Életen túli szenvedély

Orfeusz és Euridiké – Bozsik Yvette Társulat

Halál, élet, szenvedély – fekete, fehér, piros. És a maszatos szürke, illetve a tört fehér. Fény és árnyék: Orfeusz és Euridiké. Bozsik Yvette új premierje a Művészetek Palotájában férfi és nő élhetetlen földi létéről mesél. Koreográfiáját két nagy példaképének ajánlotta.

Sárosi Emőke

A Bozsik Yvette Társulat munkásságában évek óta megfigyelhető, hogy a tánc nyelvén újraértelmezi a zeneirodalom nagy klasszikusait. A koreográfus sajátos stílusú operafeldolgozás-sorozatának folytatása (2006-ban Varázsfuvola, 2008-ban Traviata) a mostani bemutató is, Christoph Willibald Gluck Orfeusz és Euridikéje. A mitológiai történet az élet, halál, szerelem, kitartás és hit nagy kérdéseit boncolgatja. Az előadás ereje a nőiségében van, nem véletlenül emelte ki az alkotó, hogy művével két nagy példaképe, Mary Wigman és Pina Bausch előtt tiszteleg.

Bozsik mindkét példaképének munkássága a német expresszionizmushoz kötődik: a „mezítlábas” táncszínház korai alapjait Mary Wigman (1886–1973) hozta létre, majd Pina Bausch (1940–2009) a német moderntánc-koreográfus teljesítette be, és tette a XX. században, valamint napjainkban elismert műfajjá. Életének utolsó kiemelkedő előadása a 2008-as évadban a Párizsi Opera Garnierban bemutatott Orfeusz és Euridiké,  ez tekinthető a Bozsik-adaptáció konkrét előzményének: csupasz színpad, nagyobb képi egységek, Orfeusz lekettőzése, kontrasztos színhasználat, jelmezmegoldás. (Részletek belőle itt, itt, itt és itt láthatók.)

 

Fotó: Horváth Judit / Bozsik Yvette Tásulat

 

A mostani előadás egysége az ellenpontozásban és a nőiség átható erejében van. A produkció helyenként kényszeredetten kettőz – két részből áll, két játéktér, két Orfeusz (Samantha Kettle, Gombai Szabolcs), két szerepet játszó karakterek, párhuzamos mozgások, szélsőséges erős színek (fekete, fehér, piros) – mégis expresszív hatást gyakorol. A fekete-fehér feszültségét csak a vérpiros túláradó nőiessége oldja, amely áthatja az előadást. Vati Tamás alakításában a Halál egyszerre lágy és könyörtelen, nő és férfi egyben: kontrasztos látvány kopaszsága női ruhában. Szent-Ivány Kinga nőiességét hangsúlyozó, a táncosnő lépéseit követő hullámzó jelmeze (Bozóki Mara) a karakter váza. Akarat és hatalom rejtőzködik Euridiké karakterében, amely lecsendesül a színpadi jelenlétben. Góbi Rita Ámor-antréjában Marilyn Monroe-ként, a klasszikus szélfútta-szoknyalibbenős pillanatával lép ki a harmónia (később a halál) buborékjából, majd elvész az előadás sodrásában.

 

Fotó: Horváth Judit / Bozsik Yvette Tásulat

 

A konklúzió – férfi és nő nem élhet boldogan a földön – előtti utolsó idilli kép egy női hármas. Samantha Kettle, Szent-Ivány Kinga és Góbi Rita a felszabadító női szenvedélyt, szerelmet és az elementáris erővel bíró extázist mutatja be. Tökéletes technika, művészi átlényegülés, hitelesség, hálaadás a földön, mindhiába. Ez a trió készíti elő a katarzist: a klasszikusan tiltott shakespeare-i szerelmesek tragédiáját (a Varázsfuvolában Pamina és Tamino akadályoztatottsága, a Traviatában Violetta és Alfred szerelmének lehetetlensége) és a síron túli együttlét romantikus illúzióját.

A digitális technika az egyetlen nyitott szegmense az előadásnak: kivetítve szembenéz velünk a Halál, Euridiké, végül az Orfeuszok profilja egymás mögött – céltalanul, talán a főszereplők fókuszát akarta garantálni ezzel az előadás. Az este konstans energiája, az opera grandiózus hangereje méltó párja a koreográfiának. Teremtő, pusztító, szenvedélyes NŐ – ez az Orfeusz és Euridiké Bozsik Yvette-től 2012-ben.

 

 

Orfeusz és Euridiké

 

Jelmez: Bozóki Mara

Látvány, fény: Pető József

Koreográfus-­asszisztens: Székely Szilveszter

Koreográfus: Bozsik Yvette

Szereplők: Samantha Kettle, Gombai Szabolcs, Szent-­Ivány Kinga, Góbi Rita, Vati Tamás, Fülöp Tímea, Hasznos Dóra, Valencia James, Krausz Alíz, Kalmár Attila, Székely Szilveszter, Vislóczki Szabolcs, Vida Gábor

A hangfelvétel a La Petite Bande előadásában, Sigiswald Kuijken vezényletével hangzik el, a La Petite Bande és az Accent Kiadó hozzájárulásával.

Kreatív producer: Iványi Marcell

 

Helyszín: Művészetek Palotája

 

Videó:

Színház TV

12. 11. 19. | Nyomtatás |