Mennyi a harminc?

A Győri Balett 30 éve

3. rész

Eleddig példátlan, kis színes bulvárhírrel gyarapítottuk az egyetemes tánctörténet legújabb kori fejezetét akkor, amikor a Győri Balett Markó Iván rapid kiválása után igazgató és repertoár nélkül maradt. Sebaj, legalább tovább öregbíthettük kicsiny hazánk hírnevét a (művész)világban, a társulati tagok pedig végre megmutathatták, ki a legény a gáton. Králl Csaba elemzése a Győri Balett történetéről az előadások kritikai recepciója alapján. 3. rész.

Králl Csaba

 

Mindez az életben persze korántsem tűnhetett ilyen mulatságosnak. Egyik napról a másikra koreográfus, vezető és színpadi művek nélkül maradni feltehetőleg egyet jelentett volna az azonnali, biztos összeroppanással más társulatok esetében. Nem úgy a Győri Balettnél. Az együttes immár másodszor bizonyította be ország-világ színe előtt, mire is képes az összefogás. „Minket a kollektív erő segített, ami másokban nem volt meg”1[1] – nyilatkozta Kiss János Bombicz Barbara már többször idézett könyvében, ami egyaránt érvényes az együttes 1979-es születésnapjára és 1991-es újjászületésére is.

A korabeli interjúkból kitetszik: a társulat egy pillanatig sem gondolta azt, hogy most aztán mindennek vége. Nem vette fel a Markó által odadobott kesztyűt, nem kezdett el viszontvádaskodni, s nem perelte be őt a játszott koreográfiák letiltása miatt – pedig, valószínűleg, ezt is megtehette volna. Egy – Dr. Boytha Györggyel, a Szerzői Jogvédő Hivatal akkori főigazgatójával készült – interjú ugyanis világosan rámutat arra, hogy írásbeli szerződés esetén az alkotó csak „írásbeli nyilatkozatával… és alapos okból vonhatja vissza a már megadott előadási engedélyt”, ám ez esetben meg kell(ett volna) térítenie a jogszerű felhasználónak (ti. a színháznak) okozott kárt2[2]. Türelemből, mértéktartásból tehát példásra vizsgázott a csapat. Per és perlekedés helyett inkább megszervezte, és újraépítette önmagát, talán számot sem vetve igazán a feladat nagyságával. Az együttes még a nyári szünet előtt levelet fogalmazott Botos Gábornak, a megyei közgyűlés elnökének, hogy „a táncosok Markó Iván igazgatói felmondásának elfogadását kérik”, hozzáfűzve, hogy „…a Győri Balett biztonságos működése érdekében egy demokratikusabb, kiegyensúlyozottabb vezetésre van szükség.”3[3]

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2010/5. számában.

 

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken, a színházakban, illetve néhány moziban és könyvesboltban. Ezek listája itt olvasható.

 

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu

Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):

Az aktuális szám 395 Ft

Az adott évfolyam számai: 345 Ft

Korábbi évfolyamok számai: 295 Ft

 

 

http://www.ellenfeny.hu/index.php?option=com_content&view=article&layout=offline&id=43&Itemid=76

[1] Bombicz Barbara: Táncba zárt lélek. Hazánk Kiadó, 2004, 47. o.

[2] Péter Márta: Markóról nincs hír – mi lesz a táncosok sorsa? Esti Hírlap, 1991. július 2.

[3] Nyerges Csaba: Változás a Győri Balettnél. Kisalföld, 1991. június 6.

10. 05. 22. | Nyomtatás |