Hogy megkönnyebbüljön a lélek

Bartal Kiss Ritával beszélget Szűcs Mónika

Bartal Kiss Rita[1](1) sokféle szerepben, rendezőként, tervezőként, színészként tölt be fontos szerepet a magyar bábművészetben. 2012 májusában a kaposvári gyerekszínházi biennálén a legjobb vizuális munka díját kapta az Okker és Türkiz (Ciróka Bábszínház, Kecskemét) koncepciójáért és rendezéséért, a Szemenszedett mese terveiért és rendezésérét (amit Hannus Zoltán társaságában maga is játszik) és a Bódog és Szomorilla (Hepp Trupp) bábjaiért. Egyik legutóbbi munkája a Boldog képek, amelyet a debreceni Vojtina Bábszínházban készített. Szűcs Mónika beszélgetett vele.

 

 

– Amikor rendezel, miből indulsz ki? A meséből, a történetből? Vagy a gondolatból, amit közölni akarsz? Esetleg a látvány jelenik meg először előtted?

– Először megtalálom a mesét, illetve azt, amit ki akarok bontani belőle, azt a fő gondolatot, ami összerendezi az előadást. Számomra fontos az előadás vizualitása. Sokszor választom azt a lehetőséget, hogy a képek inspiráljanak. A kék ruhás kislány is ilyen volt, vagy az Okker és Türkiz, melyeknél a képi dramaturgiából indultunk ki. Horváth Marival, az említett előadások tervezőjével.

– A Boldog képek esetében mi volt a kiindulópontotok?

– Ezúttal a Néprajzi Múzeum egyik kiállítása indított el. (Ennek is Boldog képek volt a címe, akárcsak a mi produkciónknak.) Heves és Pest megye határán, a Palócföld alján található egy falu, Boldog. (Nincs messze a szülőfalumtól, ezért is érdekes hely számomra.) A boldogi viselet nagyon szép, és a 30-as évektől kezdve gyakran jártak ide fotósok, így rengeteg kép jelent meg Boldogról például a National Geographicban is. Ezekből a fotókból, illetve magánképekből állt össze a kiállítás. Ezt megnéztem, megvettem a vaskos katalógust, amit addig-addig nézegettem, míg azt éreztem: ebből egy jó előadás születhetne. A forgatókönyvet Horváth Marival közösen készítettük, de közben kicsit továbbgondoltuk a kiállítás anyagát, a képek megmozdultak, szereplőik életre keltek. Teljesen más képi világ született, mint korábbi előadásainkban. A kék ruhás kislány történetét Picasso képi világa határozta meg, az Okker és Türkiz esetében, a színekkel próbáltunk játszani, varázsolni valamit. A Boldog képekben a falusi létről próbáltunk mesélni, arról, hogy a boldogság az élet apró mozzanataiból, morzsáiból áll össze. Mindig a boldogságot keressük, de sose találjuk meg, csak pillanatokra. Ám ezek a pillanatok a legfontosabbak az életünkben.

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2012/5. számában.

 

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken, a színházakban, illetve néhány moziban és könyvesboltban. Ezek listája itt olvasható.

 

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu

Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):

Az aktuális szám 495 Ft

Egy éven belül megjelent számok: 395 Ft

Korábbi évfolyamok számai: 295 Ft

 

 

 

[1] Bartal Kiss Rita a Ciróka Bábszínházban kezdte pályáját. Amikor az együttes hivatásos bábszínházzá alakult, többekkel elvégezte az Állami Bábszínház bábszínész képző stúdióját, amely a 80-as évek végén az egyetlen képzési lehetőség volt. A Cirókában kezdte a pályáját többek között Rumi László, Pályi János, Kovács Géza, azaz a negyven és ötven közötti generáció meghatározó alakjai.

 

13. 02. 7. | Nyomtatás |