Kulturális életfa

Beszélgetés Juházs Zsolttal

Juhász Zsolt (1967) Szegeden született. Gyerekként kezdett el táncolni a Szeged Táncegyüttesben, amelynek később az utánpótlás csoportját, majd a felnőtt együttesét is vezette. 1992-től a BM Duna Művészegyüttes szólótáncosa, koreográfusa lett. 1999-ben az együttesen belül létrehozta a Duna Táncműhelyt, amellyel kortárs szemléletű kamaradarabokat készített. 2007-től a Duna Művészegyüttes művészeti vezetője. Legújabb bemutatójuk, az Aranyág kapcsán arról beszélgettünk, hogy miképp él tovább a néptánc és a népzene hagyománya, ez hogyan válhat kortárs élménnyé, milyen színházi formák segíthetik a megőrzését, megújítását.

 

- Hogyan született az Aranyág? Mi volt a kiinduló pont, hogyan formálódott a téma?

- Egy-egy előadás többféleképpen alakul ki, de gyakran egymásból is következnek a produkciók. Az Aranyág „előzménye" egy korábbi Bartók-műsorunk, a jubileumi évben bemutatott Profana, amelynek volt egy részlete, amely Bartók egyik legautentikusabb, a hagyományhoz legközelebb álló zenéjére, a 44 hegedűduóra (pontosabban annak egyik részletére) készült. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy erre a Bartók-műre egy egész előadást lehetne építeni, mert a Profanában csak egy 12 perces jelenet szerepelt, amit tovább lehetett volna még fejleszteni. De ahogy formálódott bennem az új előadás képe, tovább is léptem: a bartóki Hegedűduók és az autentikus néptánc egymás mellé helyezése beindított bennem egy gondolatot: A népzene, a néptánc hagyományos forma. Azt lehet mondani, hogy már Bartók műve is a hagyomány része, a nagy kulturális életfának egyik ága, egy arany ága. Tehát az Aranyágnak legyen a témája az, hogy a magyar néptánc, a népi kultúra, és benne az, amit Bartók alkotott, hogyan él tovább, miképp virágzik.

- Valahol a régmúltban kezdődik az előadás, hiszen először egy fa árnyéka rajzolódik ki a háttérben...

- Az árnyjáték nagyon fontos, mert ezzel jelzem a múltat. Amikor a darabon belüli időrendszerben, kronológiában már elmúlt valami, akkor az később árnyként jelenik meg.

- Tehát az Aranyágnak maga az idő is a témája?

- Van egyfajta időjáték a darabban: valahonnan a régmúltból indulunk, aztán megérkezünk Bartók korába, majd megyünk át a jelenbe vagy inkább a jövőbe. Itt már az ezüstkor jelenik meg. Így alakult ki az időjáték. A darab a Sűrű völgy című tétellel kezdődik, ami egy autentikus, ősi, közösségi formát jelenít meg, az együtt gomolygó tömeget. Egy olyan kort, amikor a közösség együtt éli meg a mindennapjait, együtt szórakozik. Aztán ez szépen lecseng, elmúlik, múlt lesz belőle, később majd árnyjátékban idéződik vissza. Akkor jelenik meg Bartók, aki a hagyományokkal foglalkozik, és zenéjében ezt dolgozta fel.

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható.

 

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken, a színházakban, illetve néhány moziban és könyvesboltban. Ezek listája itt olvasható.

 

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu

Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):

Az aktuális szám 395 Ft

Az adott évfolyam számai: 345 Ft

Korábbi évfolyamok számai: 295 Ft

 

 

09. 03. 15. | Nyomtatás |