Az áldozat természete

Bolero; Tavaszi áldozat - Bozsik Yvette Társulat

A Bozsik Yvette Társulat – az előző számunkban elemzett Orpheusz és Euridkké mellett – két klasszikus zeneműre készített koreográfia felújításával volt jelent a Budapest Táncfesztiválon. A Bolerot és a Tavaszi áldozatot bemutató estről Megyeri Léna ír.

Megyeri Léna

1913 májusában, az ősbemutatón még botrányt okozott, 100 évvel később már a koncerttermek és a táncszínpadok klasszikusának számít Stravinsky Tavaszi áldozata. Az évforduló alkalmából Bozsik Yvette 1999-ben bemutatott Sacre-feldolgozását újította fel.

            A Budapest Táncfesztiválon bemutatott felújítás előtt azonban, amolyan felvezetésként, színpadra került egy másik nagy klasszikus, a Bolero is. A koreográfia eredetileg a Budapesti Fesztiválzenekar 2011-es karácsonyi Titokkoncertjére készült, és egyetlen táncosnő, Valencia James adja elő. Bozsik adaptációja a zene fokozódását a tér kiszélesedésével és a mozdulatok kiteljesedésével követi. A táncosnő egy nagy selyemkendővel letakart dézsából bújik elő a darab elején, először csak az orrát dugja ki, majd fokozatosan emelkedik ki belőle egyre több testrészével, és egyre jobban nyílnak ki mozdulatai. Kezdetben mintha reggeli felkelés után ébresztgetné saját testét. Majd egyre aktívabbá válik, a selyemkendőt szoknya gyanánt maga köré csavarja, kelleti magát. Körülbelül a zene felénél lép ki először a dézsából, hogy aztán egyre nagyobb teret járjon be a színpadon. Mozdulatai is ekkor kezdenek tánccá válni, de végig annyira felszabadultan és ösztönösen mozog a zene ritmusára, hogy úgy érezzük, mintha nem is koreográfiát követne, hanem szabadon improvizálna. Valójában azért látszik, hogy nagyon is tudatosan követi a zenét, egyrészt a térhasználatból, másrészt abból, hogy a zene kiállásainál ő is mindig megtart egy pózt pár pillanatra. Az improvizáció érzetét erősíti az is, hogy a barbadosi származású táncosnő mozgása leginkább valamilyen törzsi örömtáncra vagy termékenységi táncra emlékeztet. Érdekes párosítás Ravel zenéjével, de Valencia James nagyon szuggesztív az első pillanattól az utolsóig, amikor elterül a dézsa előtt.

         A Guardian évfordulós cikke ( http://www.guardian.co.uk/stage/2013/apr/12/rite-of-spring-rude-awakening) megemlíti, hogy Stravinsky úgy vélte, egyetlen ember volt, aki első hallásra rögtön értette és értékelte a Tavaszi áldozatot: Maurice Ravel. De más átkötő elemeket is találhatunk az est két darabja között, hiszen a törzsi motívum és a kifulladásig való tánc kulcselemei a Sacre-nak is. A darabot pontosan 100 évvel ezelőtt a Gyagilev vezette Ballets Russes mutatta be Nyizsinszkij koreográfiájában, és nemcsak a zene, de a szokatlan táncmozdulatok is általános nemtetszést és értetlenkedést váltottak ki – még a táncosok körében is. Nem is játszották sokat, majd hosszú időre azt hitték, hogy a koreográfia végleg elveszett. 1987-ben azonban a Joffrey Ballet bemutatta az eredeti mű rekonstrukcióját, amelyet a tánctörténész Millicent Hodson korabeli dokumentumokon nyugvó kutatásai alapján készítettek el. A darab azóta – ismét – bekerült a legnevesebb orosz együttesek repertoárjába is.

 

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2013/1. számában.

 

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken, a színházakban, illetve néhány moziban és könyvesboltban. Ezek listája itt olvasható.

 

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól:  ellenfeny@t-online.hu

 

Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):

 

Az aktuális szám 495 Ft

 

Egy éven belül megjelent számok: 395 Ft

 

Korábbi évfolyamok számai: 295 Ft

 

13. 06. 22. | Nyomtatás |