Illúziók nélkül

Sztravinszkij-Bozsik: Menyegző, Tűzmadár - Bozsik Yvette Társulat

A felhőtlen boldogság soha nem volt alkotói téma Bozsik Yvette számára. Sokkal inkább az elfojtások, a lélek sötét titkai, zavarba ejtően őszinte, sajátosan fanyar megfogalmazásban, akár sokkoló hatású eszközökkel ábrázolva. A MűPá-ban bemutatott A tűzmadár a férfi-nő viszony meghatározott aspektusait elemzi és tárja fel lebilincselően erős, expresszív képekben alkotva.
Pónyai Györgyi

A tűzmadár eredeti cselekménye szerint a bátor cárevics a Madár segítségével megmenti a világszép cárevnát a gonosz varázsló, Kascsej fogságából. A Sztravinszkij zenéjére és Fokin koreográfiájára 1910-ben az Orosz Balett számára készült eredeti mű jelentőségét mutatja, hogy A hattyúk tava után az első balett volt, melyben a zene és a tánc egysége a legmagasabb szinten megvalósult. Hogy miről szól Bozsik Yvette megfogalmazásában A tűzmadár, annak megfejtésére azonban csak óvatosan vállalkoznék. Az eredeti történet ugyanis nyomokban sem fedezhető fel – bár az igazat megvallva, nem számíthattam arra, hogy Bozsik színpadán majd hercegkisasszonyokkal kergetőző mesebeli cárevicset látok. Az ember összességében inkább az érzeteire, mint a racionalitására támaszkodhat a darab elemzésekor – és lehet, hogy ez is a cél. Különleges és kétségtelenül muzikális koreográfiát látunk, mely egységes, kompakt érzetet kelt, lezárt egész benyomását kelti. A mese szereplői közül csupán a Madár – vagy inkább Madár-szimbólum ismerhető fel. A gonoszság nem egy konkrét személy alakjában jelenik meg, hanem elvontan, a jelen levő férfiak szenvtelen kegyetlenségében.

 

 

 

A Tűzmadár egyértelműen felszabadító szerepet tölt be, itt és most elsősorban szexuális értelemben. Ketrecben tartják, mint ahogy a többi lány-madarat is a Gonoszok. A koreográfus hol a Madár egyediségét, különlegességét, „küldetését” hangsúlyozza, hol csupán egynek láttatja őt a nők közül. A darabban nem linearitást, hanem egyfajta spirálhatást érzékelünk, a szerkesztés és mozgásanyag révén újra és újra visszatér e kettősség, úgy, hogy közben a „megváltástörténet” halad előre. A madár „tánca” rendkívül sűrű, vergődését, szárnycsapásait hevesen vibráló, szaggatott mozdulatsorokkal érzékelteti a koreográfus. Mozgásanyagát többször kifejezetten akrobatikus elemek dominálják, dobálják, forgatják, lógatják a többiek. A ketrec erős eszköz, a bezártság, kilátástalanság, a „szárnyszegettség” szimbóluma. A szabadulás útjának megrögzött, páni keresése, különösebb öntudatra ébredés nélkül – ez jellemzi a színpadon látható nőket. Magától értetődő rabtartás, a szánalom legkisebb jele nélkül – ez a férfiakat. Primer ösztönlények és hideg, érzelemmentes racionálisok párosait látjuk. A Tűzmadár elringatja, majd egy szexuális aktusban átlényegíti, mintegy felszabadítja a férfit – és ugyanezt teszi a többi lány is. Ebben a furcsa szituációban a kiszolgáltatott, megalázott lények váltják meg fogvatartóikat... A Madár megkínzatik (?), majd a végső, vörös fényben úszó apoteózisban, kereszt alakban megmerevedve magasztosul fel, kétségek között hagyva és hosszas elgondolkodásra késztetve a nézőt.

 

Részletek egy hosszabb írásból, mely teljes terjedelemben az Ellenfény 3-4. számában olvasható.

 

Sztravinszkij–Bozsik: Tűzmadár

 

Jelmez: Bozóki Mara

Díszlet: Khell Zsolt

Fény: Pető József

Kreatív producer: Iványi Marcell

Koreográfus-asszisztens: Nagyné Soós Erika

Koreográfus: Bozsik Yvette

Előadók: Valencia James, Samantha Kettle, Krausz Alíz, Somorjai Judit, Fülöp Tímea, Hasznos Dóra, Gombai Szabolcs, Vati Tamás, Vislóczki Szabolcs, Kalmár Attila, Székely Szilveszter

 

Helyszín: Művészetek Palotája

 

 

Más is látta:

 

Kutszegi Csaba: Multikulturális szláv mese

sisso: Tűzmadár

Tóth Ágnes Veronika: A banánszoknya hol maradt?

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2011/3-4. számában.

 

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken, a színházakban, illetve néhány moziban és könyvesboltban. Ezek listája itt olvasható.

 

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu

Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):

Az aktuális szám 395 Ft

Az adott évfolyam számai: 345 Ft

Korábbi évfolyamok számai: 295 Ft

 

 


11. 03. 18. | Nyomtatás |