Étel élet

Agota Kristof: A nagy füzet - Forte Társulat

Mindennapi betevő – ennyi kell az élethez és egy testvér, akivel megoszthatod. Az élet nem szép, az élet nem édes. Mert milyen az, ami szép? És milyen az, ami édes? Az élet erő, az erő élet. Nem Istené az ítélet. A Forte Társulat Agota Kristof regénye nyomán készült A nagy füzet című előadásának néhány pillanatában megérezhető ez az életerő, és ez nem kevés. Fehér Anna Magda írása.

Fehér Anna Magda

Agota Kristof egész felnőtt életét emigrációban töltötte, 1956 után, 21 évesen Svájcban telepedett le családjával, csecsemő lányával és egykori történelemtanárával, vagyis a férjével. Két fiú testvérétől, gyermekkorától nemcsak az idő, de a tér is leküzdhetetlenül elszakította. A háború emléke az elhagyott szülőföldhöz kötődött, a küzdelmes hétköznapok pedig a békéhez. Franciául írt, egyszerű, lényegretörő mondatokban fogalmazott. Trilógiájának első darabja, A Nagy Füzet*[1] egy-két mondatot leszámítva végig jelen időben íródott. Nem emlék, hanem valóság, nem értelmezése a történteknek, hanem a tények leírása. A Nagy Füzet stílusát Agota Kristof 11 éves fiának az iskolai újságba írt fogalmazása inspirálta. A regény főhőse két fiú, egy ikerpár, akik talán még tizenévesek sincsenek. Az ő világlátásukat, az ő háborús éveiket, az ő túlélésüket és felnőtté válásukat írja le ez a regény. Ő és nem ők – szinte egy a két fiú, semmi más nem teszi őket két külön emberré, csak az az állapot, hogy megtartó ereje, támasza egyik a másiknak.

Horváth Csaba rendezése Erick Aufderheyde színpadi átiratára készült, ez az átirat hűen követi a regény stílusát. Mondhatni, A Nagy Füzet fizikai-színházi adaptáció után kiált, hiszen milyen más műfaj adhatná vissza hűségesebben ennek a történetnek a lényegét: a test visszás diadalát a lélek felett, a túlélés megedző küzdelmét, a cselekvés és a cselekvés leírásának egységét, a rövid, szikár mondatokat teljes mélységükben, a valóság erejét. Ugyanis A Nagy Füzet nem más, mint rövid fogalmazások sora egy füzetben. Az ikerpár szigorú szabályok mentén rögzíti tapasztalatait, az az írás kerül be a Nagy Füzetbe, amelyik igaz. „Azt kell leírnunk, ami van, amit látunk, amit hallunk, amit csinálunk. […] Azok a szavak, amelyek érzéseket jelölnek, igen homályosak, jobb, ha kerüljük a használatukat, és ragaszkodunk a tárgyak, az emberek és önmagunk leírásához, vagyis a tények hű leírásához.” Az előadásban a színészek akkurátusan narrálják az eseményeket, de közben játszanak is, megcsillantják a test erejét, azt a fizikalitást, ami valóságossá, húsbavágóvá teszi ezt a történetet.

 

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2013/1. számában.

 

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken, a színházakban, illetve néhány moziban és könyvesboltban. Ezek listája itt olvasható.

 

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól:  ellenfeny@t-online.hu

 

Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):

 

Az aktuális szám 495 Ft

 

Egy éven belül megjelent számok: 395 Ft

 

Korábbi évfolyamok számai: 295 Ft

 


A regény és az előadás címének írásmódja eltér, az alkotói szándékot tiszteletben tartva ezt követi a cikk is. (a szerk.)

13. 06. 22. | Nyomtatás |