Rőt Ritmusverők csipkéje

Álomidő - Magyar Állami Népi Együttes

A Magyar Állami Népi Együttes október elején mutatta be Álomidő címmel legújabb, két felvonásos táncestjét a Művészetek Palotájában. Az előadás koreográfiai összetettségének, újszerű nyelvezetének, meglepő és izgalmas zenei hangzásának valamint elsöprő dinamikájának köszönhetően új színpadi műfajt mutatott fel a hagyományos néptánc alapjain. Bajna Zsóka írása.

Bajna Zsóka

 

Másfél-két évtizede a hagyományosnak mondható néptáncelőadások elkezdték lassan, fokozatosan feszegetni határaikat, mind hangzásban, mind pedig látványban tudatosan meghaladni, illetve megújítani kötöttségeiket. Számos példa mutatja, miként küzdöttek meg az alkotók a szabadság adta teherrel, miként foglalták táncba válaszaikat a fölmerülő művészi és technikai kérdésekre úgy, hogy közben a nagyérdemű új szelek áradását érezhette a dobogón, és – ünnepelt. De csaknem húsz év és akár több száz alkotó erőfeszítése kellett ahhoz, hogy végül új imázs születhessen a néptáncról, illetve annak előadhatóságáról a színpadon.

De vajon mit várunk, amikor azt várjuk, hogy tovább lazuljanak a formai kötöttségek, s a hagyományos népi ünnepből „mai” táncelőadás szülessen? Talán a dobozszínpad kötöttségét oldanánk? Vagy kidobálnánk a reflektorokat, hangfalakat és egyéb technikai csodákat, amelyekkel a siker érdekében operálni lehet? Vagy elhagynánk a stilizált jelmezeket? Netán mindezt hagynánk érvényesülni, és pusztán az ősi formakincsen bíbelődnénk, míg újszerűen nem hat a tánc? Átlátható egyáltalán, hogy mitől fognak feloldódni a táncnyelvi archaizmusok, és hogy miként lehet asszimilálni a kortárs elemeket? Mielőtt válaszokat keresnénk ilyen és hasonló kérdésekre, látnunk kell, hogy a néptánc ab ovo magában rejti a megújulás és az asszimiláció tehetségét, képességét, hiszen mindig is fölvette a környezeti hatásokat, s apáról fiúra „hajszálpontosan” megújulva öröklődött, tehát önmagában a népi tánc mindig is örök ifjú.

Aki a néptánc színpadi megújítására, kortársiasítására törekszik, annak az előadás módját, zenei hangzását, látványát és motívumaiból fakadó formakincsét egyszerre, egyidejűleg kell a ma „mitikus” terébe helyeznie, a ma ünnepévé tennie.

 

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2010/10. számában.

 

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken, a színházakban, illetve néhány moziban és könyvesboltban. Ezek listája itt olvasható.

 

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu

Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):

Az aktuális szám 395 Ft

Az adott évfolyam számai: 345 Ft

Korábbi évfolyamok számai: 295 Ft

 

 


10. 11. 15. | Nyomtatás |