt. Mindenkinek megvan benne a helye: a vezetőnek, aki ide(ológi)át és energiát biztosít, valamint kijelöli a célt – amelyet egyenesen fentről kapott. (Nem tudni, a fent a magasságos ég, vagy csak eggyel fentebbi polcon lévő másik vezető.) Mindenesetre az általunk látott piramisnak ő a csúcsa. Kellenek alá a szorgos munkások, akik őt követve megvalósítják az álmot. Míg a vezér agyal, tervezget, stresszel, ők elvégzik, amit el kell. Nem árt, ha nem gondolkodnak sokat, lényeg, hogy tegyék a dolgukat. Van, aki ügyesen belefolyik a rendszerbe, hasznot is tud húzni belőle. És van, akinek nincs helye benne. Aki útban van, és gátolja a folyamatok elvégzését, félre kell állítani. Aki nem velük, az ellenük. A Himmelwerk GmbH fentről kapott célja egy égbenyúló torony építése, ami a „Fennenvaló imádatának láthatóságát” hivatott szolgálni. És lőn: a Stúdió „K” kicsiny terében a szemünk előtt épül fel egy szentséges tákolmány, mely rengeteg fantasztikus ötletet vonultat fel (díszlet: Boros Viktória). Kérdés, hogy mi az ára az épülésnek, ki mit fizet érte.

 

Kaszás Gergő - Forrás: Stúdió "K"

 

Tudva, hogy a darab szövege az alkotók munkája, felerősödik a szabadság érzése: mintha részesei lennénk magának a folyamatnak, ahogyan létrejön a történet; szinte a szemünk előtt alakul. Érezni a lehetőség levegősségét, a szöveg, a történet szülésének, gyúrásának felelősségét, buktatóit, a szavak megválogatásának következményeit. Mindez az előadás végére tiszta képletet mutat. Mert a Nagypál Gábor rendező által írt, és a társulat közreműködésével formálódott Himmelwerk GmbH szövegében minden szereplő „életének” világosan megrajzolt íve van, és ezek az élettörténet-fonalak szépen egymásba kapaszkodva egy jól látható irányba tartanak: egyenesen a semmibe. A történet vége felé egyre rövidebb, szűkszavúbb vagy néma jelenetek váltják egymást, nemcsak maga a történet, de a tempó és a stílus is a meghatározatlanság felé tart.

Hogyan épül fel és le egyszerre a rendszer? Csúcsán tehát a vezető. Hol végtelenül karizmatikus, lángoló tekintettel néz a jövőbe, hol gondterhelt, megfáradt, hitét vesztett. Kaszás Gergő egymástól elkülönülő etapjai meglepőek, ám világos és ismerős pálya vonalát rajzolják ki. Előtörténet: a kocsmában merengő, fehérborral és melankóliával átitatva filozofálgató, egyetlen barátjával – egy hallal – diskuráló, céltalan, és emiatt elkeseredett, senkinek sem kellő, sehol helyét nem találó, kortalan búslakodót látunk a kezdőképben – még az előtérben. Ám egy csapásra megváltozik minden. Komikus, ahogy egy nyílvessző fúródik a falba, rajta az üzenet: feladata van, nagy tettet hivatott véghez vinni.

 

Kaszás Gergő - Forrás: Stúdió "K"

 

Kaszás Gergő a második képben nagyon jó érzékkel egyensúlyoz azon a bizonyos pengeélen. Csak ritkán hajlik inkább a demagóg népvezér retorikája felé lelkesítő beszéde. Izgalmasabb is a képlet, ha lebegtetve marad: vajon valóban isteni szikra adja ihletettségét – egyáltalán létezik-e ilyesmi. Óvatosak vagyunk mostanában a bármilyen fajta elhivatottsággal is, hiszen az olyan fogalmak, lendületek, szándékok, amelyek „magasztosak”, „ihletettek”, „nagyratörők”, nagyon is kétségesek lettek. Az elhivatottságot nem sok választja el a megszállottságtól. Nehéz eldönteni, hogy egy nagy nekibuzdulás merre mutat majd – épít-e, vagy rombol. Milyenek lesznek majd az arányai, mik a módszerei, hol lesznek a hangsúlyai. Érdekesebb a helyzet, ha nem tudjuk eldönteni. Lehet a történet az ő öregedésének története: a lobogó lángoszlop egy nagy cég fásult kis fogaskereke lesz, így válik a forradalmi hevület a mindennapi verkli martalékává, így morzsolódnak szét az álmok a kötelességvégzés közben. Így magányosodik el a nagyvezér, és ül majd óriásira nőtt hala mellett a sarokban kucorogva, vagy panaszkodik arról, hogy minek tartson motivációs tréninget egy teljesen alkalmatlan bagázsnak. Így bólogat majd „mindennel egyetértve” a telefonba, nem is hallva már a felette ülő vezető utasításait. Kaszás Gergő minden stációban pontos mértékkel adagolja és a legnagyobb tudatossággal uralja játékát.

Na de: valakinek dogozni is kell. A lángoszlop elindul, a gyalogok követik, természetesen a nagy egész más szintjén más a funkciójuk, mások a motivációik, az útvonaluk: három fiatal férfi egy csokorban, mint összekényszeredett sziámi ikrek, vagy az örök kettősök háromba bomolva: a praktikus, az empatikus és a nyers erő. Mindhárom fiatalember egyszerű eszű, kevés szavú figurát hoz: a józan paraszti ész hangjai, lelki szegények vagy mindkettő. Építkezési némajeleneteik merészen koreografált burleszk-etűdök, szándékos-szándéktalan esetlenséggel és igazi, kockázatos erőfeszítéssel.

 

Sütő András Miklós, Lovas Dániel, Kaszás Gergő, Sipos György - Forrás: Stúdió "K"

 

A mesteremberek tekintetei emlékezetesek, szemükben lakik figurájuk lényege: Sipos György szkepszise, Lovas Dániel tompasága és Sütő András Miklós naivitása. Vezérük magukra hagyja őket a feladat és a helyzetből fakadó problémák megoldásával – ami nem az ő szintjük. Helyt állnak így-úgy, és a széthullás ugyanannyira nem viseli majd meg őket, mint ahogy nem válik benső hitté a küldetés céljának értelme. Primitívségük jól mérhető faji-nemzeti beszólásaikkal, nem okoz nekik gondot vagy lelkiismeret-furdalást az erőszak akárki ellen. Az egyik legemlékezetesebb kép a templom-galambdúc-szimbólum rózsaablakának „megalkotása”: egy hatalmas zsákban törnek másoktól elrabolt üvegeket, biciklikereket. Hatalmas fizikai erővel – kell az az építkezéshez, a kétkezi munkához. De benne rejlik a nyersesség, az agresszivitás is – aminek vagy irányt adnak, és valami ellen fordítják, vagy szanaszét szórva pusztít a világban. Mindkettő megtörténik.

 

Spilák Lajos - Forrás: Stúdió "K"

 

Mert van, aki útban van. Spilák Lajos Irgend Thomas Jemandja csendes, szenvtelen bölcs (gyönyörű zakójának galambszarral vastagon befedett jobb válla! – jelmez: Gadus Erika), aki bár kivonult a világból, most belekerül a közepébe, és aki bármit kibír, eltűr, de egy ponton túl kétségbeesett lépésre szánja el magát. Itt találkozik a mesteremberek (számára) végzetes erejével. A folyamatot nem állíthatja meg a képbe betoppanó „idegen elem” sem.

Varga Anikó az egyetlen nő ebben a világban: az otthonosság megteremtője, a furfangos segítő, aki mindenre tud megoldást, a túlélés eszköze és záloga, aki maga csak úgy tud túlélni, ha kihasználja a hatalom és a bürokrácia ostoba szabályait – erősítve őket használatukkal. Boldogság nem vár rá. Mert senkire sem. Mégis: Jemand és a Markotányosnő teázása az egyetlen meghitt (és ezért gyönyörűséges) jelenet. Egy kis szünet a pusztulásban. Egymásba fonódó, játékos, szellemes és megható rímeik két sokat tapasztalt, óvatos és zárkózott ember finom felengedését rajzolják ki. Persze nincs remény.

 

Varga Anikó, Spilák Lajos - Forrás: Stúdió "K"

 

Az előadás – ahogyan a nő mondja a férfiról a legszebb szerelmes vallomást téve – „nem nagy szám, csak kicsi”, nem vág gyomorba, de nem tűnik el nyomtalan. Mert tudjuk: bármilyen épülés helyett a rombolás van, az össze helyett a szét. Akkorák a különbségek, hogy reménytelennek tűnik a bármerre haladás.

 

 

 

Himmelwerk GmbH

 

Díszlet: Boros Viktória

Jelmez: Gadus Erika

Fény: Fodor Gergely

Zene: Mezei Szilárd

Videó: Török Marcell

Rendezőasszisztens: Lipták Noémi

Rendező: Nagypál Gábor

Szereplők: Kaszás Gergő, Lovas Dániel, Sipos György, Spilák Lajos, Sütő András Miklós, Varga Anikó

 

 

Galéria:

Stúdió "K"

13. 04. 25. | Nyomtatás |