Nóraátállítás

Ibsen: Nóra – Jászai Mari Színház, Tatabánya; Szabadkai Népszínház Magyar Társulata

Kiélezett választási szituációba kerül Henrik Ibsen talán leghíresebb drámájának címszereplője, Nóra. Mint ahogy választás elé kerülnek a klasszikus mű színpadra állítói is, hogy miképp ábrázolják ma a ezt a történetet. Kovács Bálint két Nóra előadást mutat be: a tatabányai Jászai Mari Színház produkcióját Guelmino Sándor rendezte, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatával Szekeres Csaba vitte színre a művet.

Kovács Bálint

Ibsen Nórája egyike azoknak a klasszikusoknak, amelyeket nem „csak” azért vesznek elő olyan gyakran a magyar színházak igazgatói és rendezői, mert általános, korokon és helyeken átívelő, univerzális gondolatokat és érzéseket jelenít meg, hanem azért is, mert a cselekményében ábrázolt, konkrét szituáció minden változtatás nélkül megtörténhetne ma is. És mert Magyarországon még mindig nem történik meg túl sokszor. Hiszen – bár könnyedén le lehet venni erről a hangsúlyt, és sok rendező örömmel él is ezzel a lehetőséggel – a Nóra mégiscsak a feminizmus alapdrámája: a keletkezése óta eltelt 130 évben sem sokan fogalmazták meg ennyire tisztán a női esélyegyenlőség és önállóság, az emancipáció legfontosabb alaptételeit. Nem túl bonyolult gondolatok ezek, amelyeket mégsem árt néha tisztázni: hogy a nő, a feleség, az anya elsősorban ember, és csak másodsorban nő, feleség vagy anya; hogy joga van az önállósághoz és mindenhez, amihez egy férfinak is. Hogy mindez Magyarországon nem valósult meg maradéktalanul, arra bármelyik szociológus tucatnyi példát tudna hozni (például, hogy egy nő átlagosan 20%-kal kevesebb fizetést kap egy pontosan ugyanazt a munkát végző férfihoz képest, és akkor még nem is merészkedtünk az otthon négy fala közé: hányan tekintik magánügynek a családon belüli erőszakot, hányan nem tekintik bűncselekménynek a konszenzus nélküli szexuális aktust és így tovább).

 

 

Szextárgy

 

Hogy hogyan lehet mindezt egy klasszikus drámával szemléltetni, arra Guelmino Sándor tatabányai Nóra-előadása az egyik legjobb példa lehet: a Jászai Mari Színház színpadán hangsúlyosan mai figurák jelennek meg Cziegler Balázs grandiózus, egy 21. századi, felső-középosztálybeli család modern lakását realista módon modellező díszletében, LCD-tévén kivetített családi fotókkal, high-tech hangrendszerből szóló karácsonyi dalokkal és edzősarokkal. A szöveg pedig bár nagyobbrészt megegyezik a Németh László-féle fordítással, de gondosan, következetesen és cseppet sem hivalkodóan a ma beszélt nyelvhez van igazítva. Guelmino mindezzel a lehető legjobban lebontja a falat néző és dráma között: amit látunk, nem egy ismert klasszikus színdarab, hanem egy minden ízében kortárs élethelyzet. A formai megvalósítás túlmutat önmagán: a Nórában felvetett gondolatok kiemelése a kontextusból, és átemelése mai magyar környezetbe rendezői koncepcióval is felérő állásfoglalás azok változatlan érvényességéről.

 

A tatabányai előadás (Balsai Móni)

 

 

Ürességgel teli pohár

 

A Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának Nóra-előadása – a dráma eredeti címére utalva – egy virágmintás selyemfalú babaházban játszódik, gyerekek helyett is babákkal és egy bábuit játékkancsóból levegővel itató Nórával. Ám a látszat ellenére nem ez az agyonhasznált ötlet adja az előadás gerincét, hanem Szekeres Csaba rendező alaposan végiggondolt dráma(át)értelmezése.

Ez a mindössze másfél órában előadott, rendkívül erősen meghúzott Nóra nem az Ibsen-darab feminizmusára fókuszál: nem egy nő vagy általában a nők elnyomottságáról, öntudatra ébredéséről szól, az csak egy-két mondat erejéig, utalásszinten jelenik meg benne. Szekeres Csaba előadása egy ember (mindegy, hogy nő vagy férfi, hogy feleség vagy sem) személyes drámájáról, az őt körülvevő hazugságok felismeréséről, a mások általi kihasználtság megelégeléséről szól.

 

A szabadkai előadás (Mess Attila, Kalmár Zsuzsa)

 


A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2012/1. számában.

 

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken, a színházakban, illetve néhány moziban és könyvesboltban. Ezek listája itt olvasható.

 

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu

Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):

Az aktuális szám 495 Ft

Egy éven belül megjelent számok: 395 Ft

Korábbi évfolyamok számai: 295 Ft

 

 

 

 

Ibsen: Nóra

 

Díszlet: Cziegler Balázs

Jelmez: Kárpáti Enikő

Rendező: Guelmino Sándor

Szereplők: Crespo Rodrigo, Balsai Móni, Honti György, Major Melinda, Egyed Attila, Tóth Rita

 

Ibsen: Nóra

 

Fordította: Németh László

Díszlet: Szilágyi Nándor

Jelmez: Pesitz Mónika

Zene: ifj. Kucsera Géza

Koreográfus: Rogács László m. v.

Rendező: Szekeres Csaba

Szereplők: Mess Attila, Kalmár Zsuzsa, Szilágyi Nándor, Körmöci Petronella, Péter Ferenc

 

Helyszín: József Attila Színház

12. 02. 9. | Nyomtatás |