A művtev folytatódik

Vinnai András: SZJ9231, avagy a művtev vége - KoMa társulat

Fehéres, bézs színű hányást köp az aszfaltra, elegáns ruhájára minden KoMa tag. Ki-ki saját habitusa szerint. Éjszaka van, ők részegek és nagyon sikeresnek érzik magukat. Lass Bea feltör egy újságosbódét, de hiába az őrült várakozás. Nem kerültek bele a Színház magazin e havi számába. A főszerkesztőt, Koltai Tamást csak azért nem verik meg, mert feltehetőleg nem abban a házban lakik, ami előtt várják a buszt.
Hodászi Ádám

Mindezt filmen látjuk, az Eötvös10-ben tartott Szj-9231 avagy a művtev vége című új KoMa produkció indításaként. A videó tere a mindennapi városi tér, melyet hitelesít a szereplők finom játéka.  Egy vidéki motel recepcióját mutatja a kamera. A társulat tagjai szobát szeretnének. Zrínyi-Gál Vince visszafogott gesztusokkal és hanggal alázatosnak mutatott recepciósa nemcsak hogy nem tud nekik adni, de még csak nem is ismeri fel őket. Világos, hogy halnia kell. Polgár Péter elkerekedő szemmel, Lass Bea torz grimasszal hitetlenkedik - hogy lehet, hogy itt nem ismerik őket. Mester Szilvia később minden esetben halálosnak bizonyuló ütésére itt egy kis áramütéssel kell rásegíteni, ennek hatására a recepciós utolsó szavai villódzó fények és füst kíséretében hangzanak el. Komikus vízió a színház eljövendő haláláról. Mint maga az Szj-9231.

Az Eötvös utcában nemrégiben átadott Közösségi és Kulturális Színtér harmadik emeleti kamaratermébe lifttel lehet feljutni. A falak fehérek, a folyosók neonfényben úsznak mindegyik szinten. XXI. századi modern intézmény ez, kicsit már a jövőben vagyunk, mikor belépünk a játékba, a Vinnai András által írt humoros antiutópiába. A videó megidézte virtuális tér után, a kamaraszínpad valós terében a szakmai elismerésre vágyó csapat egy új darabot játszik, amit a vidéki recepciós víziója ihletett.

 

 

Forrás: komatarsulat.hu

 

A társulat tagjai végig saját nevükkel szerepelnek, és azt, hogy az általuk játszott figura mennyire különbözik saját személyiségüktől, sokáig csak a közeli ismerősök tudnák megmondani. Az új darab előadása fergeteges színházparódia, komolyan vett ripacskodást, művészkedést látunk. A fekete függönyök, a gumiszőnyeg, a reflektorok, a nézői jelenlét és a felmutatott túlzott színjáték tökéletes színház-illúziót teremt. Polgár Péter barna-zöld csíkos köntösben, szenvedő arccal Föld, körülötte repked kézzel-lábbal a Hold, Guary Szandra. A teherlifttel érkezik Jaskó Bálint operettes gesztusokkal, sárga ingben, piros sállal: a Nap. Az akciókat a pontos szándékegység is összekapacsolja: az önmagát túl komolyan vevő, tartalom nélküli színház sorsa nem lehet más, mint hogy nevetség tárgya lesz. Egyszer csak elmegy az áram. Hamarosan kiderül, hogy nemcsak a színházban, hanem mindenhol a világon. Sőt, az összes nyersanyag is elfogyott, a kultúránknak befellegzett, a színészeknek más megélhetés után kell nézni.

Az előadás harmadik tere az áramszünet okozta sötét. Ebben összefolyik a színpad és a takarás, több szereplő az öltözőből telefonál, bevonódik a technikai szoba és a nézőtér is. Az egyik színész barátját sikerül felhívni, aki közli a színészekkel, hogy „gáz, hogy mobilon hívogatjátok egymást, hisz pár lépésre álltok egymástól". Ez szerzői kommentár, önironikus gesztus, ráadásul a szerző, Vinnai maga mondja el, feláll, miközben telefonál. Ebben a térben az illúzió a sötét miatt a hangok irányából és tartalmából építkezik. A behozott akku-lámpa mint mozgatható fényforrás, melynek fényénél meg lehet beszélni a teendőket és egy jelenettel később, másnap reggel, a takarásból napfényként bevilágító reflektor is építi ezt a világot. Már ekkor jelentkeznek a válság első jelei. Nem jár a busz, Kroó Balázs nem tudott hazajutni, a színházteremben aludt. Karaktere minden sejtjében színész. Az új darab megszakadás után lemozogja az elmaradt jeleneteket: „különben bennem marad a feszültség és a következő előadáson mindenből kétszer annyit csinálok" - mondja. Ő az, aki nem égeti el a számlatömbjét a többiekkel együtt, mikor indulnak vidékre („Vidékinek lenni."), mikor véget ér a művtev, a művészeti tevékenység. Az előadás ekkor már új módon kezeli a teret. Az E10 színháztermében egyszerű tárgyak (buszmegállótábla, sorompó, pár szárított növény) segítségével idéződik meg a darab színháztermén kívüli világ: az utca, a falu bejárata és az erdő. Ezekben a jelentekben ugyanúgy használják a reflektorokat, mintha nem lenne áramszünet.

 

 

Forrás: komatarsulat.hu

 

Ahogy a térhasználat egyre színházibb lesz, úgy válik a játékmód is azzá. A valóság illúziója lepereg, remekbe szabott mestermunkákat láthatunk. Erzsébet (Jelinek Erzsébet) gyíkokra vadászik. Ül a csapda kötelét fogva, mint egy kőszikla, de érezzük, belülről hideg figyelme lankadatlan. Szilvi folyamatosan beszél hozzá. Éled forró dühe, majd megfeszült inakkal és vörös fejjel, ordítva veti magát a vallási áhítatba esett társára. Lőrincz Sándor játszotta Sándor a vidéki tanár szerepében határozott, kemény gesztusokkal kelti életre a kiképző-őrmestert. Látunk lassított köpés-tanulást, késelés-edzést, tájszólás órát.

Az erdőben élve a KoMa közössége darabjaira hullik szét, eltelik húsz év. Betlehemes játékra hívó szórólap kerül az addigra homoszexuális párként élő Péter és Bálint kezébe. Felkutatják a csapat szétszéledt tagjait, hogy újra színpadra állhassanak. A húszévnyi idő mélyíthetné a figurák belső lényegét, van is rá kísérlet. Balázs azóta is megállás nélkül játszik, Sándor fia apja hagyatékaként feltölti az aksit. Szilvi önkéntes vakságba kezd, mert a bűnös világ látása is bűnös. A barátok hosszú idő utáni találkozásának megjelenítése sok humor forrása, nehezen látható bele több. A betlehemes játék közben csoda történik, Sándor fia új messiásként ura lesz az elektromos tárgyaknak. Kézmozdulatára felgyulladnak a reflektorok és a nézőtérfény, már betlehemezni is lehet: a művtev folytatódhat.

 

 

Vinnai András: SZJ9231, avagy a művtev vége

 

Jelmez: Pirityi Emese

A videobejátszás alkotói: Czékmány Anna, Kovács Ádám, Maly Róbert,
Tischler Attila, Vékes Csaba

Grafika: Vinnai András ötlete alapján Perjés Bernadett

Technikai munkatárs: Mervel Miklós

Produkciós vezető: Bartók Ferenc

Játsszák: Guary Szandra, Jaskó Bálint, Jelinek Erzsébet, Kroó Balázs,
Lass Bea, Lôrincz Sándor, Mervel Miklós, Mester Szilvia, Polgár Péter, Zrinyi Gál Vince

 

Bemutató: 2009. december 12. 19.00

 

Helyszín: Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtér, Kamaraterem

 

10. 01. 2. | Nyomtatás |