Ördög az, vagy a nagypapi?

Az ördög szekrénye – Nemzeti Színház

A rendező, Jean Lambert-wild szándéka a Nemzeti Színházban – egy „családi őrület”-et színre vinni – sikerült. Ha elfogadjuk, hogy a mese logikája sokszor nem éppen a hétköznapi logikát követi, hogy összekötő kapocs két epizód, téma között lehet akár csak egy odavetett szó, ha nem a történetet helyezzük a középpontba, akkor még az is megtörténhet, hogy élvezni fogjuk a játékos kavalkádot. A kulcs: koncentráljunk az ördögre!

Szemerédi Fanni

Ördög bújt ebbe a mesébe (vagy a mesélőbe), biztosan az készteti ilyen bakugrásokra. Jean Lambert-wild cigány mesék alapján írt meseszövegének/szövetének a szabadság nemcsak egyik fő témája, de meghatározza a mesélés mikéntjét is, sőt a dramaturgia alapelvévé válik. Hiszen ugrálunk mesék, fonalak, figurák között – olyannyira szabad ez a szabadság, hogy nehézséget okoz, ha követni szeretnénk a történet fonalát, ha ki akarunk hámozni belőle célt, lényeget, tanulságot, főhőst, fő irányt. Ha így nézzük, nem fogunk találkozni a történettel, és a fonalat elvesztve bizony csak értetlenkedni, bosszankodni fogunk. Mert a történetet bizony nehéz kihámozni-bogozni. Összezavarodik a néző. Belefájdul a feje. Szerencsére az ördög (Fodor Tamás) játéka annyira magával ragadó, csintalansága annyira ragadós, hogy minden mást felejtve vele együtt ugrándozna minden felnőtt és gyerek, a (hol jobban, hol kevésbé szuperáló) „ein, zwei, voilá” varázsigét kántálva.

A francia rendező – egyben szövegíró – számtalan cigánymese elolvasása után döntött úgy, hogy néhányat ezek közül egybefűz. Egy jellegzetes témát választott: a rászedett ördögről szóló meséket fűzött össze, s megtartotta azt a cigány mesemondói jellegzetességet is, hogy a szövegeket át meg átszövik aktualitások – bár ezek inkább a szülőknek szólnak ez esetben: a mese halad a korral. Az egymás után következő történetek, az ördög rászedésének különböző módjai, formái sokkal inkább követhetők, mint a kerettörténet, melyben – az édesanya (Molnár Piroska) és fia (a későbbi mesélő – Horváth Virgil) vitájából kibontakozva – az emlékek, a történetek továbbadásának és az otthon, a haza és a szabadság megőrzésének fontossága kerül középpontba. Legalábbis úgy tűnik…

 

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2013/1. számában.

 

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken, a színházakban, illetve néhány moziban és könyvesboltban. Ezek listája itt olvasható.

 

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól:  ellenfeny@t-online.hu

 

Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):

 

Az aktuális szám 495 Ft

 

Egy éven belül megjelent számok: 395 Ft

 

Korábbi évfolyamok számai: 295 Ft

 

13. 06. 22. | Nyomtatás |