Egy sámán napjainkból

Ivo Dimcsev: I-on – Franz West néhány adaptív szobrának performatív feltérképezése

22. Thealter Feszt, Szeged

Ivo Dimcsev szólója a 22. Thealter Fesztiválon igazi színházi ínyencség volt. A különleges karizmájú Dimcsev önmagát fizikai színházi művészként definiálja, de fellépéseiben egyesíti a zenét, a táncot, a színházat, a performanszot, a képzőművészetet. Ezért talán nem is az előadás a legtalálóbb kifejezés a Szegeden látottakra, mert nincs dramaturgia, szerep, történet, direkt közlési szándék, bár kétségkívül komponált a mű, ahogy ez a zene és ének használatából kitűnik. Ugyanakkor nem is performansz ez a szóló, nem megismételhetetlen akció. Dimcsevnél nem a cselekvésen van a hangsúly, mert az valójában érdektelen. Tánc sincs, csak intenzív mozgás. És beszéd, ének, hangkiadás, melyeknek nem a tartalma a lényeg. Öncélú önkifejezést látunk akkor? Nem, mert vonz és megérint valami ebben a figurában, aki mindenféle fals felhang nélkül önmagaként van jelen, és hat ránk megfejthetetlen delejével.
Kovács Emese

Az előadás kiindulópontja néhány Franz West által készített hordozható, absztrakt szobor, gézzel, gipsszel bevont egyszerű geometrikus formák. Nem jelentenek önmagukban semmit, nem is használhatóak semmire, így hát lehetnek bármik. Először az osztrák képzőművész kérte fel Dimcsevet, hogy készítsen videókat, melyekben bemutatja a kiállítására érkezőknek, mi mindent lehet kezdeni kézbefogható alkotásaival. Dimcsevet megihlették az adaptív anyagok, a velük való szabad asszociációs játék. Kérte, hadd alkalmazza a szobrokat egy szólóelőadás központi elemeiként, melyre úgy kapott engedélyt, hogy azok megmaradnak olyan elvontnak, amennyire csak lehet. Ez pedig nem könnyű feladat (még ha az előadóművésztől egyébként távol is áll a konkrét fogalmazás). Ha ugyanis színpadi kontextusban egy élő emberi testtel közvetlen kapcsolatba kerülnek a portatív elemek, azonnal jelentést, értelmezést keres a néző. És találhat is, de – akár egy absztrakt művekből álló kiállításon – mindenki a sajátját. Az előadó a maga aktív, impulzív (nem mellesleg esztétikus) testét, jelenlétét ennek szolgálatába állítja. Ugyanakkor túl is nő rajtuk. Nem arról van szó, hogy mi mindent lehet kezdeni a szobrokkal, hanem hogy Dimcsev mit kezd, mit tud kezdeni saját magával, a maga zseniális adottságával. Most itt szobrok segítségével.

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2012/4. számában.

 

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken, a színházakban, illetve néhány moziban és könyvesboltban. Ezek listája itt olvasható.

 

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu

Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):

Az aktuális szám 495 Ft

Egy éven belül megjelent számok: 395 Ft

Korábbi évfolyamok számai: 295 Ft

12. 12. 12. | Nyomtatás |